1 / 19

Hogyan működik a társadalom?

Hogyan működik a társadalom?. 13. Előadás Történelem és forradalom. Az evolúciós módszer fontossága. A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György).

aradia
Download Presentation

Hogyan működik a társadalom?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hogyan működik a társadalom? 13. Előadás Történelem és forradalom

  2. Az evolúciós módszer fontossága • A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) • A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György)

  3. Az evolúciós adaptációk lényege 1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. 2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra valamilyen eszközként használható megoldás, konstrukció . 3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni

  4. A létrejövés két érdekes problémát vet fel 1. Mi és hogyan formálódik az út, amin a konstrukciók kialakulnak = egy evolúciós történet lesz (just so story). Ez a kérdés a történelemre utal. 2. Miként jön létre egy evolúciós újdonság? Az élő világban ez egy új adaptáció megjelenése. A társadalomban ez a kérdés a forradalom problémájára utal.

  5. Mi a történelem? • Az előélet fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett) • A mindenkori döntéseket a körülmények (környezet + létrejött konstrukciók) határozzák meg • A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt szabadon formáljuk magunk

  6. A történelem koncepciói • Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. • Carlyle: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. • Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás-válasza” nyomán kialakuló életgörbe. • Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. • Trevor-Roper: A történelem nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna.

  7. A társadalmi evolúció történelem szemlélete • A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. • A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. • A szükségszerűség = evolúciós nyomás: Evolúciósan adaptív környezet Előélet függőség (path dependencia) Szisztematikus hatások (gőzgép)

  8. Az evolúciós szemlélet néhány különös következménye • S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? • A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták • A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető-e a jövőbe? (Nő - kétszer) • Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? • Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?)

  9. Néhány nehéz probléma • Miért olyan nehéz „halászni megtanulni”? • Milyen tanácsot adjunk a szegényeknek (egyebek mellett önmagunknak)? • Mindenkinek végig kell-e haladni az életgörbén?

  10. A forradalom evolúciós modellje • A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) • A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása

  11. A forradalom hagyományos képe Forradalom = rövid ideig zajló, megszakítottságot képviselő, erőszakos eseményeket feltételező, a meglevőt alapjaiban leromboló, a korábban létező viszonyokat tagadó, mindent egyik pillanatról a másikra megváltoztató eseménysor. Ebben az értelemben használjuk a társadalomban (polgári, vagy szocialista forradalom), a tudományban, a divatban, a művészetben stb. Néhány probléma: • Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, • Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.)

  12. A hagyományos forradalom-modell • Három egyidejű váláság: 1. Az állam pénzügyi válsága 2. Az uralkodó elitben nézeteltérések a „hogyan továbbról” 3. Nagy csoportok kerülnek mozgósítható helyzetbe, amikor közvetlen akciójuk kiváltható • Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Új „eretnek” kulturális, vallási, vagy politikai nézet vetődik fel, és jelentős csoportok magukévá teszik, és az elégedetlenek élére állva, az állam ellen vezetik őket • Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ezzel indul el a forradalmi esemény, amely új intézmények létrejöttéhez vezet, vagy nem vezet

  13. Az evolúciós forradalom-modell Az evolúciós forradalom-meghatározás: A környezet adaptív problémáira adott, a kulturális univerzálék szerkezetében megmutatkozó minőségi átalakulás, amely olyan intézmények és szerkezetek létrejöttéhez vezet, amelyek a felmerülő adaptív problémákat képesek megoldani. Nem minden változás forradalom, ami erőszakos nem biztos, hogy forradalom, ami „csendes” és fokozatos, az még lehet, hogy forradalom.

  14. A kulturális univerzáliák szerkezete

  15. Forradalom volt, vagy nem volt forradalom? • A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) • Szexuális forradalom (1920-1980) Művészet Viselkedéssel kapcsolatos tolerancia Párválasztás Fogamzásgátlás Demográfia Értékek változása (Az állam vonuljon ki az állampolgárok hálószobájából – Trudeau) Jogi szabályozás (válás) Abortusz Családi munkamegosztás Családi szerkezet Női karrier-modell változása Szabadidő-felhasználás

  16. A forradalom modellje • A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) • A „hatlépéses” távolság • Az információk terjedése a hálózaton belül • Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.)

  17. A 20. század trendfordulásának jelei A környezeti korlátok jelentkezése (ökológiai lábnyom túlhaladja a föld méreteit – 1980) Nyersanyag-árrobbanás Környezetszennyezés globális problémává válik (globális felmelegedés stb.) Bűnözés újra nőni kezd Szociális zavarok növekednek (szabálykövetés visszaszorul) Depresszió, és kövérségből fakadó problémák túlhaladják az éhségből fakadókat A választék-szélesülés miatt a kognitív disszonancia helyett inkább bizonytalanság és becsapottság érzése nő Értékrend eltolódás (túlélés és önmegvalósítás, de ugyanez: felérünk a Maslow piramis tetejére, és kérdésessé válik a hogyan tovább?) A boldogság-trend megtörik és telítésbe megy Az irracionális várakozás eluralja a befektetési piacot Új életmód mozgalmak terjednek (önkéntes egyszerűség)

  18. A történelem hullámai Népesség, termelés Kondratyev típusú válságok 1815 1873 1650 467 1300 Idő

  19. Globális felmelegedés

More Related