A szociális rehabilitáció helye a komplex rehabilitációs eljárásrendben

1. A szociális rehabilitáció helye a komplex rehabilitációs eljárásrendben A szakértői értékelés kialakításának folyamata és dokumentálása Sánta Erzsébet ORSZI Szociális Főosztály

2. Igénybenyújtás Új igény: Egészségkárosodáson alapuló nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátások megállapítására vonatkozó megkeresések. Soros, időszakos vizsgálat: Korábbi szakvélemény alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított pénzellátásban részesülő személy egészségkárosodásának felülvizsgálata. Benyújtásra jogosult: Az ellátást igénylő. Igénybenyújtás helye: Lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál Igénybenyújtás módja: Erre a célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen, postán, vagy elektronikus úton.

3. Egészségkárosodásmértékének megállapítása Az egészségkárosodás mértékének ( szakmai munkaképesség és rehabilitálhatóság) megállapítását a Nyugdíjbiztosítási szerv megkeresésére az ORSZI szakértői bizottságai végzik. I. fokú eljárás: ORSZI illetékes kirendeltségei II. fokú eljárás: ORSZI illetékes regionális igazgatóságai

4. Eljárás folyamata I. Kirendeltség vezető: A nyugdíjbiztosítási szervvel történt előzetes egyeztetés alapján, napi ütemezés szerint osztja szét az orvosszakértők között az igényeket ( szakmai végzettség figyelembevétele) Orvosszakértő: • Tanulmányozza: megkeresési dokumentumot, orvosi dokumentációt, „Nyilatkozatot”, háziorvosi beutalót, üzemorvosi véleményt • Elvégzi a személyes vizsgálatot • Elsődlegesen megállapítja a vizsgált személy össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét (ÖEK)

5. Eljárás folyamata II. A hiányos, vagy nem teljeskörű dokumentáció esetén a hiánypótlás a nyugdíjbiztosítási igazgatóság feladata. Nem tekinthető hiánypótlásnak: - egészségi dokumentáció nem teljeskörű ( amennyiben az orvosszakértő hiányosnak ítéli meg, kiegészítő egészségügyi vizsgálatot kell kezdeményezni) - beadott dokumentációból nem derül ki a jelenlegi foglalkoztatottság Az orvosszakértő által megállapított ÖEK ebben az esetben előzetes állapotfelmérésnek minősül! AZ ÖEK MÉRTÉKÉTŐL FÜGGŐEN KERÜL KIJELÖLÉSRE AZ ÜGYBEN ELJÁRÓ SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁG.

6. Előzetes állapotfelmérés alapján történő szakértői bizottság kijelölése Kirendeltségvezető: kijelöli a bizottságot megnevezi az elnököt kijelöli a szakértői bizottság további tagjait( az állapotfelmérést végző orvosszakértőt is a bizottságba jelöli) Bizottság elnöke: Előadó szakértőnek jelöli az előzetes állapotfelmérést végző orvosszakértőt Előadó szakértő: szakvélemény tervezetet készít Amennyiben a szakértői bizottság „előzetes állapotfelmérés” alapján alakul meg- orvosszakértői vizsgálatot már nemkell ismét elvégezni

7. Nem szükséges komplex minősítés I. • Előzetesen állapotfelmérés alapján végzendő vizsgálatok esetén, ha az: - ÖEK 80-99% közötti - ÖEK 40% alatti mértékben véleményezett ( kivéve, ha az orvosszakértő szerint a vizsgált személy kizárólag személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható) - ÖEK 40-49%, vagy mkcs 50% alapján folyósított rendszeres szociális, vagy átmeneti járadék felülvizsgálata esetén

8. Nem szükséges komplex minősítés II. 2. Vizsgálati jogcímtől függően: - hozzátartozói nyugellátás ( özvegyi ny., árvaellátás, baleseti hozzátartozói ell.) • Baleseti ellátások( baleseti rokkantsági, baleseti járadék) • HM megkeresések esetén • HM,BM, VPOP , Tűzoltóság ill. parancsnoka általm kezdeményezett vizsg. • Szociális segély elbírálása • Emelt összegű családi pótlék folyósításához végzett vizsg. • Keresőképtelen áll. lévő vizsgálata ( háziorvosi kezd. • FOT vizsgálatok • FOB vizsgálatok • Baleseti táppénz meghosszabbítás • Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményének megállapítása

9. Nem szükséges komplex minősítés III. • Ápolási-gondozási szükséglet megállapítása • Demencia vizsgálatok • Felsőoktatásban résztvevők fogyatékosságának vizsgálata • Kárpótlási jegyek, életjáradékra váltása ügyében történő vizsg. • Hadi eredetű fogyatékosság megállapítása • Fegyveres szervek FÜV bizottsági vizsg. • Üzleti biztosítók részére végzett vizsg. • Nemzeti gondozási díj megállapításához végzett vizsg. • Nemzeti helytállási pótlék jogosultság megállapításához végzett vizsg. • Egyes tartós időtartalmú szabadságelvonást elszenvedettek juttatásainak megállapításához végzett vizsg. • Nemzetközi (egyezményes , Uniós) ügyekben történő vizsg.

10. A kirendeltség-vezető komplex minősítés elvégzéséről dönt • Új, vagy „soros” vizsgálat esetén, ha az ÖEK 50-79%( kivéve ha az ÖEK túlnyomó részt baleseti eredetű) • „Új” vizsgálat esetében, ha az ÖEK 40-49%( kivéve baleseti járadék) • ha az ÖEK 40% alatti, de az orvosszakértő szerint a vizsgált személy kizárólag személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható A fentieken túl minden esetben komplex minősítés szükséges: • Állapot rosszabbodás bejelentése esetén végzett felülvizsgálatnál • Rendkívüli felülvizsgálat elrendelése esetén

11. Komplex minősítés célja Olyan személyre szabott, több szakterület értékelési szempontjait azonos hangsúllyal szerepeltető szakvélemény kialakítása, amely figyelembe veszi: - az érintett személy egészségi állapotát - foglalkoztatási előzményeit - munkaerő piaci helyzetét - adottságait és korlátait - foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteit - rehabilitációt követő munkaerő-piaci esélyeit - fennálló szociális szükségleteit - családi körülményeit - környezeti adottságait.

12. Komplex minősítés alanyai Jogszabály határozza meg. Azokról az igénylőkről készül, akiknek: - össz-szervezeti egészségkárosodása várhatóan 40-79% közé esik, • egészségi állapota, életkora, egyéb jellemzői alapján a rehabilitálhatóság esélye fennáll.

13. Rehabilitálhatóság dokumentációja A szakértői bizottságok az alábbiak szerint dokumentálhatják az általuk megállapított rehabilitációs javaslatot. ( 2009. április 1-től) • Komplex rehabilitációs melléklet( 1. számú melléklet) • Szakmai rehabilitációs melléklet (2. sz. melléklet) • Közvetlenül a szakvéleményben rövid szakvélemény (3. sz. melléklet)

14. 1. Komplex rehabilitációs melléklet A szakvélemény mellékleteként komplex rehabilitációs javaslatot kell adni: A szakértői bizottság komplex rehabilitációra( rehab. járadék) tesz javaslatot(ÖEK 50-79%)

15. 2. Szakmai rehabilitációs melléklet A szakvélemény mellékleteként szakmai rehabilitációs javaslatot kell adni: a.) III. csop. rokkantság véleményezése esetén (ÖEK 50-79%, komplex rehabilitáció nem javasolt) b.) Szakmai munkaképesség megtartásának véleményezésekor (ÖEK 50-79%, szakmai munkaképessége alapján rehabilitáció nélkül is foglalkoztatható c.) Szakmai munkaképesség jogszabályban előírt véleményezése ( ÖEK 40-49%, kivéve baleseti járadék)

16. 3.Rövid rehabilitációs javaslat(közvetlenül a szakvéleményben) Rövid rehabilitációs javaslatot kell adni a szakértői bizottságnak: a.) I.vagy II. csop. Rokkantság esetén (ÖEK 80-99%) b.) Baleseti rokkantság I.II.III. csop. Véleményezésekor ( ÖEK 50-99%, és túlnyomóan baleseti eredetű). c.) Baleseti járadék I. IV. fok. véleményezésekor (B.E.K. 14-49%) d.) 0-39% ÖEK meghatározása esetén ( kivéve a „ kizárólag személyre szóló rehabilitációval történő foglalkoztathatóság esetét”)

17. Komplex rehabilitációs javaslat melléklet kitöltése( 1. sz. melléklet) Kitöltése az előadó szakértő feladata Figyelembe kell vennie: - I. II. pont esetében: rendelkezésre álló információkat - III. pont esetében: foglalkoztatási szakértő véleményét • IV. pont esetében: szociális szakértő véleményét ( 8. sz. melléklet) - V. pont esetében: az I-IV. pont összevetése alapján tesz javaslatot a rehabilitálhatóságra

18. Komplex minősítést tartalmazó szakvélemény elkészítéséhez szükséges dokumentáció • Vizsgálatra, véleményezésre történő nyugdíjbiztosítási megkeresés • Háziorvosi beutaló ( 4 oldalas) 4.sz. melléklet • Foglakoztatási- egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatója( ha az igénylő munkaviszonyban áll) • Egészségügyi dokumentáció • Igénylő által kitöltött „Nyilatkozat” (5.sz. melléklet)

19. Komplex szakértői bizottság összetétele A 213/2007.(VIII.7.) Kormányrendelet értelmében az I. és II. fokon eljáró komplex szakértői bizottság legalább 4 tagból áll: 1 fő a bizottság elnöke ( orvosszakértő) 1 fő előadó szakértő( orvosszakértő) 1 fő foglalkoztatási szakértő 1 fő szociális szakértő A bizottságnak indokolt esetben több szakértői tagja is lehet, de a nem orvosszakértők száma nem haladhatja meg az orvosszakértők számát. ( További tag kijelölését az előadó szakértő jelzésére az elnök kezdeményezi – az eljárás foka szerint- a kirendeltség vezetőnél, vagy a regionális igazgatónál.)

20. Foglalkoztatási szakértő Az intézet és a területileg illetékes regionális munkaügyi központ között kötött kétoldalú megállapodásban foglaltak szerint a regionális munkaügyi központ vezetője jelöli ki.

21. Szociális szakértő Az intézet alkalmazásában álló szociális szakértő munkatárs, vagy - az ORSZI szakértői hálózata tagjaként- az intézettel szerződéses jogviszonyban álló szociális szakértő. A szociális szakértő szakvélemény nyilvánítására alkalmas személy, szociális területen széles körű gyakorlattal, különös jártassággal és megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Az ORSZI-val munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, illetve kérésre az FSZH az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékről tesz javaslatot.

22. Szakértői bizottság tagjainak jogosultságai, feladatai és kötelezettségei • Konzultáció a bizottság többi tagjával. • Az elnök által meghatározott időpontban részt vesz a bizottsági ülésen, ahol ismerteti szakmai álláspontját, javaslatot tehet a szakvélemény tervezet kiegészítésére, módosítására. • A döntést is tartalmazó jegyzőkönyvet aláírja. A jegyzőkönyvben egyéni véleményét is megjelenítheti.

23. Szociális szakértői feladatok I. Érvényesíteni a szociális szempontokat: - a rehabilitálhatósággal, - a rehabilitáció lehetséges irányával - rehabilitációs szükségletekkel kapcsolatban. Rehabilitálhatóságot jelentősen befolyásolja a vizsgált személy szociális helyzete, melynek felmérése a szociális szakértő feladata.

24. Szociális szakértői feladatok II. 1.Felkészülés a kérelmező fogadására Iratbetekintés • A személyes vizsgálatot megelőző három napban a kirendeltség vezető biztosítja az iratokba való betekintést ( helyben tanulmányozható, fénymásolat nem készíthető- kivétel „Nyilatkozat”) 5.sz. melléklet Orvosszakértővel, foglalkoztatási szakértővel konzultálhat Ennek alapján a szociális szakértő dönthet úgy, hogy nem szükséges a személyes találkozás a kérelmezővel. FSZH adatbázis

25. Szociális szakértői feladatok III. 2. Személyes találkozó a kérelmezővel Szociális rehabilitációs vizsgálat. - A vizsgálat napján kell és lehet elvégezni Orvosi szakértői vizsgálatot és a foglalkoztatási rehabilitációs vizsgálatot követően, vagy az eljárásrend szerint a foglalkoztatási szakértővel egy időben - Interjú készítés (6sz. melléklet) (megfelelő körülmények, idő ) -” Az ORSZI komplex rehabilitációs szakértői bizottság szociális szakértőjének szakmai véleménye” című nyomtatvány kitöltése ( 7 sz. melléklet)

26. Szociális szakértői feladatok IV. Szakértői döntés: A szociális szakértői véleményt az érintett személy meghallgatásától számított 15 napon belül az előadó szakértővel ismertetni kell, az írásos dokumentumot át kell adni. Az előadó szakértő a rehabilitációs javaslat ( 8. sz. melléklet ) szakvélemény melléklet IV. pontját a szociális szakértői vélemény alapján tölti ki.

27. Bizottsági ülés I. - Szakértői bizottság a döntéseit szakmai ülésen hozza meg. Elnök feladatai: - meghatározza az ülés időpontját - összehívja a bizottság tagjait - levezeti az ülést Bizottság tagjai: - megvitatják az előadó szakértő által készített tervezetet - értékelik a vizsgálat eredményeit - ezek alapján döntenek a szakvélemény végleges tartalmáról Döntés: Szakértői bizottság tagjainak szavazatával Szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt

28. Bizottsági ülés II. Egy bizottsági ülésen több szakvélemény tervezet kerül megtárgyalásra A szakvélemény tervezetben foglaltakon túl a rehabilitációs melléklet ( tervezet) tartalmát is megtárgyalja a bizottság. 1 sz. melléklet Amennyiben szükséges: Az előadó szakértő - a bizottság elnökének döntése értelmében – a szükséges mértéken módosítja, illetve kiegészíti a - rehabilitációs mellékletet ( 1. sz. melléklet) - szakvélemény tervezetet ( 3. sz. melléklet)

29. Jegyzőkönyv A szakértői bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Jegyzőkönyv kötelező tartalmi kellékei: - intézet, igazgatóság, vagy kirendeltség elnevezése, székhelye - bizottsági ülés időpontja - az eljárás foka ( I. fok, II. fok ) - a bizottság tagjainak neve, eljárás szerinti megnevezése ( előadó szakértő, elnök, egyéb szakértő ) - az ülésen megtárgyalásra kerülő szakvélemény tervezetek száma, az érintett személyek neve, javasolt ÖEK mértéke, megállapítás fajtája - a szakvélemény – tervezetekről szóló döntések - a döntések indoklása - a bizottság tagjainak aláírása

30. Szakértői vélemény elkészítése, kiadása I. Az intézet szakértői tevékenysége körében szakvéleményt ad ki. Tartalmát a hatályos jogszabályok, valamint a belső szakmai iránymutatások határozzák meg. Előadó szakértő feladata: - a szakvélemény szakmai tartalmát elsődlegesen a funkcióképesség, fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezése elnevezésű szakmai irányelvben foglaltak alapján alakítja ki. • PrimRok informatikai program támogatja az irányelvek adaptációját,mely a Spector programból érhető el. • Jelentősebb betegségek BNO kódját rögzíti • Komplex minősítés esetén FNO kódokat is rögzíti

31. Szakértői vélemény elkészítése, kiadása II. Komplex rehabilitációs, vagy szakmai rehabilitációs melléklet készítése esetén: 2 eredeti példányt kell kiállítani: 1 vagy 2 eredeti példány szakvéleménnyel együtt a vizsgálatot kezdeményező (megkereső) részére kell megküldeni 1 példány: intézet irattárába

32. Iratkezelés Az iratkezelésre vonatkozó általános szabályokat az intézet iratkezelési szabályzata tartalmazza. A nyugdíjbiztosítási szerv által megküldött egészségügyi dokumentációt ( leletek, zárójelentések) az előadó szakértő a személyes vizsgálat elvégzésekor átadás-átvételi bizonylattal visszaadja az igénylőnek. A szociális szakértő a tanulmányozásra átvett „Nyilatkozat” nyomtatványt legkésőbb a bizottsági ülésen visszaadják az előadó szakértőnek A „Nyilatkozat” formanyomtatványt a szakvélemény irattári példányával együtt kell irattározni.

33. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!