Gazdasági informatika előadás

1. Gazdasági informatika előadás Hálózatok Telekommunikáció Multimédia

2. Számítógépes hálózatok

3. Fogalma: • Számítógépes hálózatról akkor beszélünk, ha több különálló gépet összekötünk úgy, hogy azok képesek legyenek egymással kommunikálni. Az összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni.

4. A másik igény a helyi hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon üzenetek, elektronikus levelek, valamint nagy adattömegek gyors és megbízható továbbítása akár kontinensek között is. Az eredetileg szigorúan katonai célú, nagy távolságú hálózatok csírájából jött létre a manapság már az egész világot behálózó, több millió gépet összekapcsoló hálózat, az internet.

5. Az összekapcsolt gépeket  munkaállomásoknak (usereknek) nevezik. Ezeket egy speciális ún. hálózati operációs rendszer működteti. A számítógép-hálózat számítógépei egymással adatokat,  információkat cserélhetnek, ill. "erőforrásaikat megosztva" használhatják. Ilyen erőforrások lehetnek a winchesterek, nyomtatók, programok, de lehetnek könyvtárak és azok állományai is. A megosztás pedig annyit tesz, hogy az adott munkaállomás tulajdonosa, hozzáférési jogosultságot ad a saját gépének winchesterén lévő, általa kiválasztott és megjelölt könyvtárába való betekintésre.

6. A számítógép hálózatok alapvetően a következő feladatok megoldását teszik lehetővé: • Erőforrások (nyomtatók, fájlok) közös használata • Levelek, üzenetek küldése • Nagy számítógépek távoli elérése • Adatállományok, programok nagy távolságú átvitele

7. Csoportosításuk • Helyi hálózatok (LAN - Local Area Network) ...olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, így rákapcsolódhatnak a nagyterületű hálózatokra is. • Nagyterületi hálózatok (WAN - Wide Area Network) ...ezek olyan rendszerek, melyeknek egyes szegmensei (elemei) földrajzilag is távol lehetnek egymástól. Ebben az esetben a kapcsolattartás más speciális módszerekkel valósítható meg.

8. Globális hálózatok ...ezek a rendszerek olyan világméretű hálózati rendszerek, melyek nagyszámú elemet tartalmaznak, nagyon sok számítógépet, ill. részhálózatot foglalnak magukba. Az Internet az élő példa.

9. Hálózatok előnyei • Közös erőforrás-használat ...a hálózati összeköttetés révén a gépek a hálózat egy másik gépének bármely erőforrását használhatják, mely elsősorban a szerveren lévő eszközökre vonatkozik. • Osztott háttértár használat ...az egyes userek, munkaállomások háttértárolóján lévő könyvtára(ka)t, alkönyvtárakat kijelölhetjük -megoszthatjuk - közös használatra. A megosztást a user tulajdonosa végezheti, sőt azt is meghatározhatja, hogy a melyik user, milyen jogokkal veheti igénybe a megosztott erőforrást.

10. Nincs szükség önálló háttértárolóra ...mivel az egyébként önálló működésre képes gépeket egy központi gép irányítja (szerver), ezért a központi gép háttértárolóit a rendszer bármelyik munkaállomása használhatja. Ha ez így van akkor a userekbe nem szükséges háttértárolót építeni. • Gyors adatátvitel ...az adatátvitel gyakorlatilag a floppy lemezen történő adattovábbítással kezdődött. Ehhez képest a hálózati adatforgalom rendkívül nagy lépés előre, hiszen a műveleti sebességek összehasonlíthatatlanul gyorsabbak a hálózaton.

11. Nagyobb teljesítmény ...az önállóan működő számítógépek összekötésével, azok egy közös rendszert alkotnak, így a rendelkezésre álló erőforrások összeadódnak. • Többfelhasználós adatbázis használat ...a számítógép hálózatok alkalmazásával lehetőség van bonyolult, több gépre telepített adatbázisok, egyidőben, különböző munkaállomásokról történő használatára.

12. Hálózatok hátrányai • Biztonsági igény ...a számítógép-hálózatok a gyors és közvetlen adatátvitel miatt sokkal inkább ki vannak téve olyan veszélyforrásoknak, melyek az adatainkat fenyegeti. A veszélyforrások egyik részét képezik a vírusok, a másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége. • Kölségigény ...igaz, hogy a rendszerben önállóan működni képes gépek vannak, de attól tudnak hálózatba kötve is dolgozni, mert a működésükhöz fontos és elengedhetelenül szükséges eszközöket kell hozzájuk illeszteni ill. beléjük építeni. Ezek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat kiépítése igen költséges.

13. Hálózati operációs rendszer ...a hálózat működtetését egy speciálisan erre kifejlesztett operációs rendszer végzi, amely képes kezelni a több felhasználós környezetet és a megosztott adatbázisokat. Ez a hálózati rendszerkörnyezet, nehezebben adminisztrálható, drága működtető szoftvert igényel.

14. Protokollok funkciói • Protokoll: szabályok és konvenciók összességének egy formális leírása, mellyel meghatározzák a hálózati eszközök kommunikációját. A rendszer hét, egymástól független, de egymásra épülő szintre, rétegre osztja fel a protokoll funkciókat:

15. Fizikai szint: A fizikai réteg (physical layer) a bitek kommunikációs csatornára való bocsátásáért felelős. Ez már technikai megoldás, a bitsorozat átvitele helyesen. Átviteli közegek (sodrott érpár, koaxiális kábel, twinaxiális kábel, optikai kábel, rádiós átvitel), kódolási formák (természetes kódolás, RTZ, NRZ, Manchester 2, differenciális Manchester) • Adatkapcsolati szint: Az adatkapcsolati réteg (data link layer) alapvető feladata az, hogy tetszőleges kezdetleges adatátviteli eszközt olyan adatátviteli vonallá transzformáljon, amely a hálózati réteg számára átviteli hibától mentesnek tűnik. Adatkeretek kialakítása (kerethatárok, transzparencia probléma -transzparens, ha a küldendő bitsorozat ugyanaz, mint a vezérlőjel-, vezérlőjelek, nyugtázások, hibafelmérés és kiküszöbölés).BSC és HDLC protokolok.

16. Hálózati szint: A hálózati réteg (network layer) a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. A két végpont közti kapcsolat lebonyolítása és a torlódás elkerülése a feladata. Eltérő lehet a hálózatok címzési módszere, különbözhetnek a maximális csomagméreteik és protokolljaik is. E problémák megoldásáért, azaz a heterogén hálózatok összekapcsolásáért hálózati réteg a felelős. Üzenetszórásos hálózatokban az Útvonal kiválasztási mechanizmus igen egyszerű, így a Hálózati réteg általában vékony, sokszor nem is létezik

17. Szállítási szint: A szállítási réteg (transport layer) alapvető feladata az, hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges), majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa, hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. Továbbá, mind ezeket hatékonyan kell végrehajtania, ráadásul oly módon, hogy a viszonyréteg elől el kell fednie a hardvertechnikában elkerülhetetlenül bekövetkező változásokat.

18. Viszony, vagy szecessziós szint: A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt (session) létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg közönséges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással kiegészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek. Egy viszony pl. arra alkalmas, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép között. A két végpontban lévő programok tudnak kommunikálni. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyok egyidőben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció (synchronization).

19. Megjelenítési, vagy prezentációs szint: A megjelenítési réteg (presentation layer) olyan feladatok végrehajtásáért felelős, amelyek elég gyakoriak ahhoz, hogy általános megoldásúak legyenek ahelyett, hogy a felhasználók esetenként külön-külön oldják meg azokat. Az alsó rétegektől eltérően, amelyek csak a bitek megbízható ide-oda mozgatásával foglalkoznak, a megjelenítési réteg az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. A megjelenítési réteg az információábrázolás más vonatkozásait is magába foglalja. Ilyen pl. az adatátvitel hatékonyabbá tételét elősegítő adattömörítés továbbá a hitelesítést és titkosítást lehetővé tevő kriptográfia.

20. Alkalmazási szint: Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Az állománytovábbításon kívül ehhez a réteghez tartozik még az elektronikus levelezés, a távoli munkabevitel, a katalóguskikeresés, és még egy sor egyéb, általános-, ill. speciális célú alkalmazási feladat is.

21. Kapcsolattípusok A számítógépet összekötő közeg igen sokféle lehet. Egy hálózaton belül többfélét is alkalmazhatnak. Típusai: • közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. Olcsó, könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel. • nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. A kábelezés bonyolultsága  miatt igen költséges.

22. optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Költséges, de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé • mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák, ahol a kálbelezés nem megoldható. Költséges ugyan, de gyors adatátviteli forma. • műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával • ISDN vonal: viszonylag gyors, de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata, hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik, ill. számlázzák. Általában napi 3 - 4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható

23. bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák, ahol fontos az állandó kapcsolat. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. Fenntartási költsége az adatátviteltől független, állandó. • kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerűbben, a telefonvonalon modemen keresztül létesített adatátvitel. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik, az adatátvitel sebessége lassú, mert a modemtől és a vonal minőségétől függ.

24. Jogosultság, adathozzáférés • A számítógép-hálózatokban előre meghatározott hozzáférési szintek szabályozzák a felhasználók részére az adatokhoz való hozzáférést. Ez annyit jelent, hogy ha egy felhasználó be akar lépni a hálózatba, rendelkeznie kell egy azonosító névvel és jelszóval kell azonosítania magát. Mid a név, mind a jelszó néhány karakterből (általában 4 - 10 közötti számú) álló kulcsszó, amely alfabetikus és numerikus karaktereket tartalmaz, valamint megkülönbözteti a kicsi és nagy betűket. A számítógépes-hálózat erőforrásaihoz, adataihoz való   hozzáférési jogosultságok kiosztása, meghatározása, a rendszergazda feladata és felelőssége. A hozzáférés módja többféle lehet. A "teljes jogú", a "csak olvasási" jogú és a "hozzáférés tiltva" jogok előírása a leggyakoribb.

25. Vírusok: • A vírusok olyan rossz szándékkal készített programok, amelyek a számítógépre illetéktelen számára is hozzáférhetővé teszik, rombolják vagy megsemmisítik az adatállományokat. A vírusok általában futtatható programok kódjában rejtőznek el, azaz megfertőzik a programot. • Előfordulhat, hogy az internetről vírussal fertőzött fájlokat töltünk le gépünkre vagy vírust tartalmazó e-mailt kapunk. Ezért célszerű a letöltött állományokat, azok megnyitása előtt, megfelelő víruskereső programmal ellenőrizni.

26. Vírusvédelem A vírusok terjedésének megakadályozására az egyik legbiztosabb módszer a megelőzés. A vírusfertőzés során okozott károk mértéke csökkenthető: • rendszeres, vírusmentes mentéssel; • a beérkező levelek, lemezen szállított adatok használat előtti ellenőrzésével; • rezidens vírusirtó program telepítésével, amely a memóriában marad és folyamatosan ellenőrzi a használt fájlokat; • rendszeres biztonsági másolat készítésével; • jogtiszta szoftverek használatával.

27. Napjainkban egyre több vírusirtó programmal találkozhatunk. Ezek a programok hatékony védelmet nyújtanak az egyre nagyobb számban megjelenő károkozó vírusok ellen. A legismertebb vírusirtó programok: • F-PROT • McAfee VirusScan • TBAV • InoculateIT • Norton AntiVirus Ezek a programok funkcionalitásukban és működési logikájukban nagyban hasonlítanak egymásra.

28. Víruselmélet • Manapság naponta keletkeznek új vírusok, amelyek egyre nagyobb károkat okoznak, és egyre ügyesebben rejtik el magukat a víruskereső programok elől. Az internet és a számítógépes hálózatok elterjedésével határok nélkül, egyre nagyobb területeken támadnak. • A vírusok egyik része ártalmatlan, mindössze üzeneteket jelenít meg a képernyőn. A vírusok másik része azonban használhatatlanná teheti állományainkat, vagy letörölheti azokat, esetleg fizikailag is tönkreteheti a gépet. • Számítógépvírusnak az olyan programokat nevezzük, amelyek a rendszerbe engedély nélkül lépnek be, önmaguk másolására, többszörözésére, és más programok megfertőzésére képesek. A vírusok többsége ezen kívül valamilyen esemény hatására, vagy egy előre meghatározott időpontban aktiválódva még más károkat is okozhat az állományainkban.

29. Az informatika rohamos fejlődésével a vírusok is jelentős változáson mentek keresztül. Számos típusuk közül a legismertebbek a következők. • Boot vírusok A boot vírusok az első vírusok közé tartoznak.Leggyakrabban akkor terjednek, ha fertőzött lemezzel indítjuk el a rendszert. Ebben az esetben a vírus a merevlemez boot szektorába ágyazódik be, így még az operációs rendszer betöltése előtt aktiválódik. Ennek hatására a fertőzött merevlemez az összes meghajtóba helyezett lemezt megfertőzi. A boot vírusok napjainkban a kevésbé elterjedt vírusfajták közé tartoznak. • Programvírusok A programvírusok általában a .COM és .EXE kiterjesztésű Fájlokba ágyazódnak. Amikor a fertőzött programot elindítjuk, a vírus a memóriába töltődik, és minden futtatott programra átterjed.

30. Makrovírusok A makrovírusok gyakoriságát az internet elterjedése okozta. A makro nem más, mint névvel ellátott, automatikusan ismételhető utasítássorozat. Terjedésükhöz egy fertőzött dokumentum megnyitása vagy egy dokumentum elmentése is elegendő. • Férgek és trójai programok A férgek és a trójai programok hagyományos értelemben nem vírusok, de hatásukat tekintve igen hasonlóak hozzájuk. • A férgek a vírusokhoz hasonlóan szaporodnak, de nem fájlokat fertőznek meg, hanem az interneten vagy a hálózaton magukat e-mailekhez csatolva gépről gépre terjednek. A férgek elsődleges célja, hogy egyetlen futtatással minél több számítógépre terjedjenek. • A trójai programok olyan önálló alkalmazások, amelyek első pillantásra hasznos alkalmazásnak tűnnek, miközben kártékony kódot tartalmaznak. Hatásukat csak az elindításuk után fejtik ki.

31. Vírusok jellemzői A vírusok tulajdonságait tekintve minden vírus a következő két csoport valamelyikébe sorolható: • A lopakodó vírusok úgy terjednek, hogy a fájlba ágyazódva bekerülnek a memóriába, és ott a fájlok eredeti hosszát mutatják, esetleg a fájl eredeti tartalmát szimulálják. • A polimorf vírusok önmaguk titkosításával, állandó változtatásával terjednek, ami megnehezíti felismerésüket.

32. Telekommunikáció

33. Fogalma • A távközlés vagy telekommunikáció a kommunikáció lehetőségének kibővítése nagyobb távolságokra, anélkül, hogy az információ eredeti hordozóját kísérelnénk meg áthelyezni.

34. A telekommunikáció története • 1837. Samuel Finley Breeze Morse szabadalmaztatja a távírót, valamint a később róla elnevezett ABC-t. • 1854. David Edwin Hughes szabadalmaztatja a távgépírót. • 1876. Alexander Graham Bell szabadalmaztatja a távbeszélőt. • 1877. Puskás Tivadar ötlete alapján Edison laboratóriumában kifejlesztik a (kézi kapcsolású) telefonközpontot. • 1889. Automata telefonközpont, Almon Strowger. • 1893. Telefonhírmondó.

35. A valóságban használunk, nem láthatjuk a másik fél arcát, gesztusait, nem mutathatunk tárgyakra a könnyebb megértetés érdekében. A távközlés, ill. telekommunikáció olyan, jellemzően elektronikai eszközök segítségével történik, melyekkel (nem teljes körű) kommunikációt, esetleg adatátvitelt lehet megvalósítani: ilyen a távíró, a távbeszélő vagyis telefon, és még sok minden más. Az egyirányú információközlő, műsorszóró rendszerekkel a híradástechnika tárgya foglalkozik.

36. A távközlő rendszer részei: • Az adó alakítja át, kódolja az üzenetet egy átvihető fizikai jelenséggé, a jellé. • Az átviteli közegnek az a szerepe, hogy továbbítsa a jelet, de ez nem megy veszteségek nélkül: a jel romlani, módosulni fog. • A vevő pedig megpróbálja visszaalakítani a vett jelet, több-kevesebb sikerrel, a jel útközbeni romlásától függően. Bizonyos esetekben a végső „vevők” az emberi érzékszervek, elsősorban a fül és a szem és a jel hibajavítása az agy feladata.

37. Amikor olyan rendszereket terveznek, melyek az emberi érzékszervekkel kell kapcsolatba kerüljenek, figyelembe kell venni az emberi érzékelés fiziológiai és pszichológiai jellemzőire.

38. Példa emberi (táv) közlésre: Távközlés előtti megoldás: két ember beszélget. Az átvivendő üzenet a mondat amit a beszélő el szeretne juttatni a hallgatóhoz. Az adó „egység” az agy nyelvi központja, az agykéreg mozgatásért felelős része, a tüdő, a hangszálak, a gége és a száj együttese, mely beszédet hoz létre. A beszéd a jel, mint hangrezgések sorozata, vagyis a levegő nyomásváltozása, Az átviteli közeg a hangot vivő levegő minden akusztikai jellegével együtt: visszaverődések, visszhangok, háttérzaj. A vevő pedig a hallgató személy, pontosabban az ő hallórendszere és agyának nyelvi területe. Távközléssé válik ez a szituáció, ha közbeiktatunk olyan egyéb eszközöket, melyek segítségével a „közellét” már nem fontos (pl. telefon használatakor) Ezek, minőségüktől, jellegüktől függően torzíthatnak a jelen.

39. Egy telekommunikációs rendszer elemei: • küldő vagy forrás • médium (vonal) • egy csatorna az átviteli médiumon (lásd alapsáv, műsorszórási sáv vagy multiplexálás) • vevő. A küldő egy berendezés, amely átalakítja vagy átkódolja, tömöríti az üzenetet egy fizika jelenséggé: ez a jel. Az átviteli közeg(ek), a médium, amely az átvitel alatt fizikai jellemzői miatt esetleg módosítja vagy torzítja a jelet a küldő és a vevő közötti úton. A vevőnek tehát rendelkeznie kell egy olyan mechanizmussal, amely felismeri és visszaalakítja vett jelet. Ennek a mechanizmusnak képesnek kell lennie arra, ahogy a jelet bizonyos torzítás esetén is felismerje és átalakítsa. Egyes esetekben a végső "vevő" az emberi szem, fül (vagy egyéb érzékszervünk) és a üzenet "felismerése" az agyban történik.

40. A telekommunikáció fajtái: • pont-pont közötti (point-to-point) • pont-többpont közötti (point-to-multipoint) • mindenkinek szóló (broadcasting) (a pont-többpont különleges esete, mert az üzenet a küldőtől a csak a vevő irányába (esetleg nagyon nagy számú vevő ) haladhat.)

41. A telekommunikációval foglalkozó szakemberek egyik fontos feladata a vonal vagy az átviteli közeg fizikai tulajdonságainak elemzése, és az üzenetek statisztikai viselkedésének, jellemzőinek vizsgálata, hogy minél hatékonyabb át- és visszaalakító (kódoló és dekódoló) mechanizmusokat dolgozhassanak ki.

42. Amikor egy telekommunikációs rendszert direkt az emberi érzékelésre alkalmas jelek átvitelére terveznek (főként a vizuális és audio érzékelés – látás és hallás), akkor tervezéskor erősen támaszkodnak az emberi érzékelés bizonyos fiziológiai és pszichológiai jellemzőire. Bizonyos típusú hibák, hiányok, torzítások kevésbé zavaróak az emberi érzékelésben, ennek kihasználásával viszont csökkenthető az átvinni kívánt információ mennyisége, idő és költség takarítható meg (például a veszteséges tömörítési eljárások a CD technikában, MPEG képtömörítés stb.).

43. Vezetékes eszközök: • IP-telefon: olyan eszköz, amely a hang továbbítását IP hálózaton keresztül biztosítja. Az IP alapú hangszolgáltatások összefoglaló neve VoIP (Voice over IP). Típusai: • Szoftveres • Hardveres

44. A számítógépen, vagy egyéb eszközön (PDA, mobiltelefon) futó, VoIP telefonálásra alkalmas programot softphone-nak hívják. Ma már számos hardveres megoldás is létezik, melyek formailag, és az alkalmazott protokollok tekintetében is jelentősen különbözhetnek egymástól. A jelenleg kapható modellek jellemzően Wi-Fi segítségével kapcsolódnak az internetre, és valamely – már elterjedt – alkalmazás protokollját használják hívásra és hangátvitelre, gyakran a Skype cég termékét. Ezek a készülékek küllemükben rendkívül változatosak, a hagyományos, vezetékes telefonokra hasonlító modellektől, a mobilszerű formákon át az MP3 lejátszóig találkozhatunk variánsokkal. Egy, a számítógépek USB portjára csatlakozó kiegészítő segítségével akár hagyományos mobiltelefon is használható IP-telefonnak.

45. Széleskörű felhasználás Megfelelő átjáró (gateway) használatával az IP-telefon képes kapcsolatot teremteni más telekommunikációs hálózatokkal. Ezt a lehetőséget a mobilszolgáltatók már évek óta elérhetővé tették. IP alapú hívás az előfizetők egy előhívószám beütésével kezdeményezhetnek. Az így indított hívásokkal nemzetközi irányokban gyakran jelentős anyagi megtakarítás érhető el.

46. Fax: A "facsimile" angol szó rövidítése. Képtovábbítási mód, amely történhet vezetéken is, de keskenysávú adással is végzik. Az adási idő 3-15 perc, a sorok száma 120, vagy 240 percenként. Újabban számítógéppel is szoktak adni és venni képeket.

47. Videotex: • A videotex, teletext elnevezés olyan szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek képernyőn megjelenített szöveges és grafikus információk elérését és azok széles körben történő terjesztését teszik lehetővé, valamilyen elektronikus úton, a számítástechnikai értelemben szakképzetlen használó számára is könnyen kezelhető módon. • A szolgáltatások előnye, hogy a felhasználók a kiépített hálózaton keresztül az otthonukban, munkahelyükön vagy nyilvános helyeken (posta, könyvtár, utazási iroda, szálloda) felállított speciális terminálok (vagy dekóderes tévékészülékek, illetve videotex vételre alkalmassá tett PC-k) használatával elérhetik és képernyőjükön megjeleníthetik a központi adattárakban tárolt információkat.

48. A teletext nem azonos a videotexszel, a két fogalom között határozott különbséget kell tenni. A különbség elsősorban az információs oldalak továbbítási módjából és az információs oldalak kiválasztásának technikájából adódik. • kétirányú (távközlő hálózaton keresztül megvalósuló ) adatátviteli rendszert nevezik videotexnek, míg az egyirányú információáramlás szerint működő rendszerekre a teletext II elnevezést javasolták

49. Telex (TX Teleprinter Exchange Service) • Nyilvános, előfizetői távíróhálózat. Előfizetői számtárcsával (egyes országokban a telexállomás távgépírójának billentyűzetével) a telefonhálózathoz hasonló módon képesek a kívánt előfizetők egymást felhívni és egymással távgépíró útján távközlést folytatni. Minden egyes telex-előfizetői állomásnak külön hívószáma van, ezen kívül az állomási távgépíró el van látva - névadóval is, az összekapcsolódó felek kölcsönös azonosításának megkönnyítésére. A telexhálózatban valamennyi állomás szabványos sebességet (50 - baud), szabványos kódot (nemzetközi 2. számú távíróábécé) és szabványos karakterjelet alkalmaz (5-elemes - start-stop jel). A magyar telexhálózat teljesen automatizált és nemzetközi forgalmának nagy része is távhívással felépített kapcsolatokon folyik le. A világ valamennyi telexhálózata összekapcsolódó, kivéve néhány belső nemzeti hálózatot (SZU), de kapcsolódik más szabvány szerinti előfizetői távíróhálózatokhoz is, így például az USA-beli TWX hálózathoz (Teletypewriter Exchange Service), amelyben 110 baudot és az USASCII-kódot ésennek megfelelő start-stop jelet alkalmaznak.

50. Vezeték nélküli eszközök: • TV: A televízió kép és hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék A sugárzás módja szerint lehetnek: • földi sugárzású (hagyományos) • műholdas • kábeltelevízió (zárt láncú terjesztés) • internetes adók.