Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

1. Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 4/5

2. Az előadások témakörei • 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása • 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története • 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG • 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES) • 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3. 4/5Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása, működése és következményei a tagállami foglalkoztatáspolitika alakítására

4. Kérdés 1,2,3 • Mit jelent az Európai Közösség (EK)? (és előzménye az Európai Gazdasági Közösség (EGK) • Mit az Európai Unió (EU)? • és mit takar az európai munkaerőpiac/ képzési tér (area of skills and competencies)?

5. Az európai együttműködés szerződéseinek fejlődéstörténete 1948-2009

6. XIX. századi előzmények • 1815 bécsi kongresszus… Szent Szövetség • Krími háború (1853-56) • itáliai háború (1860), • a dán- porosz-osztrák háború (1864), • a porosz-osztrák háború (1866), Forrás: A haditechnika fejlődése és alkalmazása 19. század háborúiban

7. Történelmi előzmények: honnét indult Európa? Porosz-francia háború 1870-71 1870. július 19-én küldte el hadüzenetét III. Napóleon (ur. 1852-1870) Berlin számára, ezzel kitört a francia-porosz háború, a német egyesítés folyamatának utolsó összecsapása. I. Vilmos (ur. 1861-1888) és Bismarck Poroszországa megsemmisítő vereséget mért a francia császár erőire, ezzel előidézte a Második Császárság bukását, majd a Harmadik Köztársaság megszületését. (Tarján: Rubicon)

8. I. és II. világháborúk

9. A II. világháború után A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.”(Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből) • 1946 Churchill; fultoni beszéd (ld. Rubicon) • Nyugat-Európa újjáépítése; Marshall-segély (1948-52) • 1948-ban az ENSZ „Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata” • 1949 Európa Tanács • „Európa négy arany évtizede” (1948-1973) • Kelet-Európa: szovjet befolyás, tervutasítás • Mediterrán Európa: (EL, PT, SP) jobboldali diktatúrák

10. A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/57-1997) ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employmentin Europe, EiE) (1988) Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989) Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

11. A RSZ előzménye: Ohlin-jelentés • bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentését, • szociális biztonsági rendszerek finanszírozását, • és a munkaidőre vonatkozó szabályozások

12. Római Szerződés (1957) Az RSZ kötelezi a résztvevő tagállamokat egyes szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai tevékenységek felvállalására, de ezek tartalmi kereteit nem szabályozza. Így nevesíti a: • - foglalkoztatás, • - munkajog, és munkakörülmények, • - szakmai alap- és továbbképzés, • - szociális biztonság, • - üzemi balesetek, foglalkozási betegségek megelőzése, • - munkahelyi egészségvédelem, • - szakszervezet-alakítási jog és kollektív tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között kérdéseit.

13. 1957-1972 EGK kezdeti időszaka • neoliberális gazdaságpolitikán, a felhőtlen gazdasági növekedésen van a hangsúly, ennek érdekében a szabad munkaerő-áramlás elősegítése a cél. A hatvanas évek végére a politikai klíma kezd megváltozni (1968 Párizs diáklázadás, 1969 Olaszország szakszervezeti mozgalmak)

14. Olajsokk (1973…)

15. 1972-1986 • Végül mégis a gazdasági fejlődés lelassulása adja a végső lökést (1972 első olajkrízis). Az 1972-es párizsi értekezleten a Közös Piac fejlesztése szempontjából a kormányfők és államfők felértékelik a szociális védelem súlyát. Az 1971-ben megkezdett bizottsági munka 1974-ben jut látványos szakaszába. Elindul az Európai Szociális Akcióprogram, amelyet európai New Dealként is emlegetnek. Az akcióprogram három fő prioritása a: • - foglalkoztatási helyzet javítása, • - élet- és munkakörülmények javítása, • - szélesebb körű párbeszéd a Közösség gazdasági és szociális döntéseinek előkészítésében

16. 1986-1992 • Az 1980-as évektől a Bizottság ajánlásokkal próbálta meg átformálni a munkaerőpiacot (pl. a munkaidő csökkentés, rugalmas nyugdíjazás, részmunkaidő ügyeiben). A brit ellenállás folytán (a brit miniszterelnök ekkor Margaret Thatcher volt) egyik ajánlásból sem lett kötelező joganyag. • A nyolcvanas években domináns „Európai Szociális Tér” (espacesociale) gondolatát a francia elnök Francois Mitterand vetette fel. A Bizottság akkori elnöke Jacques Delors magáévá tette a gondolatot. Az elképzelés értelmében a szociális kohézió nem választható el a gazdasági kohéziótól, így a továbbiakban a kétfajta kohézióról csak kölcsönös összefüggésben lehet beszélni róluk és az európai kohézió kérdéseiről.

17. Maastrichti Csúcstalálkozó (1991/92) • megszületett az RSZ második módosítása, a britek itt is élénken elutasítják a szociálpolitikai fejezet módosítását, így a többi 11 tagállam az RSZ módosítása helyett megjelenteti a 14. számú Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet és megszületik a Szociálpolitikai Megállapodás, amely nem vonatkozik Nagy-Britanniára és Észak- Írországra • A megállapodásban a tagállamok rögzítik, hogy lépéseket tesznek a foglalkoztatás előmozdítása, élet-, és munkafeltételek javítása, megfelelő szociális védelem, szociális párbeszéd, magas és tartós foglalkoztatási színvonal, emberi erőforrások fejlesztése és a kirekesztés elleni közdelem érdekében • OMC modell megszületése

18. Fehér Könyv a foglalkoztatásról, amely a „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatásról (1993) • Jelentősé vált a munkanélküliség problémája, amelynek hátterében az inaktivitás növekedése, a versenyképesség romlása állt. Az 1970-es évek (1973 olajválság után) óta eltelt 20 évben nőtt a munkanélküliség 17 millió főre nőtt (1993) a tagállamok összességében. • Ugyanakkor a 80% jóléti növekmény csak 9% foglalkoztatás emelkedés (1973-1993) eredményezett. A Közösség USA-hoz és Japánhoz viszonyított elmaradása növekedett

19. Fehér Könyv ajánlások (1993) • aktív szolidaritás, • élethosszigtartótanulás, (lifelong education and training;) • - nagyobb rugalmasság (flexibility) belső /*vállalati, ágazati értelemben/ (internally) és külső (externally) vonatkozásban is; • - decentralizáció, innováció, • - az alacsonyan képzett munkások számarányának csökkentése, • - foglalkoztatáspolitikák teljes és alapos felülvizsgálata

20. Hol lesznek az új munkahelyek? • 1. ) A helyi- házi, házkörüli munkák feltárása • Házi segítségnyújtás, betegápolás idősebbeknek, fogyatékkal élőknek, • Óvodásokra, kisiskolásokra vigyázás iskola előtt és után, • Fiatalok segítése különböző (mentális, tanulási, beilleszkedési stb.) problémák esetében, • Házfelügyelet, vagyonvédelem • Helyi, vidéki, külvárosi kisboltok nyitása • 2.) Új szórakoztatótechnikára alapuló munkahelyek, a növekvő szabadidő eltöltésére alapuló munkák • 3.) Az életminőség javítását célzó lépésekhez kötődő munkahelyek • Régi, komfort nélküli házak, blokkok felújítása, • Helyi közszolgáltatások fejlesztése • 4.) Környezetvédelem • Környezet megóvása, újrafelhasználás • Vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás • Minőségbiztosítás • Energiatakarékosság,

21. Amsterdami Csúcsértekezlet (1997) • Foglalkoztatási irányelvek (FI) / guidelines- előbb évente majd több évre • Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (EFS) (European EmploymentStrategy EES) • National Action PlanforEmployment (NAP) Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NFA), amelyet 2005-től felvált az Integrált Irányvonalakhoz kapcsolódó nemzeti intézkedéseket és eredményeket bemutató Nemzeti Reform Program fogalma • JointEmploymentReport (JER) Közös Foglalkoztatási Jelentés a Tanács és a Bizottság közös értékelése, • valamint a NyitottKoordinációazaz open method of co-ordination (OMC)

22. A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020) Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999) Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II. Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár) Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008 A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

23. 1.) Az Európai Tanács elemzi és értékeli a Közösség foglalkoztatási helyzetét. Majd a Tanács és a Bizottság közös éves jelentést tesz közzé (Közös Foglalkoztatási Jelentés- JointEmploymentReport, JER). • 2.) A Tanács a Bizottság előterjesztése és a JER következtetései alapján irányvonalakat (guidelines) fogad el (Irányelv más közösségi eszközt jelöl!) Elfogadásuk előtt a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Munkaerő-piaci Bizottsággal. • 3.) Az éves irányelvek alapján minden tagállam felépíti saját Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, (NFA) (Magyarország 2004-ben készített először ilyet.) amelyben a kiadott irányelveknek megfelelő célokat és az elérésükhöz vezető intézkedéseket ír le. 1999-től a NFA-val összhangban a tagállamok beszámolnak az elért eredményeikről. (1998-ban, az első évben a beszámolás még két elkülönülő részben történt meg.) • 4.) Az NFA célok és elért eredmények alapján a Tanács értékeli a tagállamok munkáját. E folyamat eredményeként visszajelzést kapnak az éves célok teljesítéséről. A következő éves célok megfogalmazása a visszajelzések alapján történik meg. (A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlásokat is megfogalmazhat a tagállamai felé.) Minden tagállam visszajelzést kap a teljesítményéről. Mivel az EU feltett szándéka az átláthatóság növelése és a polgárközelibb EU kialakítása minden foglalkoztatási dokumentum felkerül az unió hivatalos honlapjára29. A folyamat végül az első lépéstől kezdődik újra, meg újra. A Közösségben ezt a folyamatot hívják Nyitott Koordinációs Modellnek (openmethod of coordination OMC).

24. OMC: szakpolitikai kör: 1995-2011

25. EFS értékelés 1997-től, LiS és annak kiegészítései 2000-2011

26. EU kohéziós politika

27. Köszönöm a figyelmet!