A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai

1. A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai

2. A megyei jogú város közjogi helyzete

3. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1870 - 1950 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról 63 vármegye, 24 törvényhatósági joggal felruházott város. A törvényhatósági hatáskörről a törvénycikk részletesen szól. 1950. június 15-én megalakultak a tanácsok  a törvényhatósági jogú városi jogállás megszűnt, a megyei tanácsok hatásköre rájuk is kiterjedt.

4. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1954 - 1971 Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 12. számú határozata alapján megyei jogú város Jellemzőik: - a megyei tanácsok jogaival és kötelezettségeivel rendelkeztek - a megyékkel egyenrangúak - a megyéktől különálló területi egységek Jogállásuk 1971. április 25-én szűnt meg.

5. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1971 - 1990 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971. évi 6. számú határozata értelmében 1971. április 25-i hatállyalDebrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár megyei város Jellemzőik: - a többi városnál valamivel nagyobb önállóságot élveztek a helyi ügyek intézésében - részben közvetlen kapcsolatban álltak a központi kormányzati szervekkel • egészében véve azonban alá voltak rendelve a megyének

7. A MEGYEI JOGÚ VÁROS A HATÁLYOS MAGYAR JOGBAN Alkotmány 44. § (1) bekezdés A Magyar Köztársaság területe általános érdek, hogy az községekre, állami, közigazgatási városokra, feladatokat optimális fővárosra és területi egységek keretei megyékre tagolódik között lássák el

8. MEGYEI JOGÚ VÁROS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján Főbb jellemzői, státusza: • települési önkormányzat • területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörekéntellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is • a megyei jogú város és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.

9. A megyei jogú városok főbb jellemzői: • megyeszékhely települések központi fekvéssel (néhány kivétellel!); • feladataik, szerepük, gondjaik nagyjából azonosak és minden más közigazgatási szereplőtől sajátosan eltérőek; • igazgatási, igazságügyi centrumok; • egyetemi, főiskolai képzés, egészségügyi szakellátás, kulturális, művészeti, sport és tudományos élet meghatározó szereplői; • a gazdaság motorjai, ipari, kereskedelmi, közlekedési központok. A megyei jogú városok hatása domináns a térség, a megye vonatkozásában, ugyanakkor kevés a mozgásterük a területi közigazgatásban (államigazgatási kollégium).

10. A megyék főbb jellemzői: • szilárd alkotmányos alapokon álló területi szint, • erős legitimitással rendelkező önkormányzata van, redisztribúciós jogosítványok nélkül, • közgyűlésébe nem választanak a megyei jogú városok választópolgárai, • feladat- és hatásköreiben gyenge (intézményfenntartó funkció), • az önkormányzati rendszeren kívül szervezett területfejlesztési feladatellátás gyenge legitimitással, viszonylag erős pénzelosztó jogosítvánnyal (területfejlesztési tanácsok), • területi identitás-érzet „terepe”, mély történelmi, közigazgatás-történeti gyökerekkel, (kétszer volt kísérlet a megbontására a történelmi Magyarországon, II. József és a Bach-rendszer alatt), • igazságügyi, rendészeti, statisztikai és egyéb rendszerek középszintje is, • „lyukas” területi egységek, hiszen a megyei jogú városok kiszakadtak annak a megyének a területéből, amelynek nem csak igazgatási, hanem gazdasági és szellemi központjai

11. A megye és a megyei jogú város problematikája az Alkotmánybíróság előtt Az alkotmánybíróság 63/B/1995. sz. határozata Az indítványozó a választójog oldaláról közelítette meg a kérdést: Megítélése szerint alkotmányellenes, hogy „a megyei jogú városok választópolgárai azért nem választanak képviselőt a megyei közgyűlésbe(1990. évi LXIV. törvény 46/A. § (1) bekezdés), mert a megyei jogú város önkormányzata ellátja területén a megyei önkormányzati feladatokat is.” Az alkotmánybíróság többek között kimondta: „Nem tekinthető azonban alkotmányellenesnek az a törvényi megoldás, amely nem a megyei jogú város polgárainak a megyei közgyűlésben biztosított képviselet útján, hanem más módon teremti meg az eltérő érdekek összehangolásának szervezeti kereteit. Az Ötv. 61/A. §-a a közös érdekeltségű feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottság létrehozását írja elő a megyei jogú város és a megye közgyűlése számára.„

12. Az egyeztető bizottság főbb működési területei: • Egészségügyi szakterület (kórház, mosoda, eü-i szakközépiskola szakmai gyakorlat finanszírozás) • Múzeumi szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi kérdések, gyűjtőterületek, feladatkörök elhatárolása, kiállítások összehangolása) • Könyvtári szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi kérdések) • Levéltári szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi, kérdések, és a gyűjtés, feldolgozás összehangolása) • Közművelődési szakterület (a megyei és városi intézmény közötti feladatok összehangolása) • Művészeti terület (Győri Nemzeti Színház, Győri Balett, Győri Filharmonikus Zenekar) • Szociális ellátás szakterülete

13. Az egyeztető bizottság főbb működési területei: • Közoktatási szakterület (pályaválasztási tanácsadás összehangolása) • Gyógypedagógiai szakterület (Pedagógiai Szakszolgálatok,a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos kérdések) • Gyermek és Ifjúságvédelem (a feladatmegosztásból - melyet jellemzően a megye lát el - adódó finanszírozási kérdések) • Térségi tervezés és koordináció területe (pályázatok, Megyei Területfejlesztési Tanács létrehozása, közlekedésfejlesztés) • Gazdaságfejlesztés területe (Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, marketingtevékenység összehangolása, Alpok-Adria) • Idegenforgalom (Turinform Irodák felállítása, közös fellépés) • Önkormányzati vállalatok átalakítása és működtetése, felügyelete (Temetkezési Vállalat, Folyékony hulladék Szállító Vállalat, Rába Cinema Filmellátó Vállalat, Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat) • Egyéb ügyek (ünnepségek közös lebonyolítása, stb.)

14. 1994-1998. között: 1995. április 19. 1995. május 26. 1997. április 16. 1997. július 4. 1998-2002. között: 1999. február 4. 1999. december 6. 2001. február 22. 2001. október 18. 2001. november 22. 2002-2006. között: 2003. november 27. 2004. május 27. 2004. december 1. 2005. november 9. 2006-2009 között: 2006. november 28. 2007. május 8. 2007. december 18. 2008. június 24. 2009. november 5. A megye-város egyeztető bizottság ülései

15. A megye-város egyeztető bizottság ülései

16. A feladat-ellátási kapcsolatok Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi területen: • ellátási szerződésünk van a győri gyermekek vonatkozásában gyermekvédelmi szakellátásra az 1997. évi XXXI. tv. 95. § (1)-(2) bekezdése alapján 2009. január 1 napjától kezdődő hatállyal. • kétévente véleményeztetjük a szolgáltatástervezési koncepciót a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (8) bekezdés alapján, • részt veszünk a megyeiszociálpolitikai kerekasztal munkájában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 58/B. § (2) bekezdés alapján, • a győri önkormányzat EESZI Regionális Módszertani Intézménye a megyére is kiterjedően végzi módszertani feladatait. • évente a megyei kórháznak jelentős támogatást nyújt az önkormányzat. • 2000. évi megalakulását követően évekig közösen tartottuk fenn a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodát

17. A feladat-ellátási kapcsolatok • Környezetvédelem területén: • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (3) bekezdése alapján az egyeztető bizottság keretein belül vitatjuk meg egymás környezetvédelmi programját.

18. A feladat-ellátási kapcsolatok Oktatási és kulturális területen: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (1) bekezdése alapján az egyeztető bizottság hagyja jóvá a megyei jogú város és a megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (11) bekezdése alapján az egyeztető bizottság véleményezi a megyei fenntartású közoktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogának, nem állami vagy helyi önkormányzati fenntartónak történő átengedésére vonatkozó döntést. • Közösen (Sopron MJV Önkormányzatával) alapítottuk és tartjuk fenn a Győr Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítványát. • Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenysége • Szülőföldünk Honismereti Egyesület országos és megyei pályázatainak lebonyolítása, díjazása, • Megyei Őszi Tárlat, • Ünnepi könyvhét városi és városkörnyéki rendezvényei • Levéltári napok (megyei, városi és egyházmegyei levéltár közös rendezvénye) • Nemzetközi Grafikai Biennále

19. A fejlesztések területén: 2007. • Káptalan domb múzeum negyed kialakítására a város, a megye és a püspökség közös pályázat benyújtásáról döntött, • Együttműködési megállapodást írtunk alá a Fejlesztési Pólus Program megvalósítása érdekében (megye, város, RFT, Kereskedelmi és Iparkamara, SZIE) 2008. • 370/2008. (X. 30.) Kgy. sz. határozat alapján a győri 4127/2 hrsz-ú 1 ha 4074 m2 területű, belterületi ingatlan - telek-kiegészítésként történő - térítésmentes tulajdonba adása a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fejlesztési céljainak támogatására.

20. A városi fejlesztések területén: 2009. • Széchenyi tér kiemelt projekt (NYDOP 3.1.1. B.) „Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban”) konzorciumi, EU-s támogatásban részesülő partner, • Centrope projekt – EU-s támogatásban részesülő partner, • rendezési terv véleményezése és egyéb rendezési tervmódosítás véleményeztetése a megyei főépítésszel, • megyei területrendezési terv kapcsán adatszolgáltatás a készülő megyei tervhez., • Későbbiekben: Duna stratégia kidolgozásában a Megyei Önkormányzat részéről esetlegesen tanúsított közreműködés

21. Nemzetközi kapcsolatok terén: • Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli képviselete az elsőként megnyitott régiós képviselete, melynek feladatai között szerepel a régió megyéinek a képviselete, információhoz juttatása is, továbbá lehetőséget biztosított többek között a megyei területfejlesztési szakemberek brüsszeli tapasztalatcseréjére is. • A Győr Városi Levéltár által összeállított, 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készített kiállítás 2006. évidániai bemutatóját közösen támogatta a két önkormányzat, • Pozsony - ITS - Turisztikai kiállításon, és a Brassói napok rendezvényén közös kiadvánnyal jelentünk meg (a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány gondozásában)

22. Egyéb a megye és a város közötti jogilag szabályozott kapcsolat • a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 34. § (5) és 35. § (1) bekezdés alapján a hulladékgazdálkodási tervünket egyeztettük 2005-ben (megye számára nem kötelező feladat a hulladékgazdálkodási terv készítése), • a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 65. § (1) bekezdése alapján a közgyűlések előzetesen véleményezik a területüket érintő villamosenergia korlátozás sorrendjének meghatározását, • az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 10. § (1) bekezdés k) pontja alapján a városi közgyűlés állást foglal a települést is érintő megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, • a RFT munkájában mindkét önkormányzat képviselői (elnök, illetve polgármester) részt vesznek. • Regionális Munkaügyi Tanácsban ugyancsak mindkét önkormányzat képviselői (elnök, illetve polgármester) részt vesznek. • Győr-Pér Kft.

23. Győr Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megye közötti támogatások alakulása 2006-2009 között. 2006. • 58/2006. (III.16.) Kgy. sz. határozat, a Petz Aladár Oktató Kórház fejlesztési pályázati önrészéhez (eszközbeszerzés) 20 millió Ft 2007. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás 28 millió Ft • 235/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozattal a mentőhelikopter leszálló kialakítására 2 millió Ft • 236/2007. (VII.05.) Kgy. sz. határozattal jubileumi koncert megrendezéséhez támogatás 0,9 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Orr-Fül Gége Osztály eszközparkjának bővítésére, korszerűsítésére 1,4 millió Ft

24. Győr Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti támogatások alakulása 2006-2009 között. 2008. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás (Melyből 6 Ft-ot a megyei önkormányzat visszautalt, kérve új támogatási célra - Szent Imre úti szakrendelő felújít. - történő felhasználás engedélyezését)28 millió Ft 2009. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás 20 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - Szent Imre úti szakrendelő felújítására, műszerezettségének javítására 10 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - Szent Imre úti szakrendelő felújítására, műszerezettségének javítására (előző évben visszautalt összeg)6 millió Ft • Gyermekotthoni ellátás biztosítása szerződés keretében, megyével 211/2008. Kgy. hat. 128 millió Ft • A Munkácsy kiállítással kapcsolatos költségekre hozzájárulás 12 millió Ft

25. Összegzés A megye és a megyei jogú város közötti kapcsolattartásban az egyeztető bizottság nem váltotta be a jogalkotói szándék alapján hozzá fűzött reményeket. Az intézményi rendszer szétválasztását követően, mára mindkét önkormányzat kialakult, stabil intézményhálózattal rendelkezik, a gazdasági társaságok közül mára már csupán a Győr-Pér Kft-ben van közös tulajdonlás. Mindkét önkormányzat - az elmúlt 15 évben a - kapcsolattartás terén előnyben részesítette az informális lehetőségeket a formálissal szemben. A fentiek ellenére a két önkormányzat kapcsolata, korrekt, és a mellérendeltségi szabályozásnak megfelelően partneri viszony.

26. Köszönöm a figyelmüket!