Tóth Tamás – Horváth Ferenc: Van bizonyíték a negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén!

1. Tóth Tamás – Horváth Ferenc:Van bizonyíték a negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén! Fodor Emőke Geográfus III. évfolyam

2. A cikk története • Marosi S., Meskó A.: A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága (1997) • Tóth T., Horváth F.: Neotektonikus vizsgálatok nagy felbontású szeizmikus szelvényezéssel • (Balla Z., Dudko A., Maros Gy.: Paks környékének mélyszerkezete és neotektonikája) • Balla Zoltán: Van-e bizonyíték negyedidőszaki tektonizmusra Paks környékén? ("A paksi atomerőmű földrengésbiztonsága" kötet megjelenése kapcsán).

3. Tények • A DNy-ÉK irányú törészónába tartozó törésvonalak elvetik a pliocén korú Toronyi Formációt. • A diszkordánsan rátelepülő késő-negyedidőszaki üledékeken már nem észlelhető tektonikus deformáció. → Az üledékhézag nem teszi lehetővé a vető korának pontos meghatározását. • A Tisza martfűi kanyarjánál a teljesebb kifejlődésű rétegsor késő-pleisztocén aktivitást mutat. • A martfűi és paksi tektonikai zónák kapcsolatát olajipari szeizmikus szelvények és fúrások segítségével igazolta Pogácsás (1989)

4. A cikk megállapításainak témakörei • A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése • A felszínközeli laza rétegek szeizmikus szelvényeket torzító hatásának kérdése • A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége • A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye

5. A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése „A paksi atomerőmű körzetének negyedidőszaki tektonizmusára vonatkozó adatok a földrengés-kockázati becslésekbe nem épültek be,de a szakmai és civil társadalom hangulatának fontos részei.” (Balla Z. 1999) ↔Ove Arup 1997: „probablisztikus módszer”: 10%-os valószínűséget adtak annak a lehetőségnek, hogy a paksi területen feltérképezett vetők ma is működnek.

6. A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése „Ezt tükrözi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlása, hogy atomerőművet ne telepítsenek törés fölé. A paksi atomerőmű telepítésekor (1976) ez a követelmény még nem létezett, s az atomerőmű alatti törések ismerete sem.” (Balla Z. 1999) ↔1930-as években már közismert ↔Lóczy és Szentes: DNy-ÉK-i és ÉNy-DK-i vetőzóna

7. Magyarország szerkezeti térképe (Lóczy L. 1939) 1. Vetődések és törések 2. Pikkelyes áttolódások 3. Gyűrődések

8. A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése ↔Simon Béla 1939-es földrengési térképe „Ha a jövőben életbevágóan fontos közmű, vagy új település elhelyezéséről van szó, Magyarország bemutatott földrengési térképe útmutatást fog adni arra vonatkozólag, hogy fenyegeti-e károkozó földrengés az új létesítményt; továbbá, hogy milyen összefüggésben van a magyar föld felépítése a földrengési tevékenységgel. Ebben a vonatkozásban különösen a laza talajok erősségnövelő hatása, valamint a magyar medencerendszert felszabdaló törésvonalak befolyása szembeötlő” (Simon B. 1939) −Rónai András: negyedkori kéregmozgások térképe (1973) A paksi vető a negyedkori tektonizmus egyik fő rendező vonala.

9. A tektonizmus elvi lehetőségének kérdése ↓ A paksi törészóna léte (lehetősége) szakmai körökben jól ismert volt már az atomerőmű építése előtt is, sőt már a negyedidőszaki aktivitás lehetősége is felvetődött.

10. A felszínközeli laza rétegek szeizmikus szelvényeket torzító hatásának kérdése • A felszínközeli ún. „laza rétegek” jelentősen befolyásolják a mélyebb rétegek leképezését. • Talajvízszint felett jelentősek ezek a sebességváltozások. • Felszínközeli betelepülés (mint „akusztikus lencse”) felhatoló vető által létrehozott szerkezethez hasonló „benyomódást” hozhat létre. • Balla Z.: Pa-12, 15 és 13 – „benyomódások” a feltöltődött Duna-holtág hatásai tengerszintfelett 63 és 75 m között • Ez a talajvízszint alatt van → nem okozhat ekkora mértékű sebességcsökkenést ↓ Oldalelmozdulásos törészónához kapcsolódó negatív virágszerkezet

11. A paksi Duna-kanyarban mért Duna-207/94 jelű nagyfelbontású, többcsatornás szeizmikus szelvény

12. A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége • A vita igazi alapkérdése. • Szerkezetföldtani szabály: A legfiatalabb, vetőkkel átjárt rétegek képződési időszakában még, felette általában diszkordánsan települő, vetőkkel nem felszabdalt rétegek időszakában már nem működött a vetőrendszer. • Logikai hiba: A legtöbb földrengés nem hoz létre a felszínig hatoló, azaz a legfiatalabb kőzetrétegeket is elvető törésrendszert. („blind fault”) • Módszertani hiba: Időintervallumot tudunk csak megadni a befejeződési időre (idődiszkordanciával).

13. A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége • Mérnökgeológiai fúrások (5) segítségével megállapították az üledékek korát • Szeizmikus szelvényekkel a törésvonalak felhatolásának mértékét ↓ A paksi törésrendszer posztdatálja a Toronyi Formációt, de nem aktív a legutolsó 50-60 ezer évben

14. A vetők negyedidőszaki aktivitásának lehetősége • „pleisztocén elején újabb jelentős szerkezetátalakulás […] ez a szerkezetátalakulás már a pannóniai összletet is érte” (Bruknerné Wein A. 1982) ↓ A Paks környéki fúrások és szeizmikus szelvények ismeretében a a terület negyedidőszaki (kora- és középső- pleisztocén) tektonikai aktivitásának lehetősége nem kérdőjelezhető meg. (Ove Arup 1997)

15. A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye „…nem lehetőségeket, hanem bizonyítékokat elemzünk.” (Balla Z. 1999) • Bizonyítás: üledékhézag minimalizálása • Nagyalföldön (süllyedő terület→folytonos üledékképződés) bizonyítottan nincs üledékhézag • Szeged és Kisköre között: mélységmigrált szelvény 500 m mélységig, felbontása a legfelső rétegekben 2 m alatti • Negatív virágszerkezet: 45 m-ig követhető

16. A Tisza martfűi kanyarjában keresztezett tektonikus zóna képe és értelmezése

17. A vetők negyedidőszaki aktivitásának ténye a kvarter bázisa 350 m mélyen (ez 2,4 mó évnek felel meg) ↓ 45 m kevesebb, mint 310 ezer évnek felel meg (késő-pleisztocén) • Az egyes vetőágak mentén észlelhető vertikális elvetés a mélységgel nő→az oldalirányú mozgás nem egy lépésben, hanem ismétlődő jelleggel történt→szinszedimentációs vetődés

18. A paksi vetőzóna kapcsolata a Paks-Kiskőrös-Kisújszállás vetőzónával(1. Detzkyné Lőrinc K., 2. Pogácsás Gy., 3. Tóth T., Horváth F. által kijelölt vetőzóna)

19. A paksi atomerőmű szeizmikus biztonsága • NAÜ 1979-es biztonsági normái→aktív vető az, amely: • A felszínen vagy annak közelében az ismétlődő mozgásokra utaló bizonyítékokat szolgáltat kb. fél millió évre visszamenőleg úgy, hogy további mozgások eshetőségére lehet számítani. (martfűi vetőzóna) • Bizonyíthatóan szerkezeti kapcsolatban áll egy ismert aktív vetődéssel úgy, hogy a felületen, vagy annak közelében egyik mozgása a másik mozgását előidézheti. (paksi vetőzóna) • OVE ARUP (1997) • Maximális talajgyorsulási spektrum • Az erőmű szükséges megerősítése folyamatban.

20. Mikroszeizmikus monitorrendszer Paks körül http://www.npp.hu/biztonsag/FoldrengesTerkep.htm