1 / 25

Strukturális Népmozgalom demográfia

A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.

aviv
Download Presentation

Strukturális Népmozgalom demográfia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.

  2. DemográfiaStrukturális demográfia Népmozgalom (Időpont) (Időtartam)A népesség állapota A népesség változásaiszáma, struktúrája (népesedés)- kor- nem Természetes Migráció - iskolázottság népmozgalom - gazdasági aktivitás - élveszületések - elvándorlók- háztartások, családok - termékenyég - ingázók- urbanizáció - halálozás - bevándorlók- közművesítés - szaporodás - lakások - etnikai tagoltság- stb.

  3. Strukturális Népmozgalomdemográfia

  4. Népesedéspolitika: a népesedés tudatos befolyásolása és a kitűzött célok elérését szolgáló eszközök együttese • Expanzív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának növelése • Restriktív népesedéspolitika célja a népesség számának és/vagy a népesség szaporodásának csökkentése • A népesség mennyiségi összetételének (struktúrájának) megváltoztatása minőségi célzattal

  5. A népesedéspolitikák általános jellemzői • A társadalmi elvárások ellentételesek a társadalmi gyakorlattal • Diszkriminatív jellegűek

  6. A strukturális demográfia adatforrásai A fejlett országokban 10 évente megismételt népszámlálás • USA 1780-as évek végétől • Magyarország:1784-87 II. József rendelete 1869 az ismétlődő népszámlálás kezdete

  7. A népszámlálás jellemzői • Eszmei időpontra vonatkozik (jan.01. 00 óra 00 perc) • A legfontosabb személyi jellemzőket tartalmazza (születés, iskolai végzettség, foglalkozás, stb.) • A háztartás, a család jellemző adatai • A lakás, lakóépület adatai

  8. Továbbszámítás: a két népszámlálás között alkalmazott extrapo- láció, interpoláció Mikrocenzus: a lakosság 1-5 %-ra kiterjedő reprezentatív „népszámlálás”

  9. Népmozgalmi adatforrás Polgári anyakönyvezés Franciaország - 1791 Svédország, Anglia Wales - a XIX sz. első fele Magyarország - 1894 De facto elv - az esemény helye De iure elv - az állandó lakhely

  10. Demográfiai megfigyelések Fejlett országok • Jól szervezett • A megfigyelések pontosak • Viszonylag pontatlan a társadalmi rétegre és a családi állapotra vonatkozó adat • Pontos a halálozás és részben a halálok Fejlődő ország • A népszámlálási adatok részben elfogadhatóak • A népmozgalmi adatok megbízhatatlanok

  11. Numerikus mutatók Abszolút számok Származtatott számok Viszonyszámok Indexes (összetett viszonyszámok) Demográfiai elemző módszerek I.

  12. Demográfiai elemző módszerek II. Viszonyszámok Megoszlási Intenzitási Dinamikus (Struktúra) (Gyakoriság) (Idősorok)

  13. rész egész Megoszlási viszonyszám: * 100 Pl.: - < 2500 g súllyal születettek (rész) aránya az élveszülöttek (egész) körében - a magyar lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint - a haláloki struktúra

  14. az események száma adott idő alatt az alapnépesség átlagos száma ugyanazon idő alatt Intenzitási viszonyszám: * k Adott idő: általában egy év Alapnépesség átl. száma: a kezdeti és a záró időpont számainak számtani átlaga Pl.: születés halálozás csecsemőhalálozás 10000 lakosra jutó orvos, ágyszám stb. 100 lakott szobára jutó személyek száma népsűrűség (fő/km2)

  15. a vizsgált időszak adatai a bázis időpont adatai Dinamikus viszonyszám: * 100 Pl.: - a terhességmegszakítások számának százalékos változása 1991-hez képest - halálozások számának változása stb.

  16. Megoszlási viszonyszámból nem lehet következtetni gyakoriságra!

  17. Az abszolút számok nem alkalmasak összehasonlításra

  18. A népesség változásának mérése Élveszületés halálozás vándorlás

  19. az élveszületések évi száma a népesség évközepi száma É= * 1000 H= * 1000 TSZ= * 1000 TSZ= É - H az elhaltak évi száma a népesség évközepi száma az élveszülöttek – az elhaltak évi száma évi száma a népesség évközepi száma

  20. Általános termékenységi arányszám ÁT = * 1000 • jobban kifejezi a populációs termékenységet • lehetővé teszi a termékenység időbeli változásának mérését • a változás természete nem ítélhető meg élveszülöttek évi száma a 15 – 49 éves nők évközepi száma

  21. Korspecifikus termékenységi arányszám élveszülöttek évi száma az i-edik női korosztályban Ti= * 1000 Fejlett országok: magas Ti a 25 – 29 éves korban Fejlődő országok: magas Ti a 15 – 19 éves korban Magyarország: magas Ti a 20 – 24 éves korban az i-edik női korosztály évközepi száma

  22. Teljes termékenységi arányszám TT: Azt mutatja meg, hogy az adott évi korspecifikus termékenység változatlan érvényesülése mellett egy nő teljes produktív élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet, azaz megadja az egy nőre jutó gyermekek átlagos számát Magyarország: 1990 – 1,84 1980 – 1,92 1970 – 1,96

  23. Bruttó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak korspecifikus termékenysége mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány leánygyermeket szülne, azaz megadja az egy nőre jutó leánygyermekek számát.

  24. Nettó reprodukciós együttható: Azt fejezi ki, hogy az adott időszak csecsemő-, és gyermekhalálozási viszonyai mellett, az egy nőre jutó leánygyermekek közül hányan jutnának el a szülőképes korba

  25. NR > 1 szaporodó népesség NR = 1 stagnáló népesség NR < 1 fogyó népesség

More Related