Pénzügyi ismeretek

1. Pénzügyi ismeretek 2011.08.25. Előadó: Sonkoly János

2. Az államháztartás fogalma, rendszere AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI Központi költségvetés Elkülönített állami pénzalapok Társadalom-biztosítás Helyi önkor-mányzatok Központi szint Elkülönült alrendszerek Helyi szint ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS • ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPEGYSÉGEI • költségvetési szervek, • előirányzatok, • alapok

3. A központi költségvetés bevételei és kiadásai BEVÉTELEK • Adók és adójellegű bevételek (adók, TB járulék, vámok) • Nem adó jellegű bevételek (illeték, díjak, bírságok) • Tőkebevételek (értékpapír eladás, tulajdonrész részesedés, TE értékesítés) • Adományok, juttatások (belföldről és külföldről) KIADÁSOK • Költségvetési szervek kiadásai: • Közösségi kiadások (közjavak): oktatás, egészségügy, honvédelem, stb. • Államapparátus fenntartási költségei • Felhalmozási kiadások (infrastrukturális beruházások) • TB kifizetések • Támogatások (adókedvezmény, termelői árkiegészítés, export-szubvenció, stb.) • Fogyasztói árkiegészítés (negatív fogyasztási adó) • Adósságszolgálat • Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások

4. Elkülönített állami pénzalapok Munkaerőpiaci alap Központi nukleáris alap • Célja a foglalkoztatási helyzet kezelése, képzési programok létrehozása, finanszírozása • Bevételei: • munkaadói járulék • munkavállalói járulék • szakképzési hozzájárulás (2010-től egbizt és munkaerőpiaci alap) • költségvetési támogatások, egyéb források • Kiadások: • Célhoz kapcsolódó kifizetések • Alap működési kiadásai • Képzés feltételeinek megteremtése • Munkahelyteremtés • Célja a radioaktív hulladékok kezelése • Kezelője a gazdasági miniszter • Bevételei: radioaktív anyagokat előállító, átalakító felhasználók befizetései • Kiadásai: elhelyezés, tárolók kialakítása; alap működési kiadásai

5. Társadalombiztosítási alrendszer Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap • Cél:az öregségi és rokkantnyugdíj ellátások finanszírozása és folyósítása • Az alap kezelője: ONYF • Bevételek: • Egyéni és munkáltatói nyugdíjjárulékok • Központi költségvetési hozzájárulások • Működési bevételek • Kiadások: • Célra fordított kiadások • Működési kiadások • Cél:egészségügyi szolgáltatások biztosítása és népegészségügyi célok megvalósítása • Az alap kezelője: OEP • Bevételek: • Egyéni és munkáltatói egészségbiztosítási járulékok • EHO • Központi költségvetési hozzájárulások • Működési bevételek • Kiadások: • Célra fordított kiadások • Működési kiadások

6. A nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb eleme az öregségi nyugdíjak kifizetése. Az öregségi nyugdíj célja, hogy biztosítsa a megöregedett dolgozók megélhetését. A nyugdíjak megállapítására 3 rendszert használnak: • A felosztó-kiróvó rendszer • Tőkefedezeti rendszer • Váromány-fedezeti rendszer • Felosztó-kiróvó rendszer: a rendszer lényege, hogy a nyugdíjak fedezete kizárólag a munkajövedelmek alapján fizetendő járulékokból tevődik össze, vagyis az inaktív réteg járadékai közvetlen függőségben vannak az aktív lakosság munkajövedelmei után fizetendő járulékokkal! • Tőke- és váromány-fedezeti rendszerek: a biztosítottak aktív korukban tett befizetéseit felhalmozzák egy a biztosított számára elkülönített kamatozó számlán és nyugdíjas korában ebből fizetik ki a járadékait. A felosztó-kiróvó rendszerrel ellentétben itt nincs generációk közötti átcsoportosítás, vagyis a kifizetések függetlenek az aktívak befizetéseitől.Hátránya viszont, hogy fennáll az inflációs elértéktelenedés veszélye.

7. A magyar nyugdíjrendszer A magyar nyugdíjrendszer 3 pillérű!! 1. pillér: TB nyugdíjrendszer (kötelező – felosztó-kiróvó rendszerben működik) 2. pillér: magánnyugdíj pénztári rendszer (ez valamikor kötelező volt, 2011.02.01-től aki nem nyilatkozott az 100%-ban átkerült az állami nyugdíjrendszerbe. Néhány tízezer tag maradt, a rendszer tőkefedezeti elven működik) 3. pillér: Önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak (ez jelenleg is működik, szintén tőkefedezeti elven. A tagok befizetéseit zömmel állampapírokban tartják, így gyakorlatilag „kockázatmentes” egyenletes hozamot biztosítanak a tagok részére. Az állam ezt a megtakarítási formát adókedvezményekkel is ösztönzi. Cél: öngondoskodás)

8. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSA A helyi önkormányzatok az államháztartás részeként kettős funkciót látnak el: • közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak, • a helyi infrastruktúra – és adóztatás politikájuk révén befolyásolják településük gazdasági fejlődését. A kötelezően ellátandó feladatok a következők: • alapfokú oktatás, • egészségügyi és szociális alapellátás, • helyi közutak és köztemetők fenntartása, • egészséges ivóvízről való gondoskodás, • közvilágítás.

9. Önkormányzat költségvetésének elemei • A költségvetés a helyi önkormányzat pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja szembe egymással. • A helyi önkormányzatok nem tagjai a kincstári körnek, önálló pénzgazdálkodást folytatnak, ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a likviditás, illetve a bevételek és kiadások összhangjának biztosítására! • Az önkormányzatok a költségvetési támogatást nettó finanszírozás keretében kapják (cél: a felesleges párhuzamos pénzmozgások elkerülése) • Mivel a helyi önkormányzatok kötelező feladatait törvény írja elő, ezért a költségvetés kiadási oldalát többségében ezen feladatokkal kapcsolatban felmerülő költségek alkotják. (közvilágítás, helyi közutak, köztemetők fenntartása, egészséges ivóvízellátás biztosítása, óvodák és alapfokú iskolák fenntartása, stb.) • Az egyensúly érdekében a bevételeket is meg kell tervezni!!

10. A helyi önkormányzatok bevételei • Saját bevételek • Központi költségvetési támogatások • Átengedett központi adók • Átvett bevételek • Hitelek A saját bevételek lehetnek: • Helyi adók • Szabad pénzeszközök lekötéséből származó kamatbevétel • Bérleti díj, lízingdíj • Intézményi ellátási díjak • Készletek értékesítése • Vállalkozási bevételek • Beszedett illetékek • Műemlékvédelmi, vagy környezetvédelmi bírságok meghatározott része

11. A helyi önkormányzatok önállósága a bevételek megszerzése tekintetében A helyi adókat törvény szabályozza, azonban az önkormányzatoknak van „választási” lehetősége: • Bevezet-e helyi adót és melyiket? • Az adó mértéket hogyan határozza meg (tételes / százalékos) • A törvény az adók mértékénél csak a maximumot írja elő (pl. helyi iparűzési adó 2%), az önkormányzat azonban dönthet alacsonyabb adókulcs mellett, de magasabbat nem választhat! (pl: helyi adó Elek 1,2%) • Dönthet különböző kedvezmények, adómentességek megadásáról (pl: Szarvas kezdő HIPA kedv.; Gyoma komm.adó kedv.; ?? HIPA kedv a gépjárműadók miatt) • A vállalkozási és kamatbevételek teljes egészében az önkormányzat önálló pénzügyi döntésén alapulnak. (kamatbevételnél limit lehet az állami pénzek tartós betétként való elhelyezésének tilalma)

12. Önkormányzat költségvetésének tervezése A tervezési munka mindig az ellátandó feladatok számbavételével kezdődik, azaz fel kell mérni a következő gazdasági év feladatait • működés, fenntartás és a • felújítás, fejlesztés területein. A működési feladatok a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek igénybevétele melletti feladatellátást jelentik. A felújítási és fejlesztési teendők a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgáló eszközök helyreállítási, illetve fejlesztési feladatait foglalják magukba. A működési feladatok tervezésénél számba kell venni: • A tervévet megelőző év várható kiadásait • Az alakulásukat jellemző tendenciákat • A fejlesztési döntések, intézkedések hatásait • A tervévre tervezett változások pénzügyi szükségleteit • Gazdasági előrejelzéseket A fejlesztési előirányzatok kimunkálása költségbecslések, pályázatok, árajánlatok, illetve meglévő szerződések információi alapján történhet.

13. A kiadás oldal ismeretében elkezdődhet a költségvetés várható bevételeinek tervezése, amely forráscsoportonként eltérő információkon és módszereken alapszik. A saját bevételek tervezésében kiemelkedő szerepe van a tapasztalati adatoknak és a helyi ismereteknek!!! Az egyes bevételi előirányzatok tervezésének megalapozottságát konkrét számítások, programok, felmérések segíthetik. Az egyes cél- és címzett támogatások tervezésénél különösen fontos az óvatosság, hiszen a költségvetés tervezési időszakában általában még nem áll rendelkezésre központi döntés. A vagyoni helyzet felmérése elsősorban a felhalmozási bevételek tervezéséhez kell. Az értékesítések és hasznosítások (elsősorban bérbeadás) olyan bevételhez juttathatják az önkormányzatot, amelyek a későbbi fejlesztések forrásait képezhetik. Az egész tervezési munkát óvatosan, körültekintően végezzük, a tervezett értékek megalapozottak legyenek, ezáltal elkerülhetőek lesznek az évközi gyakori előirányzat módosítások!!!

14. Példa költségvetés készítésére Megj.: Xls minták bemutatása

15. A költségvetés végrehajtása A költségvetési gazdálkodás • a tervezéssel kezdődik • majd a végrehajtással folytatódik (ami a közszükségletek kielégítését jelenti) • és a közpénzekről való elszámolással (beszámoló) fejeződik be. A végrehajtás nem más mint a tervben szereplő feladatok megvalósítása, annak fedezetét képező bevételek beszedése és a kiadási előirányzatok felhasználása!!! A végrehajtás első lépése a kötelezettségvállalás. A kötelezettségvállalás a költségvetésben meghatározott feladatok ellátására tett első intézkedés. Köt.váll-ra kizárólag a költségvetési szerv vezetője jogosult, de ezt a jogkörét részben vagy egészben átruházhatja egy általa kijelölt dolgozóra!

16. A köt.váll. véglegesítése előtt jogszabályilag előírt annak ellenjegyzése! Az ellenjegyzés lényege, hogy az arra jogosult személy (ez a költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa erre kijelölt személy) aláírásával igazolja a kötelezettség vállalás • jogszerűségét • valósságát • teljesíthetőségét (a jóváhagyott/módosított ktgvetés fel nem használt/le nem kötött része biztosítja a köt.váll. fedezetét)! A kötelezettség vállalás csak az ellenjegyzés után történhet meg és csak írásban!!! A kötelezettség vállalás leggyakrabban előforduló formái: • Alkalmazási okirat • Megrendelés • Vállalkozási szerződés

17. Az alkalmazási okirattal valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítünk. Ez elsődlegesen közalkalmazotti jogviszony, de a közszférában is van lehetőség egyéb módon történő foglalkoztatásra. Ez lehet munkaviszony, megbízásos jogviszony és alkalmi munkavégzésre irányuló jogviszony is. Az alkalmazási okirat aláírásakor a szervezet vezetője arra vállal kötelezettséget, hogy a munkaköri leírásban foglaltak elvégzése esetén a munkáért járó díjat kifizeti és gondoskodik a személyi juttatás járulékainak kiegyenlítéséről is. • A megrendelés a kötelezettség vállalás egyik leggyakoribb formája. A gazdálkodás folyamatában gyakran van szükség anyagok, forgóeszközök beszerzésére, illetve szolgáltatások igénybevételére. Ezen esetekben többségében elegendő megrendelést elkészíteni. Ezt mindig írásban kell megtenni, kivéve, ha a teljesítés a megrendeléssel egy időben zajlik (pl.: Praktikerben veszünk festéket). A megrendelés elfogadása esetén a teljesítő szerv egy példányt visszaküld a megrendelőnek, hogy a megrendelést elfogadja. Ez a visszaigazolás!! • Vállalkozási szerződést akkor kötünk, ha részletesen meg akarjuk határozni a felek feladatait, jogait, kötelezettségeit, illetve, ha hosszú távra szeretnénk kapacitásokat lekötni (keretszerződés).

18. A kötelezettség vállalás a teljesítéskor realizálódik. Teljesítéskor minden esetben meg kell győződni anyag, áru vásárlás esetén a mennyiségi és minőségi kritériumok meglétéről, szolgáltatás igénybevétele esetén a szerződésszerű teljesítésről. Anyag, áru esetén a teljesítéshez kapcsolódó bizonylatok (szállítólevél, számla) alapján a számviteli nyilvántartásba vételt is meg kell tenni! A bevételezés tényét az arra illetékes dolgozónak igazolnia kell! A bevételek beszedését, illetve a szállatott áru, vagy teljesített szolgáltatás kifizetését megelőzően, a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrzési tartalmú pénzügyi tevékenységet kell végezni!!! Ezt hívják érvényesítésnek. Érvényesítést csak az erre írásban kijelölt, legalább középfokú pénzügyi-számviteli szakképesítéssel rendelkező dolgozó végezhet!!! A kifizetés előtti utolsó lépés az utalványozás. Utalványozáson a kiadások vagy bevételek teljesítésének, a vagyonváltozásnak az elrendelését értjük, amelyre az érvényesítés után kerül sor. Utalványozásra csak a költségvetési szerv vezetője jogosult, aki ezt a jogkört részben vagy egészben átadhatja egy erre kijelölt dolgozónak. A utalványozás csak akkor érvényes, ha azt az ellenjegyzés feladataival megbízott pénzügyi dolgozó is aláírja!!!

19. Fizetési módok Ha a teljesítést követően az utalványrendeletre minden aláírás rákerült, akkor jöhet a kifizetés. A kifizetés történhet: • Átutalással: ez lehet egyszerű vagy csoportos • Beszedési megbízással (inkasszó) • Okmányos meghitelezéssel (akkreditív – csak nemzetközi forgalomban használják) • Készpénz-helyettesítő alkalmazásával: csekk, bankkártya • Készpénzfizetéssel

20. A kötelezettségvállalás és teljesítés bizonylatai (minták) • Megbízási szerződés • Munkaszerződés • Vállalkozási szerződés • Megrendelő • Közalkalmazotti kinevezés • Készpénzfizetési számla • Számla • Bevételi/kiadási pénztárbizonylat • Utalványrendelet

21. A számla lehet Gépi úton (programmal) előállított Kézzel kiállított Egyszerűsített (kp) számla Számla Nyomtatott E-számla Kapcsolódó bizonylat lehet a bevételi / kiadási pénztárbizonylat

22. A bizonylatok nyilvántartása A költségvetési szférában (de a vállalkozóiban is) kiemelten fontos a kötelezettség vállalásokkal kapcsolatos bizonylatok (számlák, szerződések, megrendelések, levelezések) pontos, megbízható nyilvántartása!! Ennek módjára nincs konkrét megkötés, de a lényeg az ellenőrizhetőség, áttekinthetőség biztosítása, a gyors és hatékony visszakereshetőség. Többféle rendszer létezik, de mivel minden szervezet más és más ezért célszerű egyedi rendszer alkalmazása figyelembe véve a rendszer bekerülésének költségeit. (pl.: govsys vs. saját)