A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető)

1. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása(bevezető) 38. A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

2. A származás sokfélesége • A 19. században úgy gondolták, hogy a mai népek származása egyszerűen visszakövethető, és a nyelv és a történelem határozza meg. Mára ez az elképzelés idejétmúlttá vált, más tényezőket is figyelembe kell venni. • Nyelv • Biológiai eredet • A népművészet • Az életmód • Az anyagi kultúra • Viszonylag sok elmélet létezik, ezek közül néhány tudományosan megalapozott, azonban sok légbőlkapott. Az őstörténet kérdései gyakran éles közéleti vitákra adnak okot

3. A kutatás nehézségei • A magyarság őshazájáról, eredetéről nem maradtak fenn írásos emlékek. • A mai hazájukhoz közeledve szaporodnak meg az arab, bizánci és egyéb források, de azok értelmezése nehéz. • Az archeológia, a paleobotanika, a nyelvészet és az egyéb tudományágak adatai nem adnak egyértelmű válaszokat. • A magyar őstörténettel kapcsolatos kutatások mai eredményei nem tekinthetők véglegesnek, a jövő bizonyára új eredményeket hoz.

4. Mi az őstörténet? Az őstörténet a magyarság történetének honfoglalás előtti időszaka. Ezt több tudomány tanulmányozza. Nyelvtudomány A biológia különböző résztudományai (antropológia, paleontológia, archeobotanika, mikrobiológia) régészet néprajz filológia (görög, arab, perzsa, ószláv források megismerése)

5. Miért nem elégséges csak a nyelv vizsgálata? • A magyarság legközelebbi nyelvrokonai, biológiai értelemben más embertípusba tartozik (A manysik és a chantik mongoloid jelleget mutatnak) • Érdemes megfontolni az afroamerikaiak esetét (angolul beszélnek, de nem Angliából származnak) • Érdemes megfontolni az egyes Dél-Amerikai államok esetét (több olyan állam van, amelynek a lakói részben Európából, részben Afrikából származnak, de az őslakók létszáma is jelentős)

6. Miért nem elégséges csak a biológiai eredet figyelembe vétele • A magyarok embertanilag nem különböznek döntően a ma a magyarok körül élő népektől, mégsem szlávok, germánok stb. • A 19. századi antrolpológiai jegyeket mérő irányzat nem teljesen alkalmas arra, hogy az egyes öröklődő tulajdonságokat magyarázza. • A mikrobiológiai kutatások, még nincsenek azon a szinten, hogy tömegesen alkalmazzák őket (egyelőre túl drágák) • Az izalandiakat, valamint Kelet-Anglia lakosságát már módszeresen tanulmányozták és érdekes, eddig nem ismert összefüggéseket tártak fel.

7. Miért nem elégséges a népművészet kutatása • A népművészet jelentőségét sokáig nem ismerték fel, noha nagyon fontos. • A népművészetben tarósan megmaradnak bizonyos formák, de azok jelentkezése és eltűnése nem jelent szükségszerűen nyelvváltást, vagy új népesség megjelenését. • A magyar népzene számos módon kapcsolódik a környező népek népzenéjéhez, de mondavilága jelentősen eltér.

8. Miért nem elégéséges az életmód vizsgálata • Az életmód vizsgálatának jelentősége az utóbbi időben felértékelődött • Köztudott, hogy az ismert történelműnk folyamán a magyarság több életmódváltáson esett át. • Nelvrkonaink, a környező népek is többféle életmódot folytattak a közelmúltban.

9. Miért nem elégséges az anyagi kultúra eredményeinek kutatása • A tárgyak használata és megléte, nem jelenti azt, hogy az egy bizonyos közösséghez köthető, régebben is létezett kereskedelem, és technológiák átvétele (és utánzása). • Az anyagi kultúra gyorsabban, de lassabban is változhat mint a különböző népek • Több olyan sírt is feltártak már, amelyekben az eltemetett tárgyak nem egyértelműen utalnak egy etnikai közösségre.

10. Összegzés A magyarság eredetét az összes releváns tény figyelembevételével érdemes kutatni. Egyszerű válasz nem adható a magyarság eredetének kérdésére.

11. Felhasznált irodalom: • Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest, 1996.