1 / 20

Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban

Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban. Ellen L. Csikai , Ph.D School of Social Work The University of Alabama. Fontos területek a szociális munka beavatkozásban.

arissa
Download Presentation

Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban Ellen L. Csikai, Ph.D School of Social Work The University of Alabama

  2. Fontos területek a szociális munka beavatkozásban • Agresszív, gyógyításra összpontosító orvosi kezelések megszüntetésével, vagy életfenntartó kezelésekről való lemondásával kapcsolatos döntések • Életvégi gondozásba történő átmenet • A haldoklás folyamatán keresztüli támogatás • Támogatás családi gondozóknak • Bánat/Gyászolás

  3. Rák diagnózis és életvégi kérdések • Félelmekkel, aggodalmakkal és halálozási kérdésekkel történő foglalkozás • Közvetlenül a diagnózis után • Első gondolatok: „Meg fogok halni?” • Kezeléssel kapcsolatos döntések • Hosszú távú túlélés • Életvég • Bátorítás a reményre – szemben a halállal • Végső búcsút venni (Rákot túlélő betegek eszközei)

  4. A szociális munkások fontos szerepe Kapcsolat A páciens, a család és az egészségügyi szolgáltató között, döntéshozáshoz szükséges információk megszerzéséhez.

  5. Tanácsadó Haldokló egyénekkel és családjaival működik együtt a következő kérdésekkel kapcsolatban: értékrendek tisztázása, lelkiállapot felmérése, beavatkozás krízisekbe, célkitűzés, döntéshozatal, veszteség és átmeneti időszak kezelése, törekvés kölcsönös személyiségfejlődésre és szellemi békére.

  6. Támogatja A páciensek hozzájutását egészségügyi ellátáshoz, agresszív fájdalomcsillapításhoz, anyagi támogatáshoz, pszichológiai szolgáltatásokhoz és lelki gondozásához.

  7. Interdiszciplináris csoporttag • Segíti a pácienst és a családot, hogy a testi fájdalom és szenvedés jeleit felismerjék és közöljék, és elérjenek egy megfelelő haldoklási folyamatot. • Segíti csoporttársait életvégi gondozás ellátása folyamán fellépő lelki gondjaikkal.

  8. Ki vesz igénybe elfekvő szolgáltatást az USA-ban? • 2005-ben az elhunytak kb. két harmada vett igénybe elfekvő szolgáltatást • A szolgáltatást igénybe vevők három negyede olyan helyen halt meg, melyet otthonának tekintett • Az elfekvőt igénybe vevők többsége nő • Öt elfekvő páciensből négy 65 év fölött volt • Egyből három 85 év fölötti • Az elfekvők igénybe vétele általában növekszik az életkorral együtt

  9. Elfekvő szolgáltatást igénybe vevő páciensek diagnózisa: • 2005-ben a tíz leggyakoribb diagnózis közül három rákos megbetegedés volt (tüdő, prosztata, mell) • Az elfekvő páciensek valamivel több mint 50%-át teszik ki • A leggyorsabban növekvő nem rákos megbetegedés az Alzheimer-kór • Azok a halálos betegségek melyeknek prognózisa könnyebben megjósolható • Azok a betegségek melyek nagyobb terhet jelentenek a gondozók számára

  10. 2005-ben az átlagos tartózkodási idő 59 nap volt • A medián tartózkodási idő 26 nap volt • Emelkedett azoknak a pácienseknek a száma, akik a szolgáltatásokat több mint hat hónapig vették igénybe • Csökkent azoknak a száma, akik a szolgáltatásokat kevesebb mint hét napig vették igénybe

  11. Felvétel az elfekvőbe, látogatás/ kezdeti felértékelés • Az új elfekvő beteggel és kijelölt elsődleges gondozójával (gondozóival) történik • A lényege az, hogy kezdeti felmérési adatokat gyűjtsön biológiai, pszichológiai, szociális és lelki kérdésekről, melyek fontosak lehetnek

  12. Szociális munkások részvétele a felvételi látogatásnál hozzájárul a pozitív eredményhez (Reese és Raymer, 2005) • Ha nincs jelen a felvételi látogatásnál, akkor a szociális munkás a pácienst otthonában látogatja meg, hogy elkészítsen egy átfogó pszichoszociális és lelki felmérést

  13. Szociális munka felmérési eszköze (SocialWorkAssessmentTool – SWAT) • Egyre jobban felmérhető a szociális munka eredménye • A SWAT akkor hasznos, ha minden látogatásnál alkalmazásra kerül a pácienssel és a gondozóval • Pszichoszociális területek a SWAT-ban: • Spiritualitás • Halállal kapcsolatos félelmek • Szociális támogatás • Tagadás (a tények el nem fogadása) • Életvégi gondozással kapcsolatos döntések

  14. Kulturális csoport • Biztonság • Kényelem • Öngyilkossági képzelgések • A környezettel kapcsolatos igények • Pénzügyi forrásokkal történő segítségnyújtás • Előzetesen kialakult komplikált bánat (Reese és mások, 2006)

  15. Az elfekvőkben végzett szociális munka Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (National Hospice and Palliative Care Organization) szerint: • Felmérés, diagnózis, átvilágítás és dokumentálás • A hatásosnak bizonyult modellek alkalmazása révén növelni a belső és a pszichoszociális alkalmazkodási képességet • Válságkezelés nyújtása • Nem farmakológiai terápiák, mint például kognitív viselkedési beavatkozások, expresszív terápiák, stb., révén specifikus tünetenyhítés nyújtása

  16. A környezet reagáló képességének növelése • A saját gyakorlat értékelésében való részvétel • Információ és beutalás / referálás • Tanácsadás a meghalás folyamatáról • Tanácsadás a halált megelőző bánatról / gyászról • Visszaemlékezés és életút áttekintés / örökségi tervek • Döntéshozatal • A fájdalom és a szenvedés kezelése • Relaxációs terápia • Befejezetlen ügyek megoldása

  17. A N ASW alapkövetelményei a palliatív és az életvégi gondozáshoz • Leírja a terület hátterét, beleértve az alapfogalmakat, felsorolja a professzionális gyakorlat, a felkészülés és a fejlődés alapelveit • A NASW és a terület szakértői közötti együttműködés révén lett kifejlesztve

  18. A gyakorlati alapelvek magukba foglalják: etika és értékek, tudás, értékelés, beavatkozás/kezelés tervezése, hozzáállás/öntudatosság, felhatalmazás és pártfogás, dokumentáció, interdiszciplináris csoportmunka, kulturális kompetencia, folyamatos képzés és felügyelet, vezetés, és tréning. Ezek az alapelvek iránymutatást adnak a szakembereknek és az ügynökségek alkalmazottainak ahhoz, hogy mi a megfelelő és elvárt szerepe a szociális munkásoknak az életvégi gondozásban.

  19. Oktatási erőforrások • NASW online kurzusok • Az életvégi gondozás megértése • A kulturális kompetencia elérése az életvégi gondozásban felmerülő egészségi diszparitások csökkentése érdekében • Képzési program a szociális munkához az életvégi kezelésben • Továbbképzési okleveles minősítő programok • Ösztöndíj palliatív kezelésre szociális munkásoknak • Folyóirat: Szociális munka az életvégi és palliatív gondozásban (Journal of SocialWorkinEnd-of-Life and PalliativeCare)

  20. Referenciák • National Association of SocialWorkers (Szociális munkások nemzeti szövetsége). www.naswdc.org • National CoalitionforCancerSurvivorship (Nemzeti koalíció a rákos megbetegedések túlélésére) (Rákot túlélő betegek eszközei) www.canceradvocacy.org/toolbox • Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (2008) (National Hospice and PalliativeCare Organization). Elfekvő adatok és számok.www.nhpco.org • Raymer, M., & Reese, J. D. (2004). Relationships between social work involvement and hospice outcomes: Results of the national hospice social work survey. Social Work, 49(3), 415–422. • Reese, D. J., Raymer, M., Orloff, S. F., Gerbino, S., Valade, R.,Dawson, S., Butler, C., Wise-Wright, M., & Huber, R. (2006). Thesocial work assessment tool (SWAT). Journal of Social Work in End-of-Life & Palliative Care, 2(2), 65-95.

More Related