1 / 36

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése. Nagy területen termesztett növényeink alapadatai. Lucerna tényleges alkalmazása. Legértékesebb szálas takarmány Kiváló hatás a talajtermékenységre Kedvező hatás a gazdálkodásra Jól beilleszthető a fenntartható rendszerekbe Humán

Download Presentation

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

  2. Nagy területen termesztett növényeink alapadatai

  3. Lucerna tényleges alkalmazása • Legértékesebb szálas takarmány • Kiváló hatás a talajtermékenységre • Kedvező hatás a gazdálkodásra • Jól beilleszthető a fenntartható rendszerekbe • Humán hasznosítás

  4. Jelentősége • Vetésterület: • Világon: 33.600.000 ha • Szerbában: • 140.000 ha • Termésátlag: • 5,18 t/ha

  5. Termesztéstechnológia • Magágyelőkészítés • Kétféle vetésidő • Öntözés • Tápanyagellátás • Növényvédelem • Kaszálás

  6. Hibák - lehetőségek • Tápanyag és növényvédőszer ki nem juttatása (kiritkulás, arankafertőzés) • Kizsarolás, mély kaszálás, taposás • Nem megfelelő helyen való termesztése • Kihasználatlan lehetőségek vannak a termésátlagban • Humán hasznosítás

  7. A takarmánytermesztés volumene • Az állattenyésztés termelési költségeinek jelentős része (60-70 %) takarmányozással kapcsolatos; • A szántó 50-60 %-a (2,4-2,8 millió ha) takarmánytermesztéssel foglalt; • 1,1 millió ha gyepterület természetes takarmányforrásként szolgál; • A mezőgazdaság és az élelmiszeripar melléktermékeinek zöme (4-5 millió t/év) takarmányként hasznosítható

  8. Takarmánygazdálkodás A takarmányok: • termesztése • vásárlása • betakarítása • tartósítása • tárolása • etetésre történő előkészítése • föletetése

  9. Mit eszik meg az állat? • A növényi eredetű táplálékokat a növénytermesztési ágazat állítja elő • A gyepekkel a gyepgazdálkodás, a többivel a szántóföldi növénytermesztés foglalkozik • Szinte minden termény megetethető az állatokkal • A növénytermesztés minden ága szolgáltat ilyen-olyan takarmányt

  10. Régen hogy ment ez? • Kisüzem, nagyobb diverzitás • Tartósításnak kisebb jelentősége, kevesebb lehetőség • „zöld futószalag” jelentősége nagyobb, mindig friss takarmány áll rendelkezésre a vegetációs időszakban • Munkaszervezési problémák kiküszöbölhetőek, mert kisüzem • Legeltetés jelentősége nagyobb

  11. Régen hogy ment ez?

  12. Most hogy van? • Nagyüzem, monodiéta, tartósítás • A nagyüzemek munkaszervezése csak egyszerűbb megoldásokat enged meg • Monodietikus táplálás: egész évben kiegyenlített termelés • A takarmányok tartósítása előtérbe kerül, hogy zavartalanul rendelkezésre álljanak az év egészében azonos minőségben

  13. Most hogy van?

  14. A takarmánytermesztés jelentősége • A takarmányozáson keresztül történő hasznosulás bonyolultan, az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető • Optimalizálási cél: takarmányozási költségek minimalizálása úgy, hogy az állattenyésztés jövedelemhez való hozzájárulása maximumban legyen

  15. A takarmánynövények csoportosítása • Sok és jó minőségű fehérjét adó tömegtakarmányok • Évelő pillangósok • Egyéves vagy áttelelő pillangósok • Sok szénhidrátot tartalmazó tömegtakarmányok • Fehérjét és szénhidrátot kedvező arányban tartalmazó tömegtakarmány-keverékek • Évelő pillangósok és füves társításaik • Őszi zöldtakarmány-keverékek • Tavaszi zöldtakarmány-keverékek • Nyári zöldtakarmány-keverékek • Fehérjét és szénhidrátot alacsony koncentrációban tartalmazó lédús tömegtakarmányok • Szántóföldi melléktermékek • Árunövények ipari földolgozása során képződő takarmányozásra alkalmas melléktermékei

  16. Tavaszi vetésűek • Kis gyepterület esetén van nagy jelenősége • Zabos bükköny, zabos borsós tavaszi bükköny, tavaszi takarmányrepce, réparepce, facélia, szudánifű, mohar • Minden vidékre található megfelelő keverék, általában jó alkalmazkodóképesség, tűri az extenzív viszonyokat, sokszor másodvetésre is alkalmas, rövid tenyészidők, • Zölden, (silózva), szénának szárítva etethető

  17. Nyári másodvetésűek • Fogalmak: • Kettős és hármas termesztés • Köztes termesztés • Növénytársítások • Célja, hogy jobban kihasználják a rendelkezésre álló földterületet, és növeljék a takarmánybázist • Előző fajok, valamint perzsahere, keszthelyi keverék, olajretek, mustár • Korán lekerülő elővetemény után, elveszi néha a jó előveteményt, forrást köt le, bonyolulttá teszi a gazdálkodást, csak jó vízgazdálkodás mellett folytatható

  18. Őszi vetésű áttelelő keverék zöldtakarmányok • Főként zöldtakarmányozásra vetett, 2-3 növényből álló keverékek, legelők helyettesítésére • Rozsos szöszös bükköny, búzás szöszös bükköny, őszi búzás pannon bükköny, őszi búzás pannon bükkönyös őszi borsós keverék, őszi árpás pannon bükköny, őszi zabos pannon bükköny, keszthelyi keverék (rozsos repce), Legány-féle keverék (búza v. rozs, szöszös bükköny, bíborhere), landsbergi keverék (olaszperje, szöszös bükköny, bíborhere), varsányi keverék (szöszös bükköny, bíbor here) • Jól illeszthető a növényi sorrendbe, szélsőséges viszonyok kivételével mindenhol termeszthető, • Zölden, (szilázsként), szénaként etethető

  19. Állattenyésztés alapfogalmai • Gazdasági és háziállat: az az állat amely az ember céltudatos tevékenyésgének (tartás, tenyésztés) hatására hasznot hajt (hús tej…) • Háziállat: olyan állatok amelyek az ember környezetében élnek, de gazdasági hasznot nem hoznak. • A két fogalom átfedésben lehetnek olyan állatok amelyek mindkét kategóriába beletartoznak.

  20. Állattenyésztés elemei • Tenyésztés: ide tartozik az állat szaporítás és felmevelése • Tartás: ebben az esetben a kifejlett állat gondozásáról van szó egy bizonyos gazdasági cél elérése érdekében.

  21. A faj és a fajta közötti különbség • Faj: a sertés a szarvasmarha és a ló … ezek mind külön fajokat alkotnak. • Fajta: a fajok mindegyikének számtalan fajtája alakult ki részben természetes részben mesterséges úton az ember tenyésztő tevékenysége során

  22. Mi a számosállat? • Számosállat: 500 kg súlyú állat vagy állatcsoport. Erre a fogalomra a különböző állattenyésztési ágazatok összehasonlíthatósága miatt van szükség. Többnyire nem fizikai mérés alapján állapítják meg hanem a kialakított szorzószámokkal. • Ló, szarvasmarha: 0,8 • Sertés: 0,1-0,2 • Juh : 0,07

  23. Tenyésztési módszerek • Fajtatiszta: azonos fajtába tartozó egyedek pároztatása • Keresztezés: különböző fajtába (ritkán fajba) tartozó egyedek pároztatása • Szaporodás természetesen mindig ivaros kivéve Dollyt!!!!

  24. Ivarzás • A nőstény állat olyan állapota menynek idelye alatt fogamzóképes, ezeknek népi elnevezései a követkeők: • Tehén: folyatás • Koca: búgás • Juh: üzekedés/berregés • Kanca: sárlás Ez az állapot több napig tart, sikertelen megtermékenyítés következtében ciklikusan megismétlődik.

  25. Pároztatási módok • Vad: az összes nőivarú és hímivarú egyed együtt van • Csoportos: több nőivarú egyed együtt van néhány hímmel • Hárembeli: a nőstények csak egy hímmel vannak együtt • Egyedi: a kiválasztott hímhez vezetik az ivarzó nőstényt • Mesterséges megtermékenyítés

  26. Selejtezés, törzskönyvezés • Tenyészállat selejtezés • Hízóállományból való selejtezés • Törzskönyvezés: tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása • Állatok jelölése: tüzes vassal, fültáblával, fagasztással, lábgyűrűvel,

  27. Takarmányozás- takarmányok • Legelő-rét: az állatok számára céltudatosan adott táplálék a takarmány. A szarvasmarhák, juhok… lehelését a szó szoros értelemben nem nevezzük takarmányozásnak. • Rét: megtermelt fűféléket ellenben kaszálják hasonló képpen mint a termesztett takarmánynövényeket fűfélék lucerna, beltartalmi értékeit a növénytermesztés feladata biztosítani • Fontos figyelembe venni a Mg hiányt.

  28. Takarmányok részei • Víz • Szárazanyag • Szárazanyag tartalom befolyásolja: az etethető mennyiséget, tárolhatóságot, szállítást. • Takarmányszükséglet: életfenntartó, termelő

  29. Takarmányok formái • Tömegtakarmány: mint a neve is mutatja ezt adják az állatoknak legnagyobb mennyiségben, ez a takarmány biztosítja az életfenntartást, lehet: Zöldtakarmány, Erjesztett takarmány, melléktermék. • Abraktakarmány: ez a takarmány sokkal tartalmasabb ilyen a kukorica, búza, árpa de lehet extrahált napraforgó, szója • Kiegészítők: ásványi anyagok, vitaminok.

  30. Állatok táplálása • Téli takarmányozás 200 napon keresztül monodietikus ez alapvetően tömegtakarmányozás, kevés abrakkal kiegészítve. • Nyári takarmányozás 165 nap: ilyenkor zöld takarmányra épül az állatok táplálása kivéve nagy koncentrált állattartó telepeken nyáron is téli takarmányozás folyik. • Takarmányadagok kiszámítása: nagyon fontos ha keveset kap alultáplált ha sokat akkor luxusfogyasztásról beszélünk.

  31. Állattenyésztés SWOT analízise

  32. Növénytermesztés SWOT analízise

  33. Saját gazdaság bemutatása A gazdaság gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A növénytermesztés Törökkanizsa községben található, míg az állattenyésztés Szabadkán. Kezdetekkor a gazdaság területe 10 ha volt, valamint az állatenyésztés is jelen volt. Ma 150 ha a gazdaság tulajdona, emelett szintén továbbra is jelen van a az állattenyésztés.

  34. A gazdaság elhelyezkedése

  35. Összegzés • Az elmondottak alapján betekintés nyerhettünk mindkét ágazat pozitív és negatív tulajdonságaiba. Meggyőződhetünk arról, hogy ha maximális odafigyeléssel és legalább egy jó közepes technológiával rendelkezünk mindkét ágazatban, akkor pozitívan tudjuk zárni az évet.

  36. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related