Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Bácska VNP Kft. Összefogással Felső-Bácska felemelkedéséért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Felső-Bácska VNP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Felső-Bácska VNP Kft. területe 34 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 77,477 fő, a városokban élő lakosok száma 19,465 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 13 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 48 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 16 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 36 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Felső-Bácska VNP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 77,477 Jánoshalma 9,751 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 34 Bácsalmás 7,484 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 4 Mélykút 5,688 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 24 Sükösd 4,094 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 3 4 Fő fejlesztési prioritások száma 13 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 6 48 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 36 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Felső-Bácska VNP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 4,382,642 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 14 • 4,382,642 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 804,230 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,388,034 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 730,545 • Leader közösségi fejlesztés • 12 • 518,163 • Leader vállalkozás fejlesztés • 21 • 1,055,512 • Leader képzés • 2 • 33,578 • Leader rendezvény • 8 • 223,097 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 4 • 94,388 • Leader komplex projekt • 3 • 36,554 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Felső-Bácska VNP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legnagyobb problémája a munkanélküliség és a romló demográfiai adatok. • A munkanélküliség eredendően az egy (mezőgazdaság) ágazaton nyugvó gazdaság következménye, az ipari tevékenységek szinte teljes hiánya jellemző. Kialakítatlan a térség öntözési rendszere. • A munkanélküliségi ráta magas, ami többek között a nem megfelelő képzési palettával függ össze. • A települések demográfiai mutatói rosszabbak az országos átlagnál. • A térség termelői és humán infrastruktúrája nem megfelelő. • A kedvező turisztikai adottságok kihasználatlansága jellemző a térségre. • A térség kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a nagy munkaigényű mezőgazdasági termelés megteremtésére, és arra épülő ipar fejlesztésére. Hagyományokkal rendelkezik a minőségi élelmiszer előállítás (pl: méz, bor pálinka). A jelenlévő szabad munkaerő kapacitás kihasználásával és a kisvállalkozások fejlesztésével lehetséges a könnyű- és a feldolgozóipar erősítése. Kitörési pont a megújuló és alternatív energiatermelés és felhasználás. • Élhetőbb településekkel a demográfiai mutatók jelentősen javulhatnak. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésével és komplex programcsomagok kidolgozásával a turisztikai potenciál kiaknázható, melyben a civil szervezetek szintén nagy szerepet játszhatnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Felső-Bácska VNP Kft. – A stratégia alapvető célja Felső-Bácska a települések történelmi hagyományait figyelembe véve, természeti erőforrásait és adottságait jól kihasználva gazdasági teljesítőképességben, életszínvonalban felzárkózik a magyarországi átlaghoz, illetve egyes területeken meg is haladja azt, tudatos, fenntartható és partnerségben megvalósuló fejlesztések következtében élhetőbb kisrégiós környezet alakul ki. Gazdaságfejlesztési koncepció a. A gazdaságfejlesztési intézkedéseink megvalósításánál a gazdaság valamennyi szegmensének javítására, erősítésére törekszünk. A helyi gazdaság fejlesztésének alapfilozófiája a helyi adottságokra – nyersanyagokra – épülő termék előállítás, turizmus kialakítás, vállalkozás és szolgáltatás fejlesztés, valamint egy önellátó piaci modell kialakítása a termelés-feldolgozás-értékesítés együttesének megvalósításával. A nagyüzemi, versenyképes növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékeinek felhasználásával új iparág jelenik meg a mikrorégióban.A fejlődőképes ágazatokban működő mikro- és kisvállalkozások erősítése által új munkahelyek teremtődnek, melynek hatására csökken a munkanélküliségi ráta. Egymásra épülő turisztikai fejlesztések megvalósításával növekszik a térség vonzereje, látogatottsága, amely további idegenforgalmi és szolgáltatásfejlesztési projekteket indukál. b. Legfőbb erőforrásunk a termőföld, valamint a mezőgazdasági termelés hagyományai, melyre a mezőgazdaság megújítása, és az erre épülő ipar kiépítése, fejlesztése alapozható. A térség természeti értékei, illetve a helyi termékek előállítása, promóciója a turizmus fellendülését szolgálja. c. A térség feldolgozóiparának hiányát a megújuló energiahordozókat előállító új üzemek, vállalkozások megjelenése, valamint a helyi élelmiszeripari termékeket előállító gazdaságok kapacitásának növelése, fejlesztése enyhíti. A helyenként elhanyagolt természeti értékek látogathatóságának javításával új potenciál jelenik meg a turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozók számára. A térségre jellemző nagyfokú munkanélküliség enyhítésére a gazdaságpolitikai koncepciónk lehetőséget ad úgy munkahelyek teremtésével, mint jövedelemszerzési lehetőségek biztosításával. Szolgáltatásfejlesztés, életminőség javítás Szolgáltatásfejlesztési és életminőség javítási koncepciónk lényegét tekintve az összefogáson alapul. A vidékfejlesztésre, falumegújításra vonatkozó projektek megvalósulásával a szolgáltatások minőségi és mennyiségi változására kerül sor. A gazdaságfejlesztés témakörében megvalósuló fejlesztések nagy része jelentős szolgáltatásfejlesztést és életminőség javulást eredményez. Hátrányos helyzetünk mérséklésére a településeken elérhetőbbé, színvonalasabbá kívánjuk tenni a települési és közszolgáltatásokat. A nemzetiségek hagyományának, kultúrájának feltárása, az ebben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználása közösségeket összefogó és szolgáltatás fejlesztő jelentőséggel bír. Olyan közösségi terek fejlesztését, programok létrehozását tervezzük, ahol az érintett csoportok összehangolják elképzeléseiket. A társadalmi együttműködés megvalósításához szükséges humán erőforrás fejlesztés az igényeken alapuló képzések segítségével valósul meg. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége (FEBÖSZ) területén elhelyezkedő települések történelmi hagyományait és területi elhelyezkedését figyelembe véve, a Bajai, a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség települései, valamint Homorúd község és Mohács-Szigeti Településrészi Önkormányzat közösen kíván részt venni a LEADER programban. Baja városa a helyi közösséggel szemben támasztott feltételek miatt csak külterületével vesz részt a programban A Felső-Bácska Helyi Közösségnek összesen 34 település a tagja, melyek az alábbiak: Baja, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bátmonostor, Borota, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván Gara, Hercegszántó, Homorúd, Jánoshalma, Katymár, Kéleshalom, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Mélykút, Mohács, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Vaskút. A vidékfejlesztési térség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye déli részén található, melyet nyugaton a Duna határol, déli határa pedig egyben a Szerbia-Montenegró - Magyar országhatár is. Területe több mint 2.100 km2, lakónépessége hozzávetőlegesen 0 ezer fő, mely Bács-Kiskun megye negyed részének felel meg. A népsűrűség 65 fő/km2, tehát Felső-Bácska a megye ritkábban lakott területi egysége. A Felső-Bácskai települések tipikus alföldi települések. Benépesedésének hajtóereje a föld, a mezőgazdaság volt, települési formája pedig az alföldi agrártermelésnek megfelelő óriásfalvak és kisvárosok. A 34 településből mindössze három település rendelkezik városi ranggal: Baja, Bácsalmás és Jánoshalma, ezen települések a statisztikai kistérségek központjai is egyben. Baja a megye második legnagyobb városa, kisugárzása a Bajai kistérség határain kívül is érezhető. Ez fontos a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség lakói számára is, hiszen egyik sem tudja ellátni maradéktalanul a központi funkciókat. A térségben a 3000 fős lélekszámot csak Madaras, Mélykút, Sükösd és Vaskút községek lakosszáma haladja meg, Bácsszentgyörgy, Bácszőlős, Csikéria, Dunafalva, Érsekhalma, Kéleshalom, Mátételke és Homorúd népessége pedig az ezer főt sem éri el. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A települések többsége zárt település, jelentősebb arányú külterületi népességgel csupán néhány rendelkezik. A települések közül nyolc határmenti. Különös szépségű a Duna menti táj, ahol a Duna szabályozása után visszamaradt holtágakban Európa szerte híres, egyedi természeti környezet alakult ki. A vadban, halban gazdag ártéri táj és Gemenc erdősége kitűnő lehetőség a vadászat, horgászat és az ökoturizmus számára. E vidék népessége a régiós jellemzőkhöz képest sokkal színesebb nemzetiségi összetételű. Németek, horvátok, szerbek élnek együtt a több hullámban a környékre települt székelyekkel is gyarapodó magyarsággal. A térségben szinte minden település testvérvárosi kapcsolatot tart fenn déli szomszédunk közeli községeivel, valamint néhány távolabbi településsel. A határmenti települések találkozói jelentős mértékben hozzájárulnak az országok közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok felújításához, illetve fellendüléséhez. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A Felső-Bácska a Duna-Tisza köze déli részén helyezkedik el, a Duna-menti síkság, a Bácskai-löszhát és a Kiskunsági-homokhátság, mint földrajzi középtájegységek területein. A térség levegőminőségi állapota kedvezőnek tekinthető, mely a térség adottságaival - kevés ipari létesítmény, kedvező ipari szerkezet, gáz tüzelőanyag - magyarázható. A kedvező helyzetet rontja a közlekedésből származó légszennyezés, valamint az ülepedő és szálló por, továbbá a pollen - ezen belül a parlagfű pollen - jelentős koncentrációja. Kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, a térségen két szélcsatorna is található, melyek kiváló adottságot teremtenek a megújuló energiaforrások felhasználásához. A térségben a mezőgazdasági tevékenység okozta diffúz szennyezés (szakszerűtlen műtrágya adagolás és növényvédő-szerek felhasználása) átlagos mértékű. A pontszerű talajszennyeződések kisebb területre korlátozódnak, szennyező hatásuk azonban lényegesen nagyobb lehet. Ilyen szennyeződési pontok fordulnak elő a mezőgazdasági nagyüzemek üzemanyag tárolóinak, a nagyüzemi (hígtrágyás) állattartó telepek térségeiben, a települések szilárd hulladéklerakóin, valamint a folyékony hulladék leürítő helyein. A Felső-Bácskai terület hátsági részének vízrajza szegényes, a Duna-völgy felszíni vízhálózata viszont annál gazdagabb. A vízrendszerek elsődleges funkciója a belvízelvezetés, de a halastavak és tározók már a mezőgazdasági hasznosítás (öntözés, halgazdálkodás) lehetőségét is megteremtették. A térségben lévő kisebb tavak, lefűződött tószerű holtágak üdülési, természetvédelmi, halászati célokat szolgálnak. A talajvízkészletek használata a térségben minimális. A hasznosítást nehezíti a víz viszonylag magas keménysége és bakteriális fertőzöttsége. A térség észak-nyugati részén számottevő talajvízszint csökkenés következett be az elmúlt évtizedekben. A Bácskai löszháton kitermelhető rétegvizek vastartalma és egyes esetekben arzén tartalma túllépi az ivóvíz határértéket. A Felső-Bácskai terület mélységi vízkészlete számottevő. A települési és épített környezetben az általános elszegényedés okán egy leépülési tendencia jelentkezik. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Ez elsősorban az épületek állagának-, a köztisztasági helyzet romlásában nyilvánul meg. Ezzel együtt az életminőség romlása is megfigyelhető. Biztató jel, hogy egyes településeken elindult a településközpontok tervszerű rendezése. A települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése és ártalmatlanítása regionális hulladéklerakó keretein belül történik. A folyékony hulladékok kezelésének, gyűjtésének problémája elsősorban a csatornázatlan településeken és település részeken jelentkezik. A mezőgazdasági hulladékok közül a hígtrágya megfelelő szintű hasznosítása nem teljesen megoldott. Problémák mutatkoznak az állati tetemek és vágóhídi melléktermékek hasznosítása és ártalmatlanítása tekintetében is. Az üzemi zajkibocsátás mértéke nem számottevő a térségben, a legtöbb embert a közlekedési zaj érinti. Térségünkben a környezet biztonságát közvetlenül veszélyeztető, mérgező vagy fertőző anyagot előállító, tároló gazdálkodó szervezet nincsen. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Felső-Bácska Helyi Közösség három kistérségéből kettő, a Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A Bácsalmásit 8, a Jánoshalmi kistérséget 4 település alkotja. Így a közösség 34 településéből összesen 12 sorolható e kedvezőtlen kategóriába, mely meghaladja a térség településszámának 35%-át. A kedvezményezett települések besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) kormányrendelet szerint az összesített komplex mutatószám alapján a Jánoshalmi kistérség a 10., a Bácsalmási kistérség pedig a 11. helyen szereplő leghátrányosabb kistérség. A komplex mutató ezeknél a térségeknél 1,83 és 1,87. Ennek legfőbb oka, hogy a térségek települései a kistérségi központok kivételével társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, valamint az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottak. A mutatók közül legkirívóbbak az alábbiak: Infrastrukturális téren: - Szinte 0 értékű a szennyvíz csatornázottsági mutató - Kiemelkedően magas (60 perc) a gyorsforgalmi csomópontok elérhetőségi ideje Gazdasági téren: - Kevés a jól működő, fejlődőképes, tőkeerős vállalkozás - Alacsony a vendégéjszakák száma - Jelentős a megújulni nem képes, mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Demográfiai, humánpolitikai téren: - Alacsony a térségben az iskolázottsági mutató - Kiemelkedően rossz a vándorlási különbözet 1000 lakosra jutó évi átlaga (-3,4) Foglalkoztatáspolitikai téren: - Magas a rendszeres szociális segélyezettek száma - Magas a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya - 4%-nál magasabb a tartós álláskeresők aránya (12 hónapja állás nélküli) - Kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta A helyi közösség két tagja Homorúd és a Mohács-szigeti Településrészi Önkormányzat a Mohácsi kistérséghez tartozik. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Ezen térség komplex mutatója 2,64, ezzel a kistérség a rangsorban a 73. helyen áll. A Bajai kistérség az ország 95. leghátrányosabb kistérsége. A 240/2006. számú kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazza. A Felső-Bácskai Helyi közösség települései közül társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak a következők: Bácsborsód, Csátalja, Dávod, Felsőszentiván, Hercegszántó, Kéleshalom, Mélykút, Nagybaracska és Tataháza. A térségből Szeremlén haladja meg a munkanélküliség több mint 1,75-szörösen az országos átlagot. Mind társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból, mind pedig munkanélküliség szempontjából igen kedvezőtlen a helyzet a térség alábbi településein: Homorúd, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Borota, Csávoly, Csikéria, Dunafalva, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Rém. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 12% Építőipar 30% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 14% 6% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 22% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 4% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.0%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.0% • Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Napjaink egyik legnagyobb társadalmi problémája a munkanélküliség, mely Felső-Bácska térségét is erősen sújtja. A csökkenő népességszám, a magas elöregedési index, az alacsony iskolai végzettség és az alacsony gazdasági diverzifikáció mellett a magas munkanélküliségi ráta is egy olyan tényező, probléma, amellyel foglalkozni kell. A térség foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatói változatos képet mutatnak: Regisztráltakkal számított munkanélküliségi ráta 2006-ban Foglalkoztatási ráta 2006-ban Bácsalmási kistérség 14,62% 57,9% Jánoshalmi kistérség 11,60% 56,3% Bajai kistérség 10,26% 54,0% A munkanélküliségi ráta mindhárom kistérségben magasabb mint a megyei (6,2%), régiós (6,2%), illetve országos (5,8%) átlag. Jánoshalma és Bácsalmás vonzáskörzetében az agrárszektor aránytalanul magas súlya a mezőgazdaság leépülésével vezetett a magas munkanélküliségi rátához, illetve a tartós munkanélküliek magas arányához. Egyéb dimenziók között említhető a településnagyság és a települések megközelíthetősége, a népesség kor szerinti megoszlása. E dimenziók együttes hatását tükrözik a mutatók, hatásuk nem választható szét, szorosan összefüggnek. Példaként szolgál erre Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Csikéria községek, ahol a munkanélküliség 17-21 százalékos, majdnem háromszorosa a megyei átlagnak. Fontos befolyásoló tényező az iskolai végzettség is, a munkanélküliség elsősorban a szakmunkás és szakmai képesítéssel nem rendelkező alulképzett réteget sújtja, viszont megfigyelhető, hogy az utóbbi időben nőtt a főiskolát, egyetemet végzett munkanélküliek aránya is. Az alacsony iskolázottság főleg a bácsalmási kistérségben tapasztalható. Felső-Bácskai szinten az összes aktív keresők átlagosan 20 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárszektorban foglalkoztatottak létszámaránya mind Bács-Kiskun megyében, mind országos viszonylatban az elsők között van. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A térségen belül azonban jelentősek a különbségek. A Bajai kistérségben a mezőgazdaságban dolgozók aránya csak 11% körül mozog (ez az érték alacsonyabb a megyei átlagnál), viszont Jánoshalma és Bácsalmás térségében ez 25-26 százalék, vagyis jelentős mértékben magasabb arányú. Az ipar és a szolgáltatások terén foglalkoztatottak aránya csak a Bajai kistérségben nem marad el a megyei átlagtól. Az iparban foglalkoztatottak aránya 32,5%, a tercier (szolgáltató) szektorban 56% százalék. Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának fokozatos csökkenése mellett a tercier szféra vált a térség legfőbb foglalkoztatójává. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya átlagosan 1,4 százalékkal magasabb a munkanélküliek körében. Ez részben magyarázható a népesség nemek szerinti megoszlásával, melynek mérlege átlagosan 4%-kal a nők javára billen. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) szektorban* működő vállalkozások száma 10 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 12%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,629 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 12% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Pick Zrt. • 350 2 • Mogyi Kft. (Csávoly) • 334 3 • Bácsalmási Agráripari Zrt. • 320 4 • Axiál Kft. • 300 5 • Mogyi Kft • 300 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Bács-Tak Kft. • 300 7 • Sole-Mizo Zrt. • 200 8 • Tesco • 200 9 • Fenster-X Kft. • 165 10 • Schumacher István • 160 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 Felső-Bácska térsége a vállalkozásszerkezet tekintetében az adottságokhoz megfelelőnek jellemezhető. A rendszerváltozást követően a korábbi üzemi szerkezet a tulajdonviszonyok átrendeződése következtében alapvetően megváltozott, mely főként a mezőgazdaság területén okozott problémát. Az előző időszakban jelentős számban alakultak ki a mezőgazdaságot mellékfoglalkozásként, kiegészítő tevékenységként végző kisgazdaságok, bár ezek előfordulása nem éri el a régi „háztáji” rendszerben gazdálkodók számát. Ezek mellett a régi nagyüzemek helyén főállású gazdálkodók által működtetett mezőgazdasági vállalkozások jöttek létre. Működési formáik igen változatosak: őstermelő, családi gazdálkodás, társaság, szövetkezet. Az őstermelők száma magas, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások száma alacsony. A térség agrárgazdasági szerkezetében a szántóföldi növénytermesztés meghatározó szerepe mellett jelen van a szőlő-gyümölcs, a szántóföldi és fóliás kertészet, az istállózó és néhol a legeltetésen alapuló állattenyésztés, valamint a régi hagyományokra épülő méhészkedés. Az állati hústermék alapanyag előállításban meghatározó szerepe van az iparszerű rendszereknek, de megtalálhatóak a kisüzemi módszerek is. Béda, Karapancsa, Gemenc természetvédelmi térségében és a vonzáskörzetükhöz tartozó településeken jelentős vadgazdálkodás folyik. A térségben hagyományos iparág volt a könnyűipar, de a rendszerváltás óta az üzemek többségét felszámolták. A faipar különböző területei is megtalálhatók: fűrészáruk, épületasztalos termékek, bútorok, stb. termelése jellemző. A korábbi nagy fémfeldolgozó és gépgyártó üzemek helyett több kisebb vállalkozás foglalkozik ezzel az iparággal. Az építési szakipart is számos kisebb-nagyobb vállalkozás képviseli. A térségben a szolgáltató szektor is szép számban képviselteti magát. Baja város vonzáskörzetében már jelentős a belföldi és külföldi tulajdonú kis- és nagykereskedelem. A térségben lakók viszonylagos szegénysége ellenére az akcióterülethez szorosan kapcsolódó Baja városával együtt a Felső-Bácskai terület egy 120. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 000 fős belső piacot, jelentős vásárlóerőt jelent. A térségi fejlődés elindulásához egy mezőgazdasági termelésre alapozott, feldolgozóipari fejlesztés teremthetné meg az alapot, amelynek nyomán más, kapcsolódó tovább-feldolgozó egységek is létesülhetnének. Régi gazdasági tapasztalat, hogy a gazdasági felemelkedés záloga a térségi alapanyag-előállítás mellett a minél teljesebb feldolgozás, és kézben tartott, ellenőrzött értékesítés. A térségi fejlesztések esetében különös figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások előállítására és felhasználására. A térség ereje – főként a 2000 fő alatti településeken – kicsi ahhoz, hogy önállóan megoldja problémáit, mindenképpen külső támogatás és tőkebefektetés szükséges. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 34 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Sporttal kapcsolatos tevékenység 41 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 64 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Oktatással kapcsolatos tevékenység 44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 17 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 26 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 28 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 Mint az térségünkben is érezhető, az 1989-es egyesülési törvénnyel életre hívott önszerveződő civil társadalom az évek során óriási változáson ment keresztül. A kezdeti kulturális témák, kisebbségi csoportok köré szerveződő egyesülések mellett a későbbiek során fokozottan megjelentek a nagy szaktudást felvonultató, speciális szakterületeken is kimagaslót alkotó, fokozott normakontrolt érvényesítő nonprofit szerveződések. A civil társadalomban, mint a társadalmi struktúra harmadik lábában rejlő lehetőségeket az állami szektorba tartozók egyre jobban kezdik felismerni és kihasználni. Ez nem mondható el a piacorientált termelő szektorban ténykedőkről, akik téves előítéleteiktől sújtva piaci ellenfelet, konkurenciát látnak a feltörekvő civil társadalomban. A térség nonprofit rétegére az első időszakban jellemző volt, hogy a céljaik között nem szerepelt előrelépés, csak a kialakult status quo megőrzésére törekedtek. A mai nonprofit társadalomra ezzel szemben már a közös érdekképviselet kialakítása és a növekvő társadalmi és gazdasági szerep kialakulása a jellemző. A térség településein működő civil szervezetek az alábbi típusokba sorolhatók: szociális ellátás, üzleti, szakmai érdekvédelem, egészségügy, kultúra, művészetek, közművelődés, oktatás, rekreáció, környezetvédelem, településfejlesztés, sport, gyermek- és ifjúságvédelem, egyéb. A három kistérségben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (EPAP) internetes tervezői felületén 295 civil szervezet van feltüntetve, ezzel szemben a rendelkezésünkre álló információk szerint hozzávetőlegesen 400 civil szervezet található, melyek összes taglétszáma megközelítően 37.000 fő. A nonprofit szektorban tevékenykedők által vállalt társadalmi szerepek: lehetőséget teremtenek az aktív polgári részvételre a közéletben, hozzájárulnak a demokrácia működtetéséhez, széles körben szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten fontos szerepet töltenek be a kulturális és sportéletben, képviselik az állampolgárok érdekeit különböző hatóságok előtt, kiemelten fontos szerepet játszanak az emberi jogok megvalósítása és gyakorlása érdekében. A Felső-Bácskában létrejött szervezetek között az egyesületek mellett megtalálhatók az alapítványok, különböző klubok, szakkörök. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A térség települései között nagy különbségek tapasztalhatóak a civil szervezetek számában és ezek együttműködésében. A kiemelkedően jó példákkal szemben a térség civil szervezeteinek feléről (ezek jórészt a régebben alakult főként hagyományőrző és kisebbségek köré szerveződő egyesületek) elmondható, hogy nem rendelkeznek kapcsolatokkal sem a többi civil szervezet felé, sem pedig a háromszektoros gazdasági modell más résztvevői felé, ez nagyrészt az együttműködési szándék hiánya, kisebb részben az információk hiánya miatt alakult ki. A civil társadalom legnagyobb problémái között jelenleg a tőkehiány a legjelentősebb, ennek következménye a kismértékű pályázati aktivitás is. A nonprofit réteg másik kiemelkedő problémája az információhiány, mely miatt sem a nonprofit szervezetek, sem a gazdaság többi rétege nem tud a másikról. A jövőben kívánatos lenne egy széleskörű helyzetelemzésre épülő kistérségi civil stratégia megalkotása, amely megteremtené a nonprofit szervezetek egymás közötti, illetve a társadalom más szereplőivel történő együttműködésük alapjait, lehetőségeit. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,985 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 79,462 78,957 78,619 78,116 77,477 Éves változás -503 -639 -505 -338 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,985 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 61% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 14% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 Népességi adatok A három statisztikai kistérséget felölelő 34 településen 77 477 ember él, mely Bács-Kiskun megye lakosságának kb. 14%-át teszi ki. A térség demográfiai jellemzőit egyrészt a teljes megyére jellemző tendenciák, másrészt az adott települések népességmegtartó, illetve népességeltartó képessége befolyásolják. A népességcsökkenés 50 év átlagát tekintve folyamatos, bár nem egyenletes. A kistérségek településeinek népességére is jellemző az alacsony termékenység, a viszonylag magas halandóság, amihez még hozzájárul a negatív vándorlási különbözet is. Az ezer főre jutó természetes szaporodás az elmúlt évtizedben a Bajai kistérségben –7,09, a Bácsalmási kistérségben –9,61, illetve a Jánoshalmi kistérségben –9,24, tehát mind a három kistérségben az értékek jóval meghaladják a megyei (-4,2) és az országos (-4,1) átlagot is. A térségben az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az elmúlt hat év adatai alapján a Bajai kistérségben a legkedvezőtlenebb (–7,73), mely értékkel Bács-Kiskun megye kistérségeinek rangsorában az utolsó előtti helyre szorul. Népsűrűségi adatok Bajai kistérség átlag: 65 fő/km2 (Baja várossal együtt) Bácsalmási kistérség átlag: 47 fő/km2 Jánoshalmi kistérség átlag: 44 fő/km2 A legsűrűbben lakott település Jánoshalma (74 fő/km2). A legritkábban lakott Kéleshalom (9,04 fő/km2). Korösszetétel Az öregek arányának növekedése mellett a fiatalok, és azon belül főleg a gyerekek aránya valamivel jobban csökken, ennek eredménye, hogy az öregedési index (öregkorúak gyerekekhez viszonyított aránya) folyamatosan növekszik. A térség minden hatodik lakosa 14 évnél fiatalabb, minden harmadik ember fiatal illetve középkorú, míg minden ötödik térségi lakos hatvan év fölötti. Ez az erőteljes öregedési folyamat fő indoka a természetes fogyás és a fiatalok térségből való elvándorlása. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 Nemek szerinti összetétel Az állandó lakosság nemek szerinti megoszlása nem mutat jelentős különbségeket. Mindhárom kistérség lakosságának valamivel több mint 52%-a nő, amely megegyezik a megyei átlaggal. Ettől az értéktől településenként legfeljebb 1-3%-os eltérés mutatkozik. Nemzetiségi arányok A térségben sokféle nemzetiség él együtt (magyar, német, szerb, horvát, székely, roma). A nemzetiségiek aránya a korábbi évekhez viszonyítva mindegyik kistérségben nőtt. 2001-es adatok szerint a Bajai kistérségben 7,23% a nemzetiségiek aránya. Az átlagot jóval meghaladó nemzetiség él Nemesnádudvaron (42,34%) Garán, Hercegszántón (22%). A Bácsalmási kistérségben 3,1% a nemzetiségek aránya, a legkisebb arány pedig a Jánoshalmi kistérségben mutatkozik 2,3%-kal. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 3 9% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 18% • Mindhárom mobilhálózat 6 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 33 97% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek • Különleges természet-megőrzési terület Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Felső-Bácskai térség településeinek infrastrukturális ellátottsága általában hasonló a magyar vidéken tapasztalhatókhoz. Az elsődleges energiahordozók tekintetében (földgáz, villany) a kiépítettség úgyszólván teljes, csupán egyes periférikus részen szorul kiegészítésre. A kommunikációs lehetőségek szélesedésével a vezetékes telefon használata kissé háttérbe szorult, a szélessávú Internet-hálózat kiépítése megteremtette a korszerű, olcsó kommunikáció feltételeit. A térségben mindhárom mobilszolgáltató jelen van. A települések belterületén az úthálózat nem teljes mértékben kiépített, illetve a szilárd burkolattal ellátott utak minősége sem megfelelő. Az 51. 54. és 55. számú főközlekedési útvonalak a térség több településén keresztülhaladnak, hiányoznak a településeket elkerülő útszakaszok, és a főutak minősége sem kielégítő. Autóbusz közlekedés mindenhol, vasúti közlekedés a térség 6 településén vehető igénybe. A szolgáltatások színvonala nem elégíti ki a mai kor követelményeit, a járatok időbeli összehangolása nem megfelelő. Összefüggő kerékpárút hálózata egyik településnek sincs, néhány főút mellett megépült szakasz a közlekedésbiztonságot szolgálja. A Duna töltésén húzódik az EuroVelo kerékpárút-hálózat, melynek egyes szakaszai már kiépültek. A folyami hajózás lehetőségét teszi lehetővé a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő. Baján a Duna-híd, Dunafalván és Mohácsnál a komp biztosít összeköttetést a Duna túloldalával. Határátkelőhely található Hercegszántón, illetve Bácsalmáson is működik egy személyforgalmú határátkelőhely. A vezetékes ivóvíz ellátás a térségben megoldott, de cél az ivóvíz-minőség javításával az EU normatíváknak való megfelelés. A mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló infrastruktúra (belvízcsatornázás, öntöző rendszerek) állapota csak részben adottság, mert ésszerű kiegészítéssel javítani lehetne a térséget is sújtó víz- és csapadékhiányon. A jelenlegi belvíz rendszer csupán a levezetést szolgálja, a vízvisszatartást, vagy a vízkormányzást nem. A kiépített szennyvízhálózat és szennyvízcsatornára kötött lakások száma arányában elmaradott a térség, de a jövőben ez az arány változni fog, mivel a települések további fejlődéséhez elkerülhetetlen a csatornarendszerek kiépítése és további szennyvíztelepek építése (egyes településeken a fejlesztések folyamatban vannak). 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A szilárd hulladék szervezett és szelektív gyűjtése, valamint ártalmatlanítása megoldott a térségben, ugyanakkor a folyékony hulladék kezelés és az állati eredetű hulla ártalmatlanítás problémája, valamint a települési hulladéklerakók revitalizációja megoldandó feladat. A térség humán infrastruktúrája fejlesztésre szorul. Az óvodák, iskolák épületeinek állaga igen leromlott, a legtöbb településen felújításra szorul. A térségben csak Baján található kórház, de az sem tartozik a kiemelt kórházak közé. A járóbeteg szakrendelők és a háziorvosok segítségével a betegellátás biztosított. A térség szociális otthonai fejlesztésre, bővítésre szorulnak. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.06 0.03 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 8% 5% 3% 4% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bácsalmás • Város • 7,484 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.43% • 400,816 • 0.106 • 0.000 Bácsbokod • Nagyközség • 3,074 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.62% • 373,065 • 0.000 • 0.010 Bácsborsód • Község • 1,303 • 6.77% • 340,575 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Bácsszentgyörgy • Község • 191 • 16.36% • 273,355 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Bácsszőlős • Község • 413 • 16.60% • 177,524 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Baja • Város • 1,584 • 7.50% • 519,205 • 0.685 • 0.302 • Közszféra Bátmonostor • Község • 1,711 • 9.02% • 333,556 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Borota • Község • 1,525 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.23% • 303,789 • 0.000 • 0.000 Csátalja • Község • 1,658 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.26% • 326,382 • 0.000 • 0.000 Csávoly • Község • 2,035 • 10.61% • 357,911 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csikéria • Község • 927 • 14.26% • 250,373 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Dávod • Község • 2,213 • 10.33% • 356,798 • 0.000 • 0.184 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Dunafalva • Község • 997 • 11.62% • 307,687 • 0.000 • 0.024 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Érsekcsanád • Község • 2,960 • 8.12% • 341,224 • 0.000 • 0.143 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Érsekhalma • Község • 675 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.55% • 379,805 • 0.000 • 0.000 Felsőszentiván • Község • 2,032 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.21% • 329,916 • 0.000 • 0.000 Gara • Község • 2,502 • 9.70% • 319,126 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Hercegszántó • Község • 2,223 • 9.44% • 362,176 • 0.345 • 0.000 • Közszféra Homorúd • Község • 667 • 16.51% • 306,521 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Jánoshalma • Város • 9,751 • 10.77% • 361,605 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Katymár • Község • 2,384 • 13.89% • 278,828 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kéleshalom • Község • 516 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10.97% • 176,595 • 0.000 • 0.000 Kunbaja • Község • 1,796 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.22% • 314,888 • 0.000 • 0.000 Madaras • Község • 3,198 • 16.62% • 307,920 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mátételke • Község • 586 • 14.65% • 263,099 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mélykút • Nagyközség • 5,688 • 11.98% • 317,291 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mohács • Város • 646 • 12.94% • 509,491 • 0.366 • 0.325 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagybaracska • Község • 2,499 • 7.20% • 302,618 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nemesnádudvar • Község • 2,019 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.10% • 337,012 • 0.702 • 0.136 Rém • Község • 1,429 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.20% • 283,741 • 0.000 • 0.000 Sükösd • Nagyközség • 4,094 • 9.98% • 320,351 • 0.000 • 0.050 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szeremle • Község • 1,602 • 11.94% • 314,534 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tataháza • Község • 1,390 • 12.67% • 307,976 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Vaskút • Község • 3,705 • 8.55% • 385,341 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, alacsony iskolázottság, gyenge gazdaság” • „Kistérségi központ” • Bácsalmás • „Munkanélküliség, elöregedés” • „Infrastruktúra teljes körű kiépítése(szennyvízberuházás)” • Bácsbokod 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Helyi foglalkoztatás szűkössége” • „Horgász- és vadászturizmus, víztározóra alapozott kerti kultúra integrációban” • Bácsborsód • „Zsáktelepülés, elöregedés, elnéptelenedés” • „Hercegszántóval összekötő út megépítése” • Bácsszentgyörgy 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Zsáktelepülés, lakosság "elöregedett", munkanélküliség, lakosság elszegényedése” • „Hasznosítható ingatlan (általános iskola)” • Bácsszőlős • „Munkanélküliség, befektetők hiánya” • „Térségi központ, ipari fejlesztésre alkalmas területek” • Baja 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség” • „Baja elővárosához csatlakozva lakópark kialakítása, ipari park kialakítása.” • Bátmonostor • „Infrastruktúra hiányossága, munkanélküliség” • „M9-es útfejlesztés • Turisztikai fejlesztések” • Borota 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, elvándorlás” • „Ipartelepítésre alkalmas területek” • Csátalja • „Elöregedés, munkanélküliség” • „Fermentáló üzem megépítése” • Csávoly 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis