320 likes | 434 Views
A projektmódszer alkalmazási gyakorisága a közoktatásban. Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu Honlap: http://members.iif.hu/rad8012/. Az előadásban érintett témák. A tantárgyi obszervációs vizsgálatokról
E N D
A projektmódszer alkalmazási gyakorisága a közoktatásban Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu Honlap: http://members.iif.hu/rad8012/
Az előadásban érintett témák • A tantárgyi obszervációs vizsgálatokról • A különböző módszerek alkalmazási gyakorisága a közoktatásban • A projektmódszer alkalmazási gyakorisága • Fejlesztések a pedagógusképzésben és a pedagógus továbbképzésben
Országos Közoktatási IntézetProgram- és Tantervfejlesztési KözpontTantárgyi obszervációs vizsgálatok 2001-tőlTémavezető: Kerber ZoltánÁltalános iskolák Középiskolák Tanórai történések
Mintavétel • 2002-ben152 általános iskola 2185 tanára, • 2003-ban155 iskola 2346 tanára (6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, 4 évfolyamos gimnáziumok, szakközépiskolák, szakközép és szakiskolák, szakiskolák), • 2005-ben276 iskola magyar nyelv és irodalom, matematika tanárai és az igazgatók (145 általános és 131 középiskola), vettek részt a vizsgálatban, az ország minden tájáról.
Tantárgyi obszerváció2002. és 2003. • Kérdőíves adatgyűjtés • A kérdőívkétrészből állt: - közös, minden tantárgy esetében azonos rész, - tantárgyspecifikus rész.
Obszerváció 2005. Az igazgatói kérdőív fő témakörei: • Tantárgyköziség – korszerű tartalmak • Kompetenciák fejlesztése • Iskola élete, tanárok munkája • munkaközösségek • tantestület • vezetői munka • tanulásszervezés • hospitálások • továbbképzések – innovációk • iskola eredményességének tényezői
Obszerváció 2005. A tanári kérdőív fő témakörei: • Tantárgyköziség gyakorlata • Tanulásszervezési eljárások alkalmazása • Kompetenciafejlesztés gyakorlata • Értékelés • Individualizálás, egyéni követelmények, • felzárkóztatás, tehetséggondozás • formatív értékelés elemei • kimeneti mérések eredményeihez való igazodás (kompetenciamérés)
A projektmódszer alkalmazási gyakorisága az egyes iskolákban (%)
Fejlesztési területek SuliNova Kht. HEFOP 2.1.A központi program • Óvoda-iskola átmenet • Lemorzsolódás • Dráma • Projekt • Árnyalt tanulóértékelés… • Hatékony tanuló megismerési technikák • Kooperatív tanulás • Tanórai differenciálás heterogén csoportban • Multikultúra • Tevékenységközpontú pedagógia • Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) • Oktatási szakértői Tanártovábbképzés mentorálással, és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)
Résztvevők • Szakmai vezető: Szőke Judit • Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre • A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin
Pedagógiai koncepció • Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? • Konstruktivista megközelítés. • A pedagógus szerepének megváltozása. • A műveltségeszmény kitágítása. • Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia.
Fő témakörök Tanuláselméleti háttér A tanulók a közoktatásban A projekt definiálása, története, kialakulása A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei Különböző témájú projektek elemzése Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére
Felsőoktatási kipróbálás • Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszéke • Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszéke Munkamódszerek: a hallgatók aktivitására épülő kollektív munkaformák. Hallgatói projektek: szöveggyűjtemény létrehozása, honlap létrehozása.
Képzők képzése 3 x 3 nap Esztergomban • Tantervkészítés • Integrált nevelés • Felnőttoktatás • Tanácsadás • Mentorálás Feladatok: projektterv készítés, saját 30 órás program elkészítése, bevezetés megtervezése Munkamódszer: 4 fős csoportok, drámapedagógia (projektper eljátszása)
Összefoglalás A kapott adatok alapján valójában csak annyit tudunk biztosan megállapítani, hogy elég kevéssé alkalmazzák a módszert a kollegák. Arról, hogy a középiskolák vagy az általános iskolák alkalmazzák-e gyakrabban a módszert, gyakorlatilag nem tudunk mit mondani. Ugyanis hol az egyik, hol a másik javára mutathatunk ki akár statisztikailag szignifikáns különbségeket is a kérdőív különböző helyein. Ez rámutat a különböző adatgyűjtések eredményeinek értelmezési problémáira. Egészen biztosan működnek az úgynevezett megfelelési mechanizmusok. Például az igazgatók azt a képet akarják iskolájukról kialakítani, hogy ott nagyon modern szellemű nevelőmunka folyik. Ezért fölé becslik ezek alkalmazását. A felsőoktatási kipróbálások sikeresek voltak. A tantestületi képzések és mentorálások folyamatban vannak.