Civil érdekérvényesítés kistérségi szintén Egy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai

1. Civil érdekérvényesítés kistérségi szinténEgy megyei szintű helyzetfeltáró kutatás tanulságai Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza „Szövetség a közösségi részvétel fejlesztéséért” Budapest, 2009. december 2.

2. Önkormányzati reformok II. világháborút követő jóléti közigazgatási rendszer túlburjánzása, civil társadalomtól való eltávolodása, állampolgárok passzivitása. Állami/önkormányzati rendszer reformjai: Első hullámban költségcsökkentő, eredmény centrikus, intézményi szervezeti szintű (NPM). Második hullámban minőségi, környezet felé nyitó, állampolgári részvételre építő. Civil szerepvállalás Demokrácia deficit érzékelése. Nonprofit szektor növekedése. Közösségi részvétel iránti igény. A „jó kormányzás” felé…

3. Önkormányzati rendszer Decentralizáció, amelynek eredménye a széttagoltság, közszolgálati szerepkör gyengülése, átfedések. Önkormányzati reformtörekvések: integráció. Civil részvétel Civil nonprofit szektor növekedése. „Fórumosodás”. Ágazati és területi érdekképviseletek foltszerű megjelenése. Közösségszervezés újjáéledése. Civil érdekképviselet újra és újra megjelenő koncepciója. Magyarországi tendenciák a rendszerváltás után

4. Önkormányzati társulások Magyarországon • Társulások, kistérségi közigazgatás hagyománya (járások, városkörnyéki igazgatás). • A kötött és szabad társulások népszerűsége a rendszerváltás után. • Integrációs törekvések – a kistérségi szint preferálása. A kistérség, mint preferált szint • Többlépcsős lehatárolás. • KSH definíció (1994), melyet a területfejlesztés is használ. (Jelenleg 174 kistérség). • IDEA program: komplex kistérség (önkormányzati-közszolgáltatói, területfejlesztési, államigazgatási funkciók). Társulási forma, nem közigazgatási egység. • Civil szerepvállalás: Kistérségi Civil Fórum (CEF) becsatolása a „partnerség” jegyében, 4 térszinten. Kritériumok: • Az adott térszint településeinek vagy lakosságának legalább felét lefedő, igazolható tevékenységi hatókör. • Kistérségnél magasabb szinteken: horizontális szempontoknak való megfelelés is! • Felhatalmazás: területfejlesztési döntéshozatal.

5. A program és a kutatás körülményei A program célja: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő 12 CEF működésének feltárása, a problémák és fejlesztési lehetőségek megfogalmazása. A kutatás módszerei: • A 12 működő kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének leírása. • A 12 kistérség nonprofit szektorának leírása. • A CEF-re vonatkozó tapasztalatok megismerése interjúk segítségével (12 interjú a kistérségi munkaszervezet vezetőkkel, 12 interjú a CEF elnökökkel). Fejlesztési lehetőségek: • Képzés • Tréning. A program időtartama: 2008. június – 2009. május.

6. A kutatás eredményei: a kistérségi társulások nézőpontja Társulások szerepfelfogása • Nem letisztult identitás, domináns a központi ösztönzők nyomása, de halad a termékeny együttműködés irányába. • Gyenge vertikális és horizontális koordináció. • Együttműködési hajlandóság: kis és nagy települések egyensúlya. • Veszteségek és nyereségek. • Többcsatornás finanszírozás, biztos financiális alapok. Ugyanakkor pályázati kényszer. • Szervezeti jelleg hasonlósága a civil szervezetékéhez. • Erős menedzsment szemlélet.

7. A civil szervezetek és a CEF megítélése • A civilek támogatás-orientált, laikus, fenntarthatósági problémákkal küzdő szervezetek. • Partikuláris civil kapcsolatok, „szektorként” kevésbé érzékelik. • Felszíni nyitottság a civilek felé, jogi normakövető magatartás. • A CEF-et „nem látják”, képviselőket, személyeket látnak (ez általában nem a CEF elnöke, hanem a delegáltja). • A CEF „egyéni partizánakciókban” nyilvánul meg, nem lokális civil összefogásként. • Gyakorlatilag nincs rendszerszerű működése.

8. A kutatás eredményei: a civil oldal a CEF elnökök véleményeinek tükrében A megalakulás körülményei: • Egy nap alatt, a Közigazgatási Hivatal bábáskodásával. • A teljes folyamatban megyei szinten alig két tucat civil szervezet vett részt. • A bekapcsolódó civil szervezetek többsége a megyeszékhelyen működik. • Többszörös átfedések. • A kezdeti blokkolódás kihatása: nincs további fejlődés (új belépő). CEF felépítése a megyében: • Átlagosan 6-8 szervezet. • Elnök-delegált. • Nincs SZMSZ.

9. A CEF-ben résztvevő szervezetek jellemzői Megyei (nagy) szervezetek: • Kevés kistérségi/lokális érdekeltség. • Magas szintű intézményesültség. • Széles, kiterjedt kapcsolati rendszer. • Összefogásban, „érdekképviseletben” szerzett tapasztalat. • Azonban: érdekképviselettel kapcsolatos általános negatív és szkeptikus attitűd. • Az érdekképviseleti tevékenység mint egyéni kapcsolatépítési és információszerzési forma. Időmenedzselési problémák. (Kis) helyi szervezetek: • Alacsony fokú intézményesültség. • Gyenge és partikuláris civil kapcsolati háló. • Korlátozott és behatárolt „civil szektor tudat”.

10. A CEF megszületéséről alkotott kép, bekapcsolódási motivációk Motivációk: • Szervezeti megjelenés és személyes ambíciók (küldetéstudat). Legitimációs feszültségek: • „Nagy” és „kis” szervezetek „benyomulása”. • Helyi felhatalmazás. • Elnökök és delegáltak közötti feszültség (szerepkörből adódó különbségek). • Tagság negligálása.

11. Önkormányzati kapcsolatok általában • A lokalitás a kiemelt szint. • Partikuláris kapcsolatok, amelyekben egyértelműen a szervezeti érdekek dominálnak. • Alárendeltség. • Negatív tapasztalatok, kiábrándultság, pesszimizmus.

12. Működés(képtelenség)i tényezők a CEF szintjén • Teljes információhiány (CEF, jogi szabályozás, szerepkörök, mechanizmusok). • Teljes készséghiány (belső működés szabályozatlansága, kommunikáció képtelenség, az érdekérvényesítés „diplomáciai” készséganyagának teljes hiánya). • Idealisztikus, valóságtól távol álló szerepfelfogás. • Frusztrált, alárendelt pozíció érzete.

13. A makroszintű érdekképviselet hazai tapasztalatai • Együttműködési készség hiánya (nem mindenkit érdekel, érint). • A civil szervezetek humán kapacitásának minősége, együttműködési „tudáskészlet” hiánya. • Kulturális és történelmi reflexek, beidegződések, attitűdök. • A szervezeti erőforrások mennyiségi korlátai. • Ellenérdekeltségi tényezők, személyes kapcsolatok. • Rövid távú „szervezeti” gondolkodás. A kistérségi CEF, mint állatorvosi ló.

14. Konklúziók Önkormányzati-civil együttműködés vonatkozásában: • A kistérség nem identitás kategória (egyelőre). • A lokalitás kiemelt szerepe (a helyi önkormányzattal való viszony). • A „partnerség” fogalmának kiüresedése, súlytalansága. • Alapvető jogi gátló tényezők. Civil szervezetek közötti együttműködések vonatkozásában: • Infrastrukturális, szervezeti fenntarthatóságra nyilvánvalóan pozitív hatású, konkrét materiális előnyöket rejtő együttműködések felé tolódás. • Együttműködési „tudás” teljes hiánya. • Az együttműködés a „nagy” szervezetek luxusa. • A nagyok számára az együttműködés (személyes) kapcsolatépítést, információszerzési lehetőséget jelent.

15. Köszönöm a figyelmet!