1 / 15

Az állam fogalma

5. Téma : Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk . Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142-.

aurek
Download Presentation

Az állam fogalma

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekheztk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikairendszerek, a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

  2. Az állam fogalma • Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer • Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

  3. Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók • Belső: rend védelme • Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés • Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása • Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók • Szervező - pl. tömegközlekedés • Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli • Szociális : szegénység elleni küzdelem) • Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást • Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó • az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása • környezetvédelem

  4. Az állam típusai I. a) Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) b) Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) • Athén: közvetlen demokrácia,Róma: választott hivatalnokok II. Feudális állam • A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja a) Patrimoniális állam • „Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik • a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok • a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam b) Rendi monarchia • az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat • rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja • az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

  5. c) Abszolút monarchia • az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz • - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) • nincs rendi gyűlés • zsoldos hadsereg • királytól függő hivatalnoki réteg • III. Polgári állam • Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: • az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) • társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta • a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) • népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) • angol alkotmányos monarchia (1689) • az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) • francia forradalom (1789)

  6. IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

  7. A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása→ jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

  8. V. Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek1. autoritáriuscél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása- a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)- nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekébenpl. Horthy-rendszer, mai arab államok2. Totális diktatúrákA kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

  9. Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom)- egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,- nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat- titkosrendőrség hegemóniája(Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)

  10. I. feladat • A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! • „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) • Mi a közvetlen demokrácia lényege? Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? • A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? • Mi ennek az oka? • Hol és mikor volt erre példa a történelemben? • Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? • Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokráciaintézményének helyi vagy regionális szinten? • Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

  11. A közvetlen és a képviseleti demokrácia napjainkban Közvetlen vagy részvételi demokrácia - Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás) • modern formája : népszavazás = referendum Közvetett, képviseleti demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat • választás célja: a hatalom átruházása

  12. II. példa • …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). • …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP Milyen fajtái vannak a népszavazásnak? Mikor érvényes a népszavazás eredménye?

  13. A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést.Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6

  14. Az ALKOTMÁNYBÓL • (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: • a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, • b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, • c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, • d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, • e) az Országgyűlés feloszlásáról, • f) a Kormány programjáról, • g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, • h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, • i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, • j) a közkegyelem gyakorlásáról. Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?

  15. http://www.valasztas.hu Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

More Related