LOGISZTIKA

1. LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar

2. Logisztikai rendszerekII. RÉSZA logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjaiLogisztikai kontrolling3. előadás Debreceni Egyetem Műszaki Kar

3. A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai A sikeres vállalatok stratégiája a piacgazdaságban következetesen vevőorientált, azaz a tényleges vevői (piaci) igények felismerésén alapul. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

4. A vállalati fejlesztéseket kiváltó főbb tényezők kapcsolatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

5. Az operációkutatásról Általában operációkutatás gyűjtőnéven foglalják össze a döntési, irányítási problémák megoldására használt sajátos matematikai modelleket, módszereket, diszciplínákat. Ilyen módszerek pl.: • lineáris és nem lineáris programozás, • játékelmélet, • dinamikus programozás, • gráfelmélet, • készletgazdálkodás • valamint a mindezekre kiterjedő heurisztikus módszereket és rendszerszimulációt. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

6. Operációkutatás • Az operációkutatás célja, hogy a vezetés számára a rendszerek tervezése, szervezése és operatív irányítása területén szükségessé váló döntések meghozatala érdekében, a leghatékonyabb műveletek megszervezésére és irányítására vonatkozóan elméleti megalapozottságú körvetkeztetéseket és javaslatokat adjon. • Lényegében - különböző tudományos módszerek segítségével - a lehetséges probléma megoldásokra (változatokra) kidolgozott értékeket hasonlít össze. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

7. A modell • A modell a rendszer egyszerűsített mása. A modell alkalmas a vizsgált rendszerrel kapcsolatban lehetséges változatok hatására anélkül, hogy a változást a valóságban is létre kellene hozni. • A modellekkel való kísérletezés akkor is lehetséges, ha a valóságos rendszer még nem létezik, vagy a kísérletek a valóságos rendszeren egyáltalán nem vagy csak túlzottan nagy ráfordítások árán lennének végrehajthatók. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

8. A heurisztikus módszerek Például: • brainstorming, • morfológiai módszerek, • egyes elrendezés tervezési módszerek, • költség-haszon elemzés, • egyéb értékelemzési módszerek. Általános jellemzője, hogy nincs matematikailag megalapozott egzakt elméletük, olyan definíciókat és leírásokat tartalmaznak, amelyek többféleképpen interpretálhatók  a kapott eredményről akkor sem állítható, hogy az valamilyen szempontból optimális, amikor ismeretes, hogy ilyen megoldás létezik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

9. A matematikai modellek • olyan szimbolikus modellek, amelyek a rendszer valóságos vagy feltételezett tényezőit és azok összefüggéseit a matematika analitikus vagy numerikus eljárásokkal kezelhető eszközeivel (pl. függvényekkel, egyenletrendszerekkel, differenciálegyenletekkel stb.) fejezik ki. • E modellek a valóságos rendszer képmását jellemzik és megmutatják, hogy a rendszerben bizonyos körülmények között, bizonyos hatásokra, bizonyos idő elteltével milyen változások mennek végbe. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

10. A modellszimuláció • csupán a folyamatok utánzását végzi. • itt egyáltalán nincs szó meghatározott, pontos eljárásról, olyan algoritmusról, amely egy egyértelmű megoldáshoz vezetne. • Egyrészt statisztikai elosztás-függvényekkel, másrészt véletlen számokkal dolgozik, tetszőleges empirikus elosztás figyelembevételére is van lehetőség. • A bonyolult struktúrájú sztochosztikus rendszerek - többnyire ilyennek tekinthetők a logisztikai rendszerek, illetve alrendszerek is - működése csak számítógépes szimulációval elemezhető. CAD. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

11. Szimulációs körfolyamat • Ebben bázisként helyezkedik el a kiindulási "kísérleti" szimuláció, amelybe betáplálják a kiinduló adatokat (megrendelések, kereskedelmi folyamat, áruelosztási célok stb.). • Ezután következik az értékelés, amelyből már optimálisnak ítélt, kimenő adatokat kapják. Amennyiben ezzel nincsenek megelégedve, ekkor jutnak vissza a kiinduló modellhez. Mindez tovább folytatható mindaddig, amíg az újabb értékelés eredménye olyan optimum nem lesz, melyet, mint kimenetet, a kimenő oldalon a megoldás végeredményeként rögzíthetik. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

12. A szimulációs eljárás főbb céljai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

13. Szimulációs körfolyamat Debreceni Egyetem Műszaki Kar

14. A lineáris programozásról (LP) • A korábbiakban említettek alapján a LP az operációkutatásnak egy gyakran használt módszere. • A lineáris programozás lényege, hogy lineáris egyenlőtlenségrendszereket oldunk meg valamilyen célfüggvény figyelembevételével. • Az egyenlőtlenségrendszer megoldását „optimum”-nak nevezzük, amely a megoldáshalmaznak azon optimális eleme, amely eleget tesz a feladat szövege alapján felállítható célfüggvény-kritériumnak. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

15. Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Az egyszerűség kedvéért csak egy Szimplex kétváltozós esetet fogunk bemutatni (léteznek többváltozós LP feladatok is, ezek megoldása azonban összetettebb-, több lépcsős- és kicsivel bonyolultabb matematika eljárásokat igényelnek!) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

16. Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) Ezen összefüggések összessége a célfüggvény Egy gyár két féle terméket gyárt: A és B. x, y > 0 1200x+800y -500x-400y Ezen feltételrendszer egyenlőtlenségei pedig a megoldandó egyenlőtlenség-rendszer. 10x + 9y < 1600 6x + 3y < 800 • Normaóra kapacitás: 1600/év • Beszerezhető alapanyag: 800/év Matematikai modell: A-ból x db-ot, B-ből y db-ot termelünk. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

17. Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) • Feladat: határozzuk meg az évi maximális nyereséget biztosító termelési tervet! • A matematikai feladat: 10x + 9y < 1600 6x + 3y < 800 1200x + 800y - 500x - 400y = = c  {max} összevonás után a célfüggvény: 700x + 400y = c  {max} y = -1,75x + c/700 Keressük azt a c paramétert, amellyel a megadott egyenesnek van közös pontja a színezett tartománnyal és az maximális (x-re és y-ra is egyszerre!!!) (köv. dia) Debreceni Egyetem Műszaki Kar

18. Példa egy lineáris programozási problémára (LP feladat) A -1,75 meredekségű egyenesek közül a c ≈ 241,66 paraméterű egyenes az optimális célfüggvény, az optimum pedig a jelölt kék pont. Az optimum alapján A = 100 (db) (az abszc. tengely) és B = 66,67 :=67 (db) (ord. tengely) Ez a program grafikájáról nehezen leolvasható, számítással azonban ellenőrizhető! Szaggatott vonalak: az ER egyenlőtlenségei, piros vonal: optimális célfüggvény. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

19. Logisztikai kontrolling • A kontrolling nem része a logisztikai folyamatnak, illetve alrendszereinek, azonban mint a gazdasági hatékonyságot elősegítő interdiszciplinaritás szerves része, több lépése szorosan kapcsolódik a logisztikai közreműködéshez és annak módszereihez. • Már az ellátási, beleértve szolgáltatási folyamatokban végzett logisztikai közreműködés egyik fontos funkció az értékelés. • Ezt a sokféle műveletet magába foglaló tevékenységet az utóbbi években a teljes vállalati működés ellenőrzése céljára, mint a vezetést támogató rendszert tovább bővítették és elnevezték kontrollingnak. • Ezek szerint segíti a vezetést, értékelő információk begyűjtésével és rugalmas stratégiai döntésekben. Mindezt valós teljesítmény- és költséginformációk alapján végzi. • A kontrolling, logisztikát támogatóan további feladatokat is ellát, és bázisszemlélete ugyancsak a folyamatelemzést követi. Lényege, hogy értékelésének célja a jövő tendenciáinak kutatása és javaslatok azok megvalósítása ezek között feltárja a költségek keletkezésének okait és helyeit, megkeresi a szűk keresztmetszeteket a folyamatok kapcsolódási pontjain, vizsgálja az emberi erőforrás problémákat, segíti a közép- és hosszú távú tervezésben valamint a döntés-előkészítésben. Debreceni Egyetem Műszaki Kar

20. A logisztikai kontrolling céljai és feladatai Debreceni Egyetem Műszaki Kar

21. Összefoglaló:(Logisztikai rendszerek – II. RÉSZ) • A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai • Operációkutatás • Modellek • Példafeladat lineáris programozásra • Logisztikai kontrolling Debreceni Egyetem Műszaki Kar

22. Köszönöm figyelmüket! Viszont látásra! Debreceni Egyetem Műszaki Kar