„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület

1. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület T2. A BIZTONSÁG ÉS A BIZTONSÁGRA HATÓ TÉNYEZŐK, VALAMINT HAZÁNK KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE HALLGATÓI TUDÁSTÁR 1. kötet

2. Abiztonság és a biztonságra ható tényezők, valamint hazánk katasztrófa- veszélyeztetettsége „Biztonságunk Érdekében” Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2012. Szerkesztő: Késmárkiné Mach Mária Dr. Hornyacsek Júlia Dr. Hornyacsek Júlia HALLGATÓI TUDÁSTÁR 1. T. 2.b ISSN: ISBN:

3. Törzsanyag 2. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

4. T2. K2. H2. A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe – gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez. Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítőanyagra, valamint háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak, de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség. BEVEZETŐ Törzsanyag Olvass utána! Háttéranyag Foglald össze! Háttéranyag

5. Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból. A források és a kiegészítő információk a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. (A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.) Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell. Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket. Használati útmutató Minden jog fenntartva.

6. 2. II. Téma Magyarország Katasztrófa-veszélyeztetettsége B, Természeti eredetű veszélyek Motivációs kérdés: Soroljon fel hazai és nemzetközi nagy katasztrófákat!

7. Fő kérdések 2.1 A katasztrófa fogalma, alapvető csoportosítása 2.2. Magyarországot fenyegető katasztrófaveszélyek 2.2.1 Civilizációs katasztrófák fajtái 2.2.2. Természeti katasztrófák fajtái

8. Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők Ismétlés FENYEGETÉSEK KOCKÁZATOK, KIHÍVÁSOK VÁLSÁGOK VÁLSÁGOK Nem katonai jellegű Katonai jellegű Globális Kontinentális Környezeti és civilizációs kihívások KATASZTRÓFÁK Regionális Belső Természeti eredetű Civilizációs eredetű Egyéb veszélyek

9. Katasztrófa fogalma A katasztrófa görög eredetű szó, fordulat, megsemmisülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása. Ismétlés a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.[1] 9

10. A katasztrófák csoportosítása 1 Ismétlés I. Eredetük vagy jellegük szerint II. Helyük és kiterjedésük szerint III. Hatáserősség, intenzitás szerint V. Időparaméter szerint IV. Tér- és időkoordináták szerint VI. Lakosságfelkészítési szempontból A csoportosítás forrása: Szász József: in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia Felkészítők könyve, BM OKF 2000. [2] 10

11. 2.2. altéma Magyarországot fenyegető katasztrófa-veszélyek Milyen természeti eredetű katasztrófák vannak? Milyen civilizációs eredetű katasztrófák vannak? Milyen a kárterületük? Hogyan hatnak ezek ránk?

12. Vizsgáljuk meg, hogy • milyen természeti eredetű • katasztrófák fordulhatnak elő! • Elemezzük, hogy ezeknek • - milyen következménye lehet, • - milyen károk keletkezhetnek, • milyen kárterület alakulhat ki! • A civilizációs veszélyeket • A katasztrófa-veszélyeztetettség B, • prezentációban találod.

13. Melyek Magyarország alapvető jellemzői, amelyek befolyásolják a veszélyeztető tényezőket? Ismétlés

14. Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. Magyarország Kelet-Közép-Európa, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el az Alpoktól, a Kárpátoktól és a Dinári hegységrendszertől körülvéve. Az ország felszínének 73%-a síksági terület, a dombságok 20%-ot foglalnak el és 7%-ot tesznek ki a hegyvidékek. [19]

15. A lakosság ~10 millió fő, amely 93 ezer km2 területre vonatkoztatva 107 fő/km2népsűrűségi mutatót jelent. A települések átlagsűrűsége 3,4/100 km2. A lakosság 2/3-a a fővárosban és a városokban él, a munkavállalók 20-25 %-a a lakóhelyéről rendszeresen más településre jár dolgozni (ingázó). Budapest és a vele összefonódott agglomerációs terület túlzsúfolt, aránytalanul nagy szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Az öt fokozottan fejlesztett kiemelt központ: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr lélekszáma és vonzáskörzete jelentősen elmarad a fővárosétól. A települések 1/6-a 500-nál kevesebb lakosú aprófalvak, Elsősorban az Alföldön jellemzőek a szórványtelepülések formájában előforduló tanyák, amelyeken közel félmillió lakos él. [19]

16. A civilizációs eredetű katasztrófák csoportjába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje. Kovács Antal - Buzás Tibor: Polgári védelmi ismeretek alapismeretek, önkormányzatok és polgári védelmi szervezetek felkészítési segédlete, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgári Védelmi Szövetség, - Szolnok, 2002. 17. o.[3] A civilizációs veszélyeket részletesen a T2 ea. katasztrófa-veszélyeztetettség B, prezentációban találod. 2.2.1 Civilizációs katasztrófa-veszélyek

17. A természeti eredetű katasztrófák csoportjába azokat a katasztrófa-típusokat soroljuk, amelyek általában emberi beavatkozás nélkül, a természeti erők hatására alakulnak ki. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a természet erői a környezetbe történő helytelen emberi beavatkozások miatt idéznek elő katasztrófákat. [4] 2.2.2 Természeti eredetű katasztrófa-veszélyek [4.a]

18. Melyek a főbb természeti katasztrófa- veszélyek?

19. A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott hirtelen elmozdulás következménye. [4] a, Földrengés- veszélyetetettség [5]

20. A Kárpát-medence földrengései 456-2004. [5.a]

21. Földrengésveszély Eger térsége Móri árok Jászberény felé húzódó vonal Balaton-vonal Zágráb-Zemplén-vonal 2014.09.07. 21

22. A földrengéseket lehet előre jelezni. • Egzakt, mérhető, műszeres előrejelzés; • Megfigyelésen alapuló előre-jelzések: • Állatok viselkedése (patkányok, kutyák, békák stb.) • Természet változásai (visszahúzódó tenger stb.)

23. [5.b] 23

24. Mérhető szeizmológia előrejelzések Szeizmográf a földrengések erősségének mérésére használt készülék. A szeizmográfok olyan elven működnek, hogy egy a kerethez lazán rögzített tehetetlen test és a földdel együtt mozgó keret relatív elmozdulását mérik. A jeleket felerősítik és papírravagy számítógépre rögzítik.

25. A szeizmográf fejlődése Képforrások jegyzetben [6]

26. A földrengés ÉRTÉKELÉSE A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (magnitudót, méretet) adja meg. Az MSK-64 skála egy 12 fokozatú intenzitás-skála. A földrengések erősségét tapasztalati úton, a földrengés által végzett pusztításból vezeti le. Jellemzése kiterjed a természeti jelenségekre, az építmények pusztulásának mértékére, az emberek érzeteire és környezetére. [4]

27. A földrengés következményei - általános (elsődleges) - másodlagos pusztító hatások

28. A földrengések kárterületeinek jellemzői: Összetett, kiterjedt kárterület, nagy veszteségek, bonyolult mentési folyamat. [6.a]

29. Épületek rombolódása:  lakóépületek  közművek:(energia és víz hiány)  veszélyes üzemek:(tűz és robbanás veszély vegyi/nukleáris szennyezés) Közlekedési utak és hidak sérülése: mentési  szállítási  ellátási Természetes vizek szintemelkedése: árvíz  belvíz  karsztvizek elzáródása, felszínre törése Bányák, barlangok, tárók beomlása:  emberi, anyagi veszteség Földcsuszamlás, hegyomlás, talajszerkezet változás: törmelék, és iszapár kialakulása Földrengések elsődleges pusztító hatásai problémák

30. A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából fontos elsődleges pusztító hatások: • Utak, közlekedési csomópontok árvízvédelmi műtárgyak és közművek sérülése, károsodása • Ipari üzemek robbanása és tüzek kialakulása • Veszélyes anyagok szabadba jutása • Talaj felszíne, a folyók medrének károsodása • Építmények és épületek romosodása, • károsodás a légkör nagyfokú szennyeződése. Sok sérült és áldozat.

31. A katasztrófavédelem szempontjából fontos másodlagos pusztító hatások • Víz, fűtés, áram és gáz-szolszolgáltatás hiánya miatt, az életfeltételek megszűnése Tömeges sérülések • A mélyen fekvő területeken áradások és vízelöntések kialakulása. (szökőár) Nagyfokú fertőzésveszély • Kitelepítés végrehajtása, a közbiztonság gyengülése, pánik kialakulása [6.b] • Egészségügyi ellátási problémák • Ipari üzemek, nukleáris létesítmények sérülése • Környezetkárosodás

32. Földcsuszamlás Átázott földrétegek elmozdulása (agyag) Hegyköz, Börzsöny, Hollókő Partfalomlás Löszös talaj omlása, Magyarország 1/3-a Duna mente, Tolnai, Somogyi, Baranyai dombság, Balaton Talajroskadás Geológiai és hidrotermális üregek Budapest, Eger, Pécs b, Egyéb földmozgások [6.c] 32

33. ÁRVÍZ BELVÍZ HELYI VÍZKÁR C, [6.d] Árvízrőlakkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Ennek során, hidrodinamikai erejével rombolja az épített környezetet, áztató hatásával pusztítja a talaj termőrétegét, és csökkenti az épületek állékonyságát. [4]

34. [7]

35. [8]

36. Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

37. BELVÍZ, HELYI VÍZKÁR [10] Belvizekkialakulásáról akkor beszélünk, ha a talaj vízszintje megemelkedik,a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék,vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. [4]

38. Képforrás: Szarka Zsolt: felkészítő előadás:Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. 12. 21. 75. dia [9]

39. Következményekárvíz, belvíz esetén - általános (elsődleges) - és másodlagos pusztító hatások jelentkeznek

40. Hidromechanikai hatás: • Ütőhullám: A rövid idő alatt, nagy sebességgel lezúduló, nagy tömegű víz által keltett jelenség. - völgyzáró gátak,rombolódása, - duzzasztóművek sérülése, - árvízvédelmi műtárgyak, berendezések meghibásodása. • A víz áramlásából adódó mechanikai hatás: - tárgyak elsodrása,épületek, - műtárgyak rombolása, - fák kidöntése. [11] [12]

41. Az elöntés és a belvizek hatása: • áztató hatás: épületek, építmények, műtárgyak rongálódásához vezet • Talajmozgás: épületek elcsúszása, megsüllyedése, közmű-, út-, vasúti károk • vegyszerek kimosódása: környezetkárok, ivóvízszennyezés • természet károsodása: élőhelyek, állatok pusztulása • emberi áldozatok: meghűlés, fulladás • összetett veszélyforrások: • fertőzés, járvány [10]

42. d, Egyéb természeti eredetű veszélyek

43. e, Szélsőséges időjárási körülmények 1. [14] SZÉLVIHAR [13] TARTÓS HIDEG, JÉG, HÓ [15]

44. A szélsőséges időjárás kárterülete 1. A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket, betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg tornádóval az egész ország területén számolni kell. [4]

45. [8.]

46. Aszály, Erdő- és bozóttüzek Veszélyei súlyosan hatnak a környezetre, az emberre az állatvilágra [16]

47. e, Szélsőséges időjárási körülmények 2. Özönvíz-szerű esőzés [18] [17] Komoly anyagi károkat és fertőzésveszélyt jelent.

48. Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe, eláztathatja az épületek tartószerkezeteit, melynek következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak. Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó szerkezeteket moshat ki a talajból. A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a közműveket, így zavarokat okozhatnak az energia-ellátásban is. A nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek. [4] A szélsőséges időjárás kárterülete 2.

49. Állatok kártevése Túlszaporodás (Sáskajárás, rágcsálók, madarak, stb.) Undorkeltő gazdasági kártevők Járványok Biológiai jelenségek Növényvilág káros jelenségei Humán veszélyek Járványok Túlnépesedés Károsítók pusztítása Túlburjánzás Betegségek (pl. tűzelhalás)

50. Összefoglalva: Magyarország nem tartozik a nagy katasztrófa-veszélyeztetettségű országok közé, néhány civilizációs és természeti katasztrófával azonban számolni kell. A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz, belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai jelenségek okozhatnak katasztrófákat. A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell. A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére. Jogszabályi források: 234/2011. Korm. rendelet, 2011.CXXVIII. tv.