Download
1 / 58
E N D
„Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)
A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az ezek előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló (alternatív módon felhasználható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Közgazdaságtan (Economics)
Elméleti közgazdaságtudományok • Mikroökonómia • Makroökonómia • Nemzetközi gazdaságtan • Összehasonlító gazdaságtan Alkalmazott közgazdaságtudományok • Vállalatgazdaságtan • Marketing • Pénzügy, számvitel stb… A közgazdaságtan tudományágai
Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében. A szűkösség (scarcity) problémája A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére) a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára. MIT? KINEK? HOGYAN? A közgazdaságtan alapkérdései
Piac (market): • az a mechanizmus, amelyben az eladók (sellers) és a vevők (buyers), érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat • a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás
Kereslet (R) Termékek és szolgáltatások piacai (Output markets) Kínálat (R) Fogyasztási kiadások (M) Árbevétel (M) HÁZTARTÁSOK (Households) VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises) Tényező-jövedelem (M) Tényező-költség (M) Termelési tényezők piacai (Input markets) A piacrendszer sémája Kínálat (R) Kereslet (R)
Egyéni kereslet (individual demand), d: Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár és egyéb feltételek mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet. Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg. Egyéni – piaci – aggregátkereslet
Piaci kereslet (market demand), D: Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt. Reálnagyság Aggregát kereslet (aggregate demand), AD: Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.
Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb.) közötti kapcsolatot írja le. Kínálati függvény (supply function): Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus). Kínálati görbe (supply curve) Egy áru piaca
p S Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price) p1 D’ pE D Marshall-kereszt 0 QE Q Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity)
Feltevések: a vállalat (vállalkozás) magántulajdonban van; a tulajdonosi és az irányító funkció nem válik szét. Valójában: tulajdonos(ok) és „menedzserek” („megbízó-ügynök” probléma) A vállalat elsődleges célja a profitmaximalizálás (max) = TR – TC TR: összbevétel (total revenue) TC: összköltség (total cost) (a háztartások elsődleges célja: hasznosság- maximalizálás) A vállalat célrendszere
A vállalati célrendszer egyéb elemei (végső soron a hosszú távú profitmaximalizálás „deriváltjai”): • túlélés, fennmaradás • likviditás=fizetőképesség (liquidity) fenntartása • piaci részesedés (market share) fenntartása, növelése • fejlesztés • jó hírnév (goodwill) fenntartása, növelése Profitmaximalizálás: árbevétel-maximalizálás és/vagy költség-minimalizálás
Pi: i-edik termék egységára Qi: i-edik termékből értékesített mennyiség • A termék iránti keresletet befolyásoló tényezők: • A termék ára • A fogyasztók (háztartások) jövedelme • A termék helyettesíthetősége • Ízlés • Reklám • Egyéb tényezők Az árbevételt meghatározó tényezők
Kereslet (saját-)árrugalmassága(price elasticity of demand, p): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet az adott termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén • Tipikusan negatív előjelű • Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott pontjában) határozható meg • Főbb befolyásoló tényezői: • A termék helyettesíthetősége • A helyettesítő termékek ára • A fogyasztók reakcióideje • A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest
Kereslet kereszt-árrugalmassága(cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén • Kiegészítő javak esetén: negatív előjelű • Helyettesítő javak esetén: pozitív előjelű • Független (egymás haszonhatását nem befolyásoló) javak esetén: 0
Kereslet jövedelem-rugalmassága(income elasticity of demand, I): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén. • Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engel-görbe adott pontjában) határozható meg Engel-görbe(Engel-curve): egy adott áru keresletét mutatja a fogyasztó(k) jövedelmének függvényében (ceteris paribus) • Normál javakesetén: pozitív előjelű • Inferior (alacsonyabb rendű) javakesetén: negatív előjelű
Árelfogadó pozíció (price taker position): a vállalat jelentéktelen súlyt képvisel a piac kínálati oldalán, ezért a piaci árat nem képes befolyásolni, az számára adottságot jelent Áralakító pozíció (price maker position): a vállalat jelentős súlyt képvisel a piac kínálati oldalán (magas a piaci részesedése vagy monopol-helyzetben van), ezért a piaci árat képes befolyásolni/meghatározni, az számára cselekvési paramétert jelent
Dömpingár (dumping price): • „Áralapú” megközelítés: a (világ)piaci árnál jóval alacsonyabb értékesítési ár • „Költségalapú” megközelítés: az előállítás termékegységre jutó költségénél (átlagköltségnél) alacsonyabb értékesítési ár Célja: a piaci részesedés növelése; versenytársak kiszorítása a piacról
Költség (cost, C): Számviteli értelemben: a gazdálkodó tevékenység során, az üzleti teljesítmény előállítása céljából történő tényező-felhasználások, elszámolások pénzben kifejezett összege Tágabb értelemben: adott tranzakció megvalósítása érdekében hozott anyagi és nem-anyagi áldozatok összessége A gazdálkodás költségei
A döntési lehetőségek szempontjából • Elsüllyedt költségek (sunk costs): azok a ráfordítások, amelyek az adott döntés pillanatában már nem befolyásolhatók (például kifizetett bérleti díj) • Alternatív költségek (opportunity costs): mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott lehetőség választásával erőforrásokat von el más felhasználási területektől A költségek csoportosítása
2. A tényezők lekötésének időtartama szerint • Tartós tőkebefektetések: a tevékenység indulásakor általában egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és csak lassan térülnek meg. A gépekre, berendezésekre kiadott összeg azonban nem költség, hanem tőkebefektetés! Költségnek az időarányosan elszámolt értékcsökkenés(amortization)számít (de nem jelent pénzkiadást). • Folyó költségek: a termelés során folyamatosan felmerülő költségek, amelyek rövid időn belül (általában) meg is térülnek.
3. A bizonylati elv alapján • Explicit költségek: adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kimutatásokon („kifejezett formában”) megjelenő költségek • Implicit költségek • Elszámolható: amortizáció • Nem elszámolható = normál profit: „bárki által” elérhető tiszta jövedelem, a vállalkozás erőforrásainak feláldozott hozama (implicit bér, implicit kamat)
Számviteli költség(accounting cost) = Explicit költségek + Amortizáció Gazdasági költség= Számviteli költség + Normál profit Számviteli profit = Árbevétel – Számviteli költség Gazdasági profit= Árbevétel – Gazdasági költség
4. Költségnemek szerint Az eszköz- és tényező-felhasználás megjelenési formája alapján Pl. anyagköltség, bérköltség stb. 5. Felmerülés helye (költséghely) szerint • Üzemi költségek • Központi irányítási (vállalati általános) költségek 6. Elszámolhatóság szerint • Közvetlen költségek: előre vagy utólagosan meghatározható, hogy melyik terméket (költségviselőt), és milyen mértékben terhelik • Közvetett költségek
7. A termelési volumen változására való reagálás szempontjából • Fix költségek (fixed costs, FC): nem reagálnak a termelési volumen változására, állandó költségek. Csak rövid távon értelmezhetők! • Változó költségek(variable costs, VC): • proporcionális költségek: a termelési volumen változásával megegyező ütemben változnak • degresszív költségek: a termelési volumen változásánál kisebb ütemben változnak • progresszív költségek: a termelési volumen változásánál nagyobb ütemben változnak
A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók Kiindulópont: Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO: Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke Meghatározása: • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva; • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege
A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel) Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek) A térbeli halmozódás kiszűrése: Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hozzáadott érték(Gross Value Added, GVA)
Amortizáció (amortization): valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése Az időbeli halmozódás kiszűrése: Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók
Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product), GDP Egy országban, adott időszak alatt előállított, és végső felhasználásra kerülőtermékek és szol-gáltatások összértéke (összes hozzáadott érték) Az adott országban, adott időszak alatt realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem (bér, kamat, profit, járadék) + amortizáció A GDP nem azonos az ország állampolgárainak jövedelmével!
Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), GNI Egy ország állampolgáraiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege (Korábban: bruttó nemzeti termék – Gross National Product, GNP) Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income), GNDI
GDP – amortizáció NDP elsődleges jövedelmek nemzetközi egyenlege + NNI GNI – amortizáció egyoldalú átutalások (transzferek) nemzetközi egyenlege + NNDI GNDI – amortizáció
A gazdasági növekedés mérése A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása Meghatározása a gyakorlatban: GDP-deflátor a gyakorlatban: inflációs ráta
A gazdasági növekedés üteme Magyarországon, 1990-2006 (%) Forrás: IMF
GDP = C + I + G + (X – M) A gazdasági növekedés forrásai • Háztartások fogyasztása (C) → fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés (consumption-led economic growth) • Vállalati beruházások v. bruttó felhalmozás (I) → beruházás-vezérelt gazdasági növekedés (investment-led economic growth) • Kormányzati vásárlások v. közösségi fogyasztás (G) • Nettó export (X – IM) → export-vezérelt gazdasági növekedés (export-led economic growth)
A GDP és végső felhasználásának volumenindexei Magyarországon, 2002 - 2006 Forrás: KSH
A gazdasági fejlettség mérése Egy főre jutó GDP(GDP per capita) vagy Egy főre jutó GNI(GNI per capita) A nemzetközi összehasonlítás az árszínvonalbeli különbségek kiszűrésével történik Vásárlóerő-paritás(purchasing power parity, PPP): megmutatja, hogy valamely ország pénzének hány egysége (pl. hány Ft) rendelkezik ugyanakkora vásárlőerővel, mint a referenciavaluta egysége (pl. 1 dollár)
Egy főre jutó GDP az EU-tagországokban, 1997 és 2006 (EU27=100)
A Világbank kategorizálása, 2006 http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html
A gazdaság fejlettségi szintje nem azonos a lakosság életszínvonalának szintjével! Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare), NEW: Olyan makrogazdasági teljesítmény-mutató, amely nem veszi figyelembe a nem fogyasztási célú kiadásokat (pl. környezetvédelem, honvédelem stb.), azonban figyelembe veszi a nem áruként előállított, de fogyasztásra kerülő javakat, valamint a pénzben nem mérhető teljesítményeket (pl. háztartási munka, családtagok gondozása stb.) Nehezen számszerűsíthető
Népesség (10 098 ezer fő) Munkavállalási korú népesség (6 412 ezer fő) Munkavállalási koron kívüli népesség (3 686 ezer fő) Inaktív népesség (2 074 ezer fő) Aktív népesség (4 429 ezer fő) Foglalkoztatottak (4 028 ezer fő) Munkanélküliek (401 ezer fő)
Gazdaságilag aktív népesség(economically active population) = munkaerő-állomány (labour force): A népesség azon része, amely adott időpontban hajlandó munkát vállalni = Foglalkoztatottak + munkanélküliek Az inaktívak csoportjai: • (15 évesnél idősebb) tanulók • munkavállalási korú nyugdíjasok • gyes-en stb. lévők • egyéb, nem ismert okból inaktívak
Munkanélküliség(unemployment): A makrogazdaság munkapiacának olyan állapota, amelyben a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet. Az egyik legfontosabb társadalmi probléma A tartósan munkanélküliek nehezen találnak vissza a „munka világába”, így (általában) elszegényednek; a halmozott hátrányok generációról-generációra öröklődnek
Kényszerű munkanélküliség(involuntary unemployment) A vállalati szféra (átmenetileg vagy tartósan) értékesítési nehézségekkel küzd;az aggregát kereslet szintje nem elégséges a rendelkezésre álló munkaerő-állomány teljes foglalkoztatásához. Ciklikus munkanélküliség (cyclical unemployment): gazdaság konjunkturális hullámzásának (a GDP alakulásának) megfelelően változó munkanélküliség Szezonális munkanélküliség (seasonal unemployment):bizonyos ágazatokban az év egyes időszakaiban a vállalatok létszámigénye alacsony, a munkavállalók egy része „feleslegessé” válik A munkanélküliség főbb típusai
