1 / 16

Alapelvek

Alapelvek. Dr. Horváth H. Attila. Antagonizmusok. Eszmény ↔ valóság Természetes ↔ mesterséges nevelés Szabadság ↔ beavatkozás Jog a neveléshez ↔ gyermeki jogok Szabályozottság ↔ mozgástér Kollektivista ↔ individualista Magán ↔ intézményi Közösségelvűség ↔ pluralizmus.

brady-day
Download Presentation

Alapelvek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alapelvek Dr. Horváth H. Attila . 2012. 03. 06.

  2. Antagonizmusok • Eszmény ↔ valóság • Természetes ↔ mesterséges nevelés • Szabadság ↔ beavatkozás • Jog a neveléshez ↔ gyermeki jogok • Szabályozottság ↔ mozgástér • Kollektivista ↔ individualista • Magán ↔ intézményi • Közösségelvűség ↔ pluralizmus 2012. 03. 06.

  3. Embereszmény és nevelés • Az embereszmény mintaképfunkciója Összhangban • a normarendszerrel, • a tudatosult aktuális és távlati érdekekkel, • a saját tevékenységek magatartásszabályozó erejével. ← elvonatkoztatás ← valós példák 2012. 03. 06.

  4. Eszmény és példa/1 • Az identifikáció folyamata bonyolult • Gyermekkori kritikátlan utánzás • Serdülőkori ‘minden érték átértékelése’ • Ifjúkori tudatos és differenciált eszményválasztás v. eszménytagadás • Eszmény és példa kölcsönhatásban épül • Az elvont minta kiegészül a példaképek sajátosságaival 2012. 03. 06.

  5. Eszmény és példa/2 • Az eszmény pozitív jelentőségű, ha megfelelő modellt tud adni az önneveléshez. • Ifjúkor • Valóságos – illuzórikus nyitottság ↓ sokféle minta, sokféle szerep 2012. 03. 06.

  6. Az eszmény mint viszonyítási alap • Erkölcsi, esztétikai, egyéb értékítéletek ↓ • Embereszmény közeledik a létező valósághoz • „Abszolút jellegét megenyhítik a tapasztalati valóság viszonylagosságai” • Konkrétabb forma: szerepmodell (partnerideál, tanáreszmény, stb.) • Szerepelvárások az ember eszményi képében • Nemzet, osztály, család, stb. • Az eszményt a növendék választja (a többszörös meghatározottság ellenére) 2012. 03. 06.

  7. Kompenzációs funkció • Lelki háztartás egyensúlya (serdülők) • ‘Vorbild’ ↔ ‘Wunschbild’ ↓ ↓ Aktivizáló mintakép Vágykép Követésre serkent Fantáziálás Hatékony önnevelés Leszerel, bénít 2012. 03. 06.

  8. Új tendenciák • Az egyetlen, univerziális, absztrakt képzet ↨ • Sokféleeszmény és értékvilág egyenrangúsága • Hatalmi, politikai centrum → helyi szint 2012. 03. 06.

  9. Természetes ↔ mesterséges nevelés • Nem távolít el a természeti környezettől, és megfelel az emberi természetnek • Ami túlmegy a gondoskodáson, az ösztönös tanításon, az már „mesterséges” • Család – iskola 2012. 03. 06.

  10. Szabadság ↔ beavatkozás • Tanár – diák hierarchikus kapcsolata • Szabadság (a pedagógus szempontjából) • Miben és mekkora szabadsággal rendelkezik a ~ növendékeihez fűződő viszony meghatározásában? • Mennyiben biztosít/hat/ szabadságot a ~ növendékeinek? • Milyen a formális és informális csoportok kollektív szabadsága, és benne az egyéneké? 2012. 03. 06.

  11. Szabadság • Ha a szabadság a kötöttség minimuma ↕ • A nevelés megkötés, kötelességek meghatározója, az alkalmazkodás terepe • „Hol találjam meg a határt a szabadság és a között az engedelmesség között, amelynek korai megszokása a társaséletben szükséges?” /Pestalozzi/ 2012. 03. 06.

  12. Gyermeki jogok „A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.” /Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről/ 2012. 03. 06.

  13. A nevelés joga Ki dönthet az egyes gyermek nevelésének alapvető irányáról? Hagyományosan három felfogás • Az állam • A szülők • A pedagógus • A nevelés szabályozása egyedül a jogi normákon alapulhat. /Mihály Ottó/ 2012. 03. 06.

  14. Kollektivista ↔ individualistamegközelítés „Az együttesség valamilyen többletet képvisel, amely nem vezethető vissza az együttesben részt vevő személyek bármelyikének készségeire, tulajdonságaira …” /Mérei Ferenc/ Egyén – csoport – társadalom 2012. 03. 06.

  15. Közösségelvűség ↔ pluralizmus • Az egyén eleve szociális és szervezeti meghatározottságaiban jelenik meg. • „…csak az individuum, pontosabban szólva a személyiség nevelhető. Minden más idomítás.” /Gabriel Marcel/ • A pluralizmus „a nevelés értéktartalmát /…/ alanyi jogként kezeli” /Mihály Ottó/ 2012. 03. 06.

  16. Alkotmányos pluralizmus A közösségek (nemzeti, vallási, szakmai etc.) a személyiségformálásra irányuló tevékenységüket csak az ~ talaján fejthetik ki. 2012. 03. 06.

More Related