Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei

1. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX projekt nyitó konferencia Szeged, 2013. július 3. Területi kohézió és Csongrád-, valamint Bács-Kiskun megyék periferikus kistérségei

2. Tartalom • Programozási előzmények – LHH program • A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége • Fontosabb tapasztalatok

3. Programozási előzmények – LHH program • A Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek programjának a jogszabályi hátterét a 2007. év végén elfogadott (311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról) rendelet teremtette meg. • Az országban a KSH objektív adatai alapján kijelölt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben az ország lakosságának 10%-a, 1 millió ember élt (2001-es KSH népszámlálási adatok alapján). • A programban résztvevő kistérségek projektjeiről I. fordulóban zsűri üléseken döntöttek, ami indikatív támogatást jelentett. Ezt követően a pályázatokat a KLH pályázati kiírásokra lehetett benyújtani, amelyek sok esetben bizonyos engedményeket tettek a pályázatok szakmai tartalmát illetően is a nem KLH kiírásokhoz képest.

4. A KLH kistérségekben érintett települések száma a Dél-alföldi régióban A KSH 2010-es adatai alapján az érintett öt kistérségben összesen mintegy 112 000 ember él. A Dél-alföldi Operatív Program kerete terhére kifejezetten KLH-s kistérségek számára indikatív keretként 9 milliárd forint állt rendelkezésre 5 tematikus prioritáson.

5. A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége I. • Összességében 2012 I. negyed év végéig mintegy 17,21 Mrd forint (mintegy 58 millió EUR) támogatás jutott a KLH-s kistérségekbe • Kisteleki kistérségbe jutott az összes DAOP-osKLH-s forrás 36,41%-a. Forrás: NFÜ

6. A hátrányos helyzetű térségek forrás felhasználási képessége II. • A legmagasabb összeg a Kisteleki kistérséghez köthető (ez régiós maximum is). • A legalacsonyabb egy főre jutó támogatás a Jánoshalmai kistérségnél mérhető, ami Bács-Kiskun megyei minimum érték. Forrás: NFÜ

7. Fontosabb tapasztalatok I. • A tematikus prioritásokat vizsgálva nem egyenletes a források területi megoszlása: • Bácsalmási és Sarkadi kistérségbe nem jutott turisztika fejlesztésre forrás, míg a Kisteleki kistérség a teljes megítélt keret 78%-át magáénak tudhatja). • Bácsalmás és Jánoshalma térsége együttesen is csupán a gazdaságfejlesztési források alig 12%-át kapta meg, miközben a projekt ötletek egyharmada innen került benyújtásra. • Lakosságszám-arányosan vizsgálva a megítélt támogatás összegét a Kisteleki kistérség kimagaslóan teljesít megyei és régiós viszonylatban, míg megyén belül egyedül a Jánoshalmai kistérség szorul az utolsó helyre e tekintetben.

8. Fontosabb tapasztalatok II. • A program előkészítése során több kérdés (pl. gazdasági társaságok pályázhatnak-e stb.) csak a tervezés utolsó fázisában konkretizálódott • A program lebonyolítása során folyamatosan változó feltételrendszer mellett kellett a kistérségi projektgazdáknak pályázni (pl. értékelési szempontok csak a pályázati felhívásokban váltak transzparenssé). Eközben a kötelezettségek (pl. biztosíték, önerő felmutatása stb.) megegyeztek a nyílt pályázatokon indulókéval. • A kistérségek pályázói sikeresek voltak nem csak a Dél-alföldi OP nyílt (nem KLH-s térségek pályázóinak meghirdetett) pályázati felhívásain és az ágazati OP-k esetében is. • Gyakran versenyeztek a pályázati felhívások, és egy KLH-s vállalkozó a hagyományos telephely fejlesztési pályázatra is benyújtotta projektjavaslatát, mert itt gyorsabban született döntés (adminisztratív terhek alacsonyabbak).

9. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!