1 / 42

Tartalom

Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály 2012 . május 9. XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium. Tartalom.

yank
Download Presentation

Tartalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az EU hosszú távú energiastratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiáraTilesch PéterfőosztályvezetőVillamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály2012. május 9.XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium

  2. Tartalom • EU Commission Roadmap 2050:Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re • Előzmények • Forgatókönyvek • Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával • Az útiterv végrehajtása és várható eredményei • Magyarország útiterve • Nemzeti Energiastratégia 2030 • Cselekvési tervek • Atom – szén – zöld forgatókönyv • Kitekintés 2050-re • Az EU hosszú távú energiatratégiájának lehetséges hatásai a hazai energiastratégiára • Kapcsolódási pontok, eltérések • Tennivalók

  3. Útiterv 2050 (1) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának Az Európai Tanács kívánsága Az útiterv szándéka • Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; • 2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; • Bázist alakítani a 2030-as energia-politika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek. • Az EU célja: 2050-re az üvegház-hatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint 80-95 %-ára mérséklése; • Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását.

  4. Útiterv 2050 (2) CO2 kibocsátás

  5. Útiterv 2050 (3) CO2 kibocsátás CO2kibocsájtás 2008-2009 világ energia felhasználásból Tárolás föld alatt

  6. Útiterv 2050 (4) CO2 kibocsátás • CO2 körfolyamat • Energiafelhasználásból-energiafogyasztásból a kibocsátás 30 Gt, ennek ~40%-a elnyelődik a természetben, a többi növeli az atmoszféra CO2 tartalmát; • EU összes kibocsátás 4,2 Gt; ebből az energia ipar 1,6 Gt, az utóbbi az összes energiafelhasználási kibocsátás mintegy 5%-a.

  7. Útiterv 2050 (5) CO2 kibocsátás

  8. Útiterv 2050 (6) EU magyar elnökség - Energia • 2011.03.09 Climate Action: Dekarbonizációs útiterv

  9. Útiterv 2050 (7) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re ForgatókönyvekA 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző lehetőségeit tárják fel. A jelenlegi tendencia forgatókönyvei • Referencia-forgatókönyva jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol. • Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már elfogadott intézkedéseket és javaslatokat.

  10. Útiterv 2050 (8) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek • Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést eredményez. • Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. • A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %, villamosenergia-fogyasztásban 97%. • A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. • A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxid-leválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben).

  11. Útiterv 2050 (9) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek

  12. Útiterv 2050 (10) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek

  13. Útiterv 2050 (11) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani

  14. Útiterv 2050 (12) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik

  15. Útiterv 2050 (13) • A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei

  16. Útiterv 2050 (14) A széndioxid kibocsátás csökkentés lehetőségei • a széndioxidmentes (nukleáris és megújuló) primerenergia részarányának növelése, • tüzelőanyag váltás a fosszilis tüzelőanyagú erőművekben, • fosszilis tüzelőanyagú erőművek hatásfokának javítása, • CO2 leválasztás (befogás), szállítás és tárolás (CCS) a fosszilis tüzelőanyagú erőművek égéstermékeiből (Ma a CCS 10 % hatásfokromlással jár!). A leválasztás három, egymástól alapvetően különböző módon érhető el: • Post-combustion, vagyis tüzelés utáni leválasztás, • Oxyfuel, vagyis oxigénkörnyezetben történő tüzelés, • Pre-combustion, vagyis tüzelés előtti leválasztás, • További technológiák fejlesztése folyik. A szállítás csővezetéken történik (hasonló a földgáz szállításához)

  17. Útiterv 2050 (15) Tárolás föld alatt

  18. Útiterv 2050 (16) Tárolás föld alatt: 2009/31/EK irányelv a szén-dioxid geológiai tárolásáról Forrás: Energiaklub tanulmány

  19. Útiterv 2050 (17) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása

  20. Magyarország energia helyzetképe Primer energia

  21. Magyarország energia helyzetképe Magyarországi nettó villamosenergia-igény – múlt és jövő FEJEZET VAGY SZEKCIÓ INFORMÁCIÓ Ld. a következő fóliákon Forrás: Pöyry

  22. Nagyerőművek teljesítőképessége ÁH Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2011. dec. 31-én ÁH ÁH ÁH atom szén gáz olaj MW Forrás: MAVIR

  23. Nagyerőművek villamos termelése Nagyerőművek bruttó villamos termelése 2011-ben GWh Előzetes, tájékoztató adatok

  24. Nagyerőművek termelési aránya Nagyerőművek bruttó villamos termelésének részaránya az összes hazai termelésből 2011-ben Előzetes, tájékoztató adatok

  25. Nagyerőművek hatásfoka -1. Forrás: MAVIR Előzetes, tájékoztató adatok

  26. Nagyerőművek hatásfoka – 2. 85,1% 84,5% 83,2% 77,6% 77,5% 75,0% 65,3% 61,2% 51,6% 51,5% 25,9% Előzetes, tájékoztató adatok

  27. Nagyerőművek CO2-kibocsátása Összesen 13,0 Mt CO2 103 t CO2 * Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT Előzetes, tájékoztató adatok Forrás: MAVIR

  28. Fajlagos CO2-kibocsátások* Átlag (Pakssal) 0,368 kg CO2/kWh Forrás: MAVIR

  29. Összes kiadott megújulós villany 7,9% részarány a hazai nettó villamosenergia-termelésből 7,9% 2730 7,2% 2628 6,1% 2441 2259 4,5% 5,0% 1669 4,1% 1646 1371 2,8% 868 1,0% 0,8% 326 261 0,7% 0,9% 2,3% 4,2% 3.4% 4,1% 5,5% 6,8% 6,9% 6,0% részarány a bruttó fogyasztásból Előzetes, tájékoztató adatok Forrás:

  30. Nemzeti energiastratégia 2030 (1) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030-ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelésére is) • Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; • A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum: • az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, • a megújuló energiák részarányának a növelése, • a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, • az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint • a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben.

  31. Nemzeti energiastratégia 2030 (2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy • Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról; • Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert; • Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását; • Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását, készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről; • Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra; • dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát; • Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát; • A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét.

  32. Nemzeti energiastratégia 2030 (3) Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. • Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv • Szemléletformálási Cselekvési Terv • Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv • Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv • Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv • Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek. Forrás: NFM

  33. Nemzeti energiastratégia 2030 (4) Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák • a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása • b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása • c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya • d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása • e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése • f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya Forrás: REKK

  34. Nemzeti energiastratégia 2030 (5) Az Energiastratégia szerinti villamosenergia-mixek 2030-banKülönböző szcenáriók A Kormány által preferált szcenárió

  35. Magyarországi erőműpark villamos teljesítőképességének alakulása Nemzeti energiastratégia 2030 (6) MW b) változat: Bővítés 1600 MW-os atomerőműves blokkokkal Forrás: MAVIR

  36. Nemzeti energiastratégia 2030 (7) Jövőkép „atom –– szén –– zöld” forgatókönyv • Primer energiafelhasználás növekedése maximum 5% • A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható • Eközben 50 %-kal növekszik a villamosenergia igény • Megújuló energia részarány (ma 7 %) 14,65 %-ra növekszik 2020-ra, majd 20 %-ra 2030-ra • A megújuló villamos energia 2030-ra 16 %-ra növekszik Az „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv legfontosabb elemei: • az atomenergia hosszú távú fenntartása; • a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); • megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. Forrás: NFM

  37. Nemzeti energiastratégia 2030 (8) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei • Energiatakarékosság • Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése • Erőmű-korszerűsítés • A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése • Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság • Energetikai célú hulladékhasznosítás • Állami szerepvállalás erősítése Forrás: NFM

  38. Nemzeti energiastratégia 2030 (9) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I. Energiatakarékosság Forrás: NFM

  39. Nemzeti energiastratégia 2030 (10) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II. Hazai megújuló energia • A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; • A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 20%- körüli értékre 2030-ig • A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. • A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása • Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése Forrás: NFM

  40. Nemzeti energiastratégia 2030 (11) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III. Biztonságos atomenergia Forrás: NFM

  41. Nemzeti energiastratégia 2030 (12) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V. Ahazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: • Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; • Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; • Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása; Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) Forrás: NFM

  42. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tilesch Péter tileschp@eh.gov.hu 42

More Related