A borpiaci szabályozás helye a jogrendszerben

1. A borpiaci szabályozás helye a jogrendszerben Dr. Olajos István ME-ÁJK 2009. október 8.

2. Jogon kívüli tényezők: gazdaságba beavatkozó állam A probléma kialakulása: a magán- és közszféra szétválasztása (feudalizmus vége)

3. A Közös Agrárpolitika (KAP) kialakulása I. KAP kialakulásának okai (nyugat-európai államok): 1. gyarmatok elvesztése 2. vasfüggöny 3. kiszolgáltatottság az USA-nak 4. UK első körben kimarad 5. francia agrár-lobby 6. GATT megkerülése 7. stb. II. KAP céljai: 1. termelékenység növelése 2. önellátás biztosítása 3. piacok stabilizálása 4. mg-i termelők megfelelő életszínvonala 5. méltányos fogyasztói árak III. KAP alapelvek (1. piac egységessége 2. közösségi preferencia 3. pénzügyi szolidaritás) beavatkozó mezőgazdasági politika IV. KAP két fő pillére: 1. piacszabályozás 2. struktúrapolitika - ezek közül a ’90-es évekig a piacszabályozás a meghatározó; a mg-i üzemek szabályozása elsősorban tagállami hatáskör (!) Piacpolitikai célok Struktúrapolitikai célok

4. Agrárjog rendszere I. Agrárjogi szabályozás tárgya: • mg-i tevékenység: 1. őstermelői fázis 2. feldolgozás és értékesítés 3. mg- üzem keretei között folyó kiegészítő tevékenység 4. kiegészítő tevékenység – vidékfejlesztés • mg-i termelő: paraszt helyett farmer (szakismeret, helyben lakás, élethivatásszerűség) -> Mo-on: családi gazdálkodó • mg-i üzem: - tárgyi oldala: 1. termőföld; 2. épületek; 3. gépek, felszerelés, állatok; 4. vagyoni jogok (pl. kvóták) - alanyi oldala: mg-i termelő - jogi formája: pl. családi gazdaság, bt., kft. • mg-i termék (közösségi kategória): - RSZ. 32. cikk (elsődleges előállítás eredményei + félkész termékek E-i Bíróság gyakorlata) és RSZ melléklete (taxatív: bor) - ’60-as évek non-annex (feldolgozott) termékek - ’80-as évek: erdőgazdálkodás - nem mg-i termékek (ld. kiegészítő tevékenység)

5. Agrárjog rendszere II. I. EU közösségi agrárszabályozása: - piacpolitika (mg-i termék) – agrárpiaci rendtartások (borrendtartás) - struktúrapolitika (mg-i üzem) – 1997-től vidékfejlesztés (KAP-on belül) - agrominimum előírások (mg-i tevékenység) II. A tankönyvi (közösségi és magyar) szabályozás területei: - mg-i üzem tárgyi oldala (különös tekintettel a termőföldre) - benne: tf-nek nem minősülő ingatlanok, ingatlan nyilvántartás - mg-i üzem jogi formáinak rendszere (benne: lakásszövetkezetek) - mg-i pénzügyek - adózás - finanszírozás: - hitelezés - támogatások (piacszabályozás, vidékfejlesztés) - agrominimum előírások (következő félév)

6. Szőlő jogi fogalma „Szőlő” jogi definíciója: • termőföld művelési ága • terület (házikerti - árutermő) • ültetvény • biológiai és jogi értelemben vett gyümölcs • Borszőlőfajta • Csemegeszőlő • Alanyszőlő

7. Bor jogi fogalma • Bor (szanszkrit) „vena” – „kedvelt” • Eredetileg nem csak szőlőből, hanem egy növény kierjedt levéből származó ital • ld. római Plinius Kr. e. I. század: „nedv, amely erjedés útján mustból meríti erejét” • Bor jogi definíciója: • OIV (1973): „bor kizárólag friss, préselt vagy nem préselt szőlőből, illetőleg szőlőmustból, teljes vagy részleges alkoholos fermentáció útján előállított ital, amelynek alkoholfoka nem lehet kevesebb, mint 8,5%” • Francia (1889, Griffe törvény): bor – friss szőlő erjedéséből vagy levéből származik • EK (816/70/EGK tanácsi rendelet): bor – kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék • EK Bírósága (C-75/90): kizárólag szőlőből, alkoholos erjedés útján (tagállam kivételt tehet: ezért létezik osztrák mézbór, almabor)

8. Bor jogi fogalma II. • Bor jogi definíciója: • Magyar jogtörténet: • 1893 – mesterséges bor meghatározása és tiltása • 1908 – bor – „az a szeszes ital értendő, mely kizárólag a szőlő levéből (szőlőmustból) erjesztés útján állíttatott elő” • Hatályos szabály: • EK joga alapján • FVM rendeletek lehetőséget adnak gyümölcsbor, alkoholmentesített bor, csökkentett alkoholtartalmú bor • Új borrendtartás tervezete: • Változó fogalom, hasonló az OIV fogalmához

9. Borjog fogalma I. • Weinrecht, wine law, droit du vin • Szűkebb értelemben: • Borpiaci rendtartás (1493/19996EK tanácsi rendelet) és az azt kiegészítő közösségi és nemzeti jogszabályok • EK nemzetközi bor eredetvédelmi rendeletei

12. Borjog fogalma II. új borrendtartás 2008/2009- től • Támogatási intézkedések (SPS) • Borászati eljárások • Földrajzi árujelzők- 2009 • Címkézés • Termelői és ágazati szervezetek • Harmadik országokkal folytatott kereskedelem • átmeneti: termelési potenciál

13. A borjog helye a jogrendszerben 1. Az agrár joganyag rendszerezésének hiánya a jogalkotásban. 2. Az agrár joganyag rendszerezése a szabályozási tárgyak és a funkcionális megközelítés alapján: borjog és a mezőgazdasági termék. 3. A hatályos borjog közösségi jogi (agrárjogi) meghatározottságú. 4. A borjog szabályozási körei: a. szűkebb – nemzetközi bor megállapodások, közösségi borrendtartás, és kapcsolódó nemzeti jog; b. – tágabb: minden előírás, ami a borra expressis verbis vonatkozik; c. – legtágabb: funkcionális megközelítés. 5. Borjog (szűkebb): egy közösségi és tagállami meghatározottságú, komplex szabályozást értek, amely alapvetően a borra, mint mezőgazdasági termékre épül, azonban szabályozási körébe vonja a mezőgazdasági üzemet (pl. telepítési jogok), a mezőgazdasági tevékenységet (pl. borászati eljárások) és a vidéket is. Fontos elem a minőség. 6. Jövőbeni tendencia: a borjog beolvadása más jogterületekbe: élelmiszerjog, piacszabályozás általános normái, vidékfejlesztés.