A társadalmi nem fogalma

1. Megoldható egyenlőtlenségek: férfiakésnőka társadalombanDr. Szekeres ValériaÓE Bánki Donát Tagkollégium2011. október 26.

2. A társadalmi nem fogalma • Társadalmi nem (gender): a biológiai nemre rárakódó társadalmi elvárások és lehetőségek olyan halmaza, ami a szocializáció terméke; a férfi és a nő társadalom által formált képe • Tartalma korszakonként, országonként és kultúránként változó • Hatást gyakorol a gondolkodás- és viselkedésmódra, az értékrendre és a felnőttkori szerepekre • A nemek biológiai, társadalmi különbsége azidentitásformáláselemévé válik

3. Szocializáció: az egyén társadalomba való integrálódásának folyamata, amely során elsajátítja a beilleszkedéshez szükséges szabályokat és normákat • Patriarchális társadalmi viszonyok → férfiak által képviselt értékek magasabbrendűsége • Eltérő nemi jellegzetességek → kedvesség, figyelmesség, alárendeltség elvárása lányoktól; versenyszellem, határozottság, önállóság elvárása fiúktól • Szerepminták továbbítása a társadalmi intézményrendszereken keresztül

4. Iskola • Formális tanterv: célja a tantárgy specifikus készségek tanítása • Rejtett tanterv: a társadalom értékrendjének, elvárásainak elsajátíttatása. A nemek közötti különbségek tudatosítása. • A tanuló neme szerint eltérő elvárások és tanári hozzáállás • A hagyományos női foglalkozásokba való terelés, a „jobb magatartás„ elvárása a lányok esetében • Fiúk több figyelmet kapnak; az eltérő elvárások miatt a lányok önbecsülése alacsonyabb, így kevesebb az esélyük önálló problémamegoldásra

5. Tankönyvek • Nemi ideológiájuk tradicionális • Sztereotípiák fenntartása, fiúk és lányok eltérő ábrázolása = az egyenlőtlenség újratermelése • Fiúk: aktivitás, agresszivitás, objektivitás, önállóság, racionalitás, határozottság, versenyszellem Változatos környezet, közszféra, számszerű előfordulás szerint több fiú, mint lány • Lányok: passzivitás, érzelmesség, önállótlanság, háziasság, gondoskodás, gyengédség, szépség Háztartás, otthoni gyermeknevelési környezet, privát szféra, csekély előfordulás • Tantárgyakéstankönyvekszexizmusa, atananyag a valóságegybizonyosreprezentációja, a kisebbségekkirekesztése

6. Média • "Bulvármédia" (TVésmagazinok) tradicionálisgender szerepeketmutatéstámogat • Fehérférfiaktúlreprezentálva • Szexista viccek (jocularsexism) • NőkLapja: alegrangosabbazóriásiszámúnőilapokközül. Főrovatok: hírességek, sztárvilág;divat, konyha, kertészkedés, horoszkóp, ezotéria, családiproblémák (pszichológiaitanácsadás), szerelem, egészség (szülés, diéta), társkeresőstb. • Reklám: nemiszegregációésexklúzió; sztereotípszerepekbenvalóbemutatás

7. Foglalkozási szegregáció, KSH A foglalkoztatott Egyéni foglalkozások megoszlása Szegregáció nők férfiak 1994 1999 2003 2008 2008. évi megoszlása Teljesen szegregált 11,5 11,0 10,9 11,7 31,6 1,6 (90-100%-os nőarány) Erőteljesen szegregált 19,4 18,0 19,6 19,8 41,6 12,7 (60-89%-os nőarány) Kiegyensúlyozott 14,8 16,7 16,4 15,3 15,2 12,9 (40-59%-os nőarány) Erőteljesen szegregált 26,1 27,7 26,0 24,3 10,1 26,8 (60-89%-os férfiarány) Teljesen szegregált 28,2 26,4 27,1 28,9 1,5 46,0 (90-100%-os férfiarány) Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Foglalkozások száma 628,0 617,0 627,0 612,0 X X Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3692,5 3809,3 3921,9 3879,4 X X

8. A tizenöt legnépesebb szakmában a nők és a férfiak bruttó keresete, KSH, 2008

9. Nők és férfiak közötti bérrés magasabb (Borbély, 2007): - ha magasabb a képzettségi szint, - ha magasabb a bérkategória (max. 35%), - ha nagyobb létszámú a vállalat, - ha nagyobb a nők aránya, - ha kisebb a települési hierarchia, - ha magasabb a gyermekszám (max. 2 gyermekig), - a 35-39-es korosztályban (27,7%) - egyes női dominanciájú, alacsony átlagbérű ágazatokban

10. Férfiak és nők különböző pályákon, gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el Pályán belüli szegregáció (sebész ↔ gyerekorvos) Oka: az eltérő nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelés igénye Feminizálódás folyamatának magyarázata Foglalkozási hierarchiában a beosztási szinteken egyre feljebb haladva, akkor is csökken a nők aránya, ha a pozícióra alkalmas szakemberek között a férfiakéval legalább azonos az arányuk (tanító ↔ iskolaigazgató) Üvegplafon jelensége Oka: a nemre, a szervezetre, és a társadalmi környezetre visszavezethető tényezők Horizontális Vertikális szegregáció

11. Nemre visszavezethető tényezők • Eltérő nemi szerepnevelés Lányoknál empátia, odafigyelés, altruizmus, önfeláldozás, alkalmazkodóképesség. Fiúknál önérvényesítés, agresszivitás, karriervágy, versenyszellem ≈ menedzser tulajdonságok (és még racionalitás, határozottság, magabiztosság, függetlenség) => a nők által elvárt jellegzetességek éppen ellentétesek a menedzseri szerep igényeivel • Nők önbizalma alacsonyabb, saját munkájukat, képességeiket leértékelik, teljesítményüket „külső tényezőknek” hajlamosak tulajdonítani

12. Szervezet működésére visszavezethető tényezők • Patriarchális szervezet strukturált mobilitási, előrelépési lehetőségei hozzájárulnak a nemi szegmentáció fennmaradásához • Ha a cégbe bejutáskor a foglalkozások már eleve nemek szerint szegmentálódnak, akkor az meghatározza a további előrejutási lehetőségeket (pl. nők tömegei a bürokratikus szervezetek és cégek alsó szintjein; „marriage bar”) • Vezető pozícióban a nők csupán jelképes szerephez jutnak token: azon csoportok és személyek, akik egy közösségen belül elenyésző, 10-15%-os kisebbségben vannak; állandó bizonyítási kényszer

13. Nem, szervezet és a társadalmi környezet együttes hatása • Tényezők közötti interakció határozza meg az egyén attitűdjeit, magatartását és lehetőségeit • Karrier alakulása az egyéni jellemzők, a szervezeti kontextus és a társadalmi-intézményi rendszer kölcsönhatásában zajlik, eltérő hangsúlyokkal a különböző karrierszakaszokban • Nők alacsonyabb szintű karrier-lehetőségeit okozhatja a férfiakkal szembeni alacsonyabb fokú céltudatosság és tervfelállítás, a korlátozott előrejutási arányuk miatti szinte kizárólagos feladatorientáltság, és az elenyésző társadalmi szerepük miatt a szervezeti segítség hiánya

14. Társadalmi sztereotípiák • Nők által végzett tevékenységek társadalmi alulértékelése; munka = keresőtevékenység => a fizetetlen házimunka 3/4 –ének elvégzése miatt a nők nem megbecsült munkaerő • Pénzkeresés nemenként eltérő jelentéstartalma férfiak gazdasági-társadalmi szerepe középpontjában a keresőtevékenység áll; nők számára elsődleges fontosságúnak tartott a család, a feleség státusza => társadalmi megítélés a férfihoz kapcsolja a megfelelő vezető fogalmát

15. Globális erőfeszítések • UNIFEM létrejötte • Világbank és Harvard Egyetem együttműködése a gender elemzés koncepciójának kidolgozására • 1995: 4. Nemzetközi Nőkonferencia, Peking • Gender mainstreaming (GM): minden egyes szinten és minden egyes szakaszban megvalósítani a politikai eszközök nemekre való hatásának felmérését a gender egyenlőség elérése érdekében • Gender közgazdaságtan : a gender szerinti egyenlőtlenségek a gazdaságban miként tükröződnek és hogyan csökkenthetők a társadalmi jólét érdekében

16. EU irányelvek • 1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap) • Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-ban • Európa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …” • EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

17. EU irányelvek • 1993: ”egyenlő lehetőségek a nők és férfiak számára” (Európai Strukturális Alap) • Amszterdami Egyezmény, 1997: GM jogi alapjai az EU-ban • Európa Tanács, 1998: „a GM a programalkotás átszervezése, javítása, fejlesztése és értékelése a gender egyenlőség lehetőségének a politika minden szintjén és stádiumában való beépítése érdekében …” • EU a gender egyenlőségről: a demokrácia kiterjesztése a nőkre

18. Az egyenlőség érdekében tett lépések az üzleti élet szükségszerűségei A diverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud toborozni olyan munkaerő piacon, amit magát is a diverzifikáció jellemez Az a szervezetnek az alkalmazottak diverzifikáltságára való érzékenysége maximalizálja az alkalmazottakban rejlőpotenciál kihasználtságát Adiverzifikációra érzékeny szervezet hatékonyabban tud működnikulturális határokon és országhatárokon keresztül Amegfelelően irányított diverzifikált munkaerő inkább lesz kreatív, ésérzékeny a szervezet számára adódó lehetőségek egy szélesebb skálájára (Kirton and Greene, 2005)

19. A szervezeti tökéletesség mérésére használt módszer kimutatta, hogy azok a cégek ahol a felső vezetésben három vagy több nő vesz részt, kilenc területen jobban szervezettek (McKinseyWomenMatter Report, 2007): • Vezetői képességek • Irányítás • Elszámoltathatóság • Koordináció és ellenőrzés • Innováció • Külső orientáció • Üzleti alkalmasság • Motiváció • Munkakörnyezet és munkaértékek

20. Svéd összehasonlítás: a tőzsdén szereplő 24 olyan cégnél, ahol az igazgatótanács tagjai között a nők aránya csaknem 40 %-os, a profit magasabb volt és a jövedelmezőség gyorsabban nőtt, mint annál a 24 cégnél, ahol egyáltalán nincs nő az IT-ben (Smith and Bettio, 2008)

21. Gender egyenlőség közgazdasági szemszögből A munkaerőpiac nemek szerinti szegregált természetének feloldása azt jelentené, hogy az egyik nem bizonyos szektorokban való koncentrálódásának megszüntetése folytán a társadalmi reprodukció költségei egyenlőbben oszlanának meg a szektorok és a cégek között

22. A fizetetlen gondozási és háztartási munka közgazdaságilag fontos, de a mainstream közgazdasági elméletek és politika hajlamosak nem figyelembe venni a hozzájárulást a gazdaság teljesítményéhez. Pedig a háztartások a háztartási munka és a fizetett munka elvégzésével bővítik hozzáférésüket a javakhoz és szolgáltatásokhoz, mindkettő növeli a gazdasági jólétet Az olyan szolgáltatásokba való befektetés, amely segíti a nőket és férfiakat, hogy összeegyeztessék a hivatásukat és családi feladataikat hasonló az infrastruktúrába való befektetéshez

23. Gender egyenlőség és gazdasági növekedés • Az EU és az USA között 1980 és 2002 között fennálló egy felnőttre jutó átlagos éves munkaidőben megfigyelhető eltérés felerészben magyarázható a munkaidők közötti különbséggel, a másik fele pedig a foglalkoztatottsági ráta különbségével • Mindkét különbség a nők viselkedéséből adódik, akik: • az angol-holland modell szerint részmunkaidőben • a mediterrán modell szerint jóval kisebb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon (Smith and Bettio, 2008)

24. Politikai következetlenség: a magasan kvalifikált nők alacsony szintű foglalkoztatása az első számú példa a oktatásba való befektetéssel kapcsolatos inkoherens szemléletmódra Ha hipotetikusan megvalósulna a két nem közötti teljes egyenlőség, és a nők foglalkoztatottsága, valamint bérekkel kifejezett termelékenysége utolérné a férfiakét, akkor a GDP Magyarország esetében maximálisan 27 %-kal növekedhetne egyik évről a másikra (Löfström, 2008)

25. Gender egyenlőség és a költségvetés Ha nagy az informális gazdaság aránya, a nők kisebb arányban vesznek részt a formális gazdaságban. Az adó és járulékbevételekből hiányzik a női munkaerő potenciális hozzájárulása Tekintettel az idősödő társadalomra és a függőségben élők növekvő arányára, ez a hozzájárulás különösen fontos lenne

26. Németország, 1999: az infrastruktúra fejlesztésére szükséges becsült összeg: • 7.4 milliárd EURO • Bevételek, melyeket a munkába visszatérni szándékozó anyák (legalább egy 2-12 éves gyermek) integrálása generálna • adóbevételek: 9 milliárd EURO • egyéb hozzájárulások: 15,6 milliárd EURO (DIW, 2002)

27. Gender egyenlőség és termékenység • Az alacsony termékenység potenciális negatív visszahatásai a munkaerőpiacra: • Egyensúlyvesztés a nyugdíjrendszerben • A állami (és családi) költségvetés növekvő kiadási arányai egészségügyre • Foglalkoztatottsági illetve szakképzettségi hiány a munkaerőpiacon

28. Ahogy a nők fokozatosan integrálódnak a munkaerőpiacra • a jövedelmük nő, kiszolgáltatottságuk csökken • lehetőségük nyílik arra, hogy több gyereket engedjenek meg maguknak még akkor is, ha kevesebb időt tudnak otthon tölteni

29. http://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/1664/Does_gender_equality_spur_growth_.htmlhttp://www.oecdobserver.org/news/fullstory.php/aid/1664/Does_gender_equality_spur_growth_.html

30. D’Addio and d’Ercole, OECD Social, Employment And Migration Working Papers, No. 27, November 2005

31. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!