690 likes | 1.15k Views
MŰSZERES ANALITIKAI KÉMIA ELVÁLASZTÁSTECHNIKA Vegyész szak 2007. I. félév Zsigrainé dr. Vasanits Anikó. Követelmények II. éves vegyész BSc és III. éves vegyész „Műszeres analitika” tantárgyból
E N D
MŰSZERES ANALITIKAI KÉMIA ELVÁLASZTÁSTECHNIKA Vegyész szak 2007. I. félév Zsigrainé dr. Vasanits Anikó
Követelmények II. éves vegyész BSc és III. éves vegyész „Műszeres analitika” tantárgyból Előadás: a „Tanulmányi és vizsgaszabályzat” szerint az előadásokon való részvétel nem kötelező, de ajánlott, hiszen a vizsgaanyaga döntően az előadások anyaga. Az első előadáson ismertetjük a féléves tematikát. Vizsgafeltétel: az „Az analitikai kémia” (kv1n1an1) előzetes teljesítése!!!! Vizsga: A hallgatók külön szóbeli vizsgát tesznek (egyazon vizsganapon) a „Spektroszkópia” és külön az „Elválasztástechnika” tananyagból, mely érdemjegyek átlagából kapják a végső jegyet. Valamelyik részvizsga elégtelenre való teljesítése esetén, a vizsgajegy elégtelennek számít. A sikertelen vizsga ismétlése a TVSZ előírásai szerint történik. Hármas, vagy annál jobb részvizsgát nem kell ismételni.
Irodalom • Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai: Kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis kiadó 1999, vagy ALLITER 2002. 489-511, 567-603. • Pokol György – Sztatisz Janisz: Analitikai kémia I. 15 - 18. fejezet Műegyetemi Kiadó, 1999 • Dr. Mádi Istvánné: Elválasztástechnika (KLTE) Nemzeti tankönyvkiadó, 1993 • Kremmer Tíbor, Torkos Kornél Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, 2010 • Weboldalak http://www.chem.elte.hu/departments/anal/vasanits/
Weboldalak Animációk: http://www.instrumentalchemistry.com/theory/index.htm http://www.shsu.edu/~chm_tgc/sounds/sound.html http://ull.chemistry.uakron.edu/analytical/ http://www.chromatography.amershambiosciences.com/aptrix/upp00919.nsf/Content/50C849D0D5B16BA0C1256E92003E865B?OpenDocument http://www.chromatography.amershambiosciences.com/aptrix/upp00919.nsf/Content/AD018C9E293F99BEC1256E92003E865A?OpenDocument http://www.chromatography.amershambiosciences.com/aptrix/upp00919.nsf/Content/4A555D526B88731AC1256E92003E865C?OpenDocument http://www.chromatography.amershambiosciences.com/aptrix/upp00919.nsf/Content/281C4717F50A3605C1256E92003E865D?OpenDocument IONKROMATOGRÁFIA: http://epa.oszk.hu/00000/00025/00003/ionmeghat.html AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA: http://users.rcn.com/jkimball.ma.ultranet/BiologyPages/A/AffinityChrom.html
GÁZKROMATOGRÁFIA: http://ull.chemistry.uakron.edu/analytical/GC/ http://ull.chemistry.uakron.edu/chemsep/gc/ http://ull.chemistry.uakron.edu/chemsep/capillary/ HPLC: http://ull.chemistry.uakron.edu/analytical/LC/ http://hplc.chem.shu.edu/HPLC/index.html http://ull.chemistry.uakron.edu/chemsep/lc_equip/ MS: http://www.chm.bris.ac.uk/ms/theory/ http://www.chm.bris.ac.uk/ms/theory/apci-ionisation.html http://www.chem.ox.ac.uk/spectroscopy/mass-spec/Lecture/oxlectureMALDI.html http://www.newobjective.com/electrospray/ MINTAELŐKÉSZÍTÉS http://epa.oszk.hu/00000/00025/00006/fekete.html
Elválasztástechnika KROMATOGRÁFIA: Speciális fizikai-kémiai, analitikai és preparatív elválasztási módszerek összessége, oldatban levő, vagy gázhalmazállapotú, sokkomponensű elegyek összetevőinek egymástól való elkülönítésére. Általános alapelv: Egy keverék komponenseinek két egymással nem elegyedő fázis (álló- és mozgófázis) közötti anyagátmenet, valamint az egyes alkotóknak az álló- és mozgófázissal való eltérő kölcsönhatása.
Álló- és mozgófázis • Állófázis: - szilárd, - folyékony, de mindenképpen helyhez kötött. • Mozgófázis: - gáz gázkromatográfia - folyadék folyadékkromatográfia - szuperkritikus folyadék szuperkritikus fluid kromatográfia A fázisok közötti anyagátmenet dinamikus jellegű. Minta „útja”: mozgó fázis állófázis új mozgó fázis új állófázis
Csúcs elúciós profil Ki = ci,s ci,m
Dinamikus egyensúly jön létre.Időegység alatt az állófázisba bejutott molekulák (atomok, ionok) száma = időegység alatt a mozgó-fázisba jutott részecskék száma (egy másik pontján a rendszernek). Speciális kölcsönhatások a minta és az állófázis között: a, Fizikai - adszorpció, - abszorpció (megoszlás). b, Kémiai - másodlagos kötőerők, - sav-bázis kölcsönhatások. c, Biológiai - enzim-szubsztrát kapcsolat
Adszorpció • Egy gáz, folyadék vagy szilárd réteg képződése egy szilárd anyag, vagy ritkábban egy folyadék felszínén. A létrehozó erők természetétől függően két típusát különböztetik meg. A kemiszorpció egyetlen réteget képez a molekulákból, atomokból vagy ionokból, amelyek az adszorbeáló felülethez kémiai kötéssel kapcsolódnak. A fiziszorpció esetén az adszorbeált molekulákat gyengébb, van der Waals erővel kötődnek.
ADSZORPCIÓS KROMATOGRÁFIA Elválasztás alapja: Egy bizonyos fázisban oldott keverék egyes összetevői a másik fázis határfelületén koncentráció különbségeket mutatnak. Eltérő adszorpciós koefficiensek → koncentráció különbség a fázishatáron. Elrendezés: szilárd adszorbens folyékony-, vagy gáz mozgófázis (oszlopban, síklapon) Az összetevők eltérő adszorpciója az adszorbens részecskék felületén → a komponensek a mozgófázissal fokozatosan távoznak, eluálódnak.
Adszorbeált anyag és adszorbens közötti kölcsönhatás • Koordinatív kötés • Másodlagos kötőerők (diszperziós, dipól-dipól és H-híd) • DE! Kemiszorpció- kovalens kötés kialakulása kerülendő
Adszorpciós egyensúly jellemzése az adszorpciós együtthatóval KA~c2 állófázis c1 mozgófázis
Adszorbensek jellemzése • Megfelelő szemcseméret. • Szilárdság. • Nagy felület (≥100 m2/g). • Egyenletes pórusméret. • Egyenletes szemcsealak, lehetőleg szabályos gömböcskék. • Oldhatatlan legyen a mozgófázisban. • Indifferens legyen a mozgófázissal és az elválasz-tandó vegyületekkel szemben.
Adszorbens kapacitása: egységnyi tömeg által adszorbeált anyagmennyiség. • Adszorbens aktivitása: kötőképesség erőssége. • Adszorbens szelektivitása: egységnyi adszorbenstömegen legnagyobb mértékben adszorbeált komponens mennyisége a többi összetevőhöz képest. • Szervetlen adszorbensek: 1, Szilikagél – legáltalánosabban használt, Si-OH felületi csoportokkal, H-híd képzése az elválasztandó anyagokkal. Gyengén savas természetű – bázisos anyagok elválasztási nehézsége.
O O O O
Kloroform adszorpciós izotermája szilikagélen, heptán oldószerben 40 w/v%
Két-rétegű oldószer adszorpció – etil-acetát (B) heptánban (A)
Két-rétegű oldószer adszorpció + mintaHeptán(A)+4m/V% etil-acetát(B)+benzil-acetát(solute)
2, Aluminium-oxid – bázisos jellegű Felületi Al-OH- és Al-O- -hoz kapcsolódó H-híd képzése. Szerves adszorbensek: 1, Aktívszén Növényi és állati eredetű anyagok elszenesítési terméke (fa-, dióhéj-, csont-, vér- és cukorszén). Apoláros adszorbens → nagy móltömegű, szerves vegyületek kötődnek nagyobb mértékben (aromás-, kén-, bróm-, és jódtartalmú molekulák) diszperziós kölcsönhatások révén.
A mozgófázis jellemezése • A minta összetevőit eltérő mértékben oldja. • A minta összetevőivel és az állófázissal ne alakuljon ki irreverzibilis kölcsönhatás. • Viszkozitása csekély legyen. ELUOTRÓP SOROK A mozgófázis elúciós készségét jellemezzük az alkalmazott rendszer függvényében (adszorbens és adszorbeált anyag). Az elúciós készség a dielektromos állandóval (ε) arányos. Sorrend: a, aluminium-oxidon (hidrofil adszorbens): hexán<<benzol<kloroform<<etil-acetát<acetonitril<etanol <metanol<víz<ecetsav b, aktívszén (hidrofób): fordított sorrend Oldószerelegyek használata. Tisztaság!
IONCSERÉS KROMATOGRÁFIA Az ioncserélők olyan szerves vagy szervetlen anyagok, amelyek poláris funkciós csoportjaik réven képesek kationjaikat vagy anionjaikat az oldatban lévőkkel kicse-rélni. Az ioncserélők általá-ban szilárd halmazállapotú anyagok, de lehetnek vízben nem oldódó folyadékok is. Az ioncserélők funkciós cso-portjai lehetnek savak (katex - kationcserélő) vagy bázisok (anex – anioncserélő).
Ioncserélők típusai • Ioncserélő gyanta - sztirol és divinil-benzol kopolimere Stabilak és nyomásállók. Gömb alakú részecskék (emulziós poli-merizáció). Aromás gyűrűre viszik fel kémiai reakcióval a megfelelő ioncserélő sajátságú funkcióscsoportokat.
Dextránalapú ioncserélők DEAE-Sephadex (dextránra kötött dietil-amino-etil). CM-Sephadex (karboxi-metil csoport). Stabilak. Vízben és szerves oldószerekben oldhatatlanok. • Szilikagél alapú ioncserélők • Módosított szilikagél, (3‹pH‹7). • Szerves polimerrel fedett szilikagél (üveggyöngy). Az 1. és 3.b fázisok azok, amelyek nyomás alatt alkalmazhatók, így kis szemcseátmérőjű töltettel töltött kolonnákban használhatók, azaz nagy hatékonysággal üzemeltethetők.
4.Aluminium-oxid alapú ioncserélők Amfoter jelleg!!! A hidrált alumínium-oxid anion és kationcserélő formája
Gyantához kötött funkciós csoportok KATEX típusú: • Rgyanta-SO3H erősen savas • Rgyanta-COOH közepesen savas • Rgyanta-OH gyengén savas ANEX típusú: • Rgyanta-NR3OH erősen bázisos • Rgyanta-NH3OH közepesen bázisos Ioncserélő kapacitás: megkötött ellentétes töltésű ion mennyiség egységnyi tömegű tölteten (mmol/g vagy mekv./g).
Kationioncsere: Rgyanta-SO3H + Na+ Rgyanta-SO3Na + H+ Az oldatban lévő Na+ ionok a ioncserélő gyantára kötődnek, miközben ekvivalens mennyiségű H+ ionok kerülnek az oldatba. Eluensként híg, erős savakat használnak. Anioncsere: Rgyanta-N(CH3)3OH +Cl- Rgyanta-N(CH3)3Cl + OH- Vagyis a gyantára kötött OH- ionok szabadulnak fel. Eluensként bázisos oldatokat használnak.
Anioncserélők - jellemzőjük, hogy az állófázis felületén rögzített pozitív töltések találhatók az elválasztás körülményei között.Kationcserélők - jellemzőjük, hogy az állófázis felületén rögzített negatív töltések találhatók az elválasztás körülményei között. Erős anioncserélők azok, amelyek ioncserélő kapacitása független az eluens pH értékétől. Ilyenek a kvaterner-ammó-nium vegyületek (pl. trimetil-ammónium, Type I).
Gyenge anioncserélők, ezeknél a fázisoknál az ioncserélő kapacitása az eluens pH értékének függvénye. Ilyen csopor-tok a primer, a szekunder és tercier aminok.
Gyenge kationcserélők állófázis szerkezete és kapacitás függése a mozgó fázis pH értékétől
Ionok kötödésének erőssége függ: • Ionméret és fajlagos töltés. • Eluens jellemzőitől (víz, só, szerves oldószer elegye): • puffer ion-koncentrációja, • puffer pH-ja, • alkalmazott szerves módosítok (metanol, etanol, glicerin, butanol, acetonitril), • ellenion, mely a meghatározandó összetevővel verseng és ennek a folyamatnak az eredménye megszabja a visszatartást és a szelektivitást.
Anionok meghatározásakor többértékű gyenge savakat (pl. benzoesav, o-ftálsav, citromsav, borkősav) teszünk a mozgó fázisba, ezek ionos formái szolgáltatják az ellenionokat. , eluenserősség Az o-ftálsav ionizációjának és eluenserősségének függése a mozgó fázis pH értékétől
Kationok elválasztásakor többértékű gyenge bázisokat (pl. etilén-diamin, 2-metil-piridin) teszünk a mozgó fázisba, ezek ionos formái szolgáltatják az ellenionokat. A visszatartást megszabó folyamatok komplexképzőt és szervesbázist tartalmazó mozgó fázis alkalmazásakor
DETEKTÁLÁSI MÓDSZEREK • Az ionkromatográfiában fő detektálási módszer a mozgó fázis vezetésének figyelése, mérése. Az egykolonnás ionkro-matográfiában ez egy átfolyó mérőteres vezetőképességi cellát jelent. Meghatározások 95%-ában. 5 ppb – 5 ug/L kimutatási határ. • Ion folyadékkromatográfiában csak néhány ionnak van az UV, vagy a látható fénytartományban fényelnyelése. Ezek például a jodid, nitrit, nitrát, jodát, kromát, permanganát. • A kationok meghatározásánál használhatunk kolonna utáni (post column reaction) vagy kolonna előtti (precolumn reaction) származékképzést, s így színes komplexeket kapunk.
Ion elnyomás (supressed ion chromatography) ioncserés oszloppal – két kolonnás módszercél: a mozgófázis vezetőképességének csökkentése a detektálás előtt Klorid ionmérése Az ionelnyomóban (erős kation cserélő oszlop H formában)lejátszódó folyamatok, ha az eluens puffere NaHCO3, vagy Na2CO3: Gyanta-SO3-H+ + Na+ → Gyanta SO3- -Na+ + H+ H++ HCO3- → H2CO3 H++ Cl- →HCl A mozgófázis vezetőképessége csökken (Na+ → H2CO3). Az elválasztott ion vezetőképessége megnő (NaCl → HCl).
Kationok elválasztása anioncserélő gyantaoszlopon (Varion AB) Fémionok klorokomplexeinek elválasztása klorid-formájú anioncserélő oszlopon. Ni2+ klorokomplexe [NiCl]+ → oszlopon nem kötődik Co2+ [CoCl4]2- stabil-klorokomplex → oszlopon kötődik Klorid koncentráció növelésével eluálható az oszlopról. • Vízanalitikában a főbb ionok, különösen az anionok klorid, szulfát, stb. mérésére.!!!! • Vízlágyítás: Ca2+ és Mg2+ ionok Na+-ra cserélése. 5. Hidrofil szerves anyagok elválasztása
Automatikus aminosav analizátor Erősen savas kationcserélőgyantán történik az amino-savak elválasztása. • Az aminosavak kötődését nagyon sok tényező befolyásolja, alapvető szerepe a pH-nak és az ellenion koncentrációnak van. Alacsony pH-n az aminosavak kationként viselkednek. A pH növelésével egyre kevésbé, az izoelektromos pont elérésekor és magasabb pH-n egyáltalán nem kötődnek a gyantához.
Az aminosavakat erősen savas oldatban visszük fel az oszlopra, hogy a megkötődés azonnal bekövetkezzék. Az elúcióhoz pH 3-10 közötti pufferek széles skálája használa-tos. Az elúció leggyakrabban lépcsős gradiens elúció, azaz 3-4, fokozatosan növekvő pH-jú és ellenion koncentrációjú pufferrel történik az elválasztás. • Az oszlopról távozó eluátumban az aminosavak mennyiségét általában ninhidrines színreakcióval határoz-zák meg. A fotometrálás átfolyó küvettás detektorban tör-ténik. Az aminosavak többsége (a primer aminok) a ninhidrinnel liláskék színreakciót ad ami 570 nm-en fotometrálható. A szekunder aminok (prolin, hidroxi-prolin) a ninhidrinnel sárga színű terméket képeznek, ami 440 nm-en mérhető.
Gyanta: nagy ioncserélő kapacitású kationcserélő. • Elválasztás alapja: alkoholok, szénhidrátok és szerves savak disszociálatlan formában be diffundálnak a pórusokba – hidrofób kölcsönhatás, H-híd a protonált ioncserélő csoportokkal. • Mozgófázis: 0,01 – 0,001 M kénsav, vagy salétromsav, esetenként 10-20 v/v% acetonitril.
GÉLKROMATOGRÁFIA • Szinonim elnevezések: gélszűrés, molekulaszűrés, méretkizárásos kromatog-ráfia, géláthatolási kroma-tográfia. • Egyike a legfontosabb biokémiai eljárásoknak. • Elsősorban biológiai mak-romolekulák tisztítására alkalmazzák. 30 éve alkal-mazott technika. • Fordított szűrő!
Gélképző anyagok • Természetes gélképző anyagok Agaróz: D-galaktóz és 3,6-anhidro-L-galaktóz egységekből felépített lineáris poliszacharid. → Sepharose • Félszintetikus gélképző anyagok Dextrán: glükózegységekből 1,6-α-glükozid kötésekkel felépített lineáris poliszacharid, kevés oldallánccal. → Sephadex A nyers dextrán részleges hidrolizsével nyert dextránfrakciók lúgos oldatához epiklórhidrint (CH2-CH-CH2-Cl) adnak. „Végtermék”: O Dextrán-O-CH2-CHOH-CH2-O-dextrán A keresztkötések számával csökken a gélek pórusmérete és annak a molekulaméretnek a határértéke, amely a gél szerkezetébe még éppen behatolhat.