A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben Globalizáció

1. A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-benGlobalizáció

2. Mi a világgazdaság? • a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes-sége • kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg-indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)‏ • a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato-san változik, gazdagodik:

3. Mi a világgazdaság? - földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba - tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg • világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac • liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

4. A világgazdaság helyzete és kilátásai 2012-ben

5. A világgazdasági növekedés üteme • a válság előtti20 évben gyorsult: 1988-1997: 3,4%; 1998-2006: 4,2% de: 2006 óta a növekedés üteme lassul • 2008 vége-2009 eleje: brutális recesszió • 2009 közepe-2010 közepe: törékeny és egyenlőtlen növe-kedés a fiskális ösztönző intézkedések következtében • 2010 közepétől: a világgazdasági növekedés újra lelassul a növekvő költségvetési hiány és államadósság miatt megszorító intézkedések bevezetésére kerül sor

7. A válság hatása a fejlett országokra • jelentős gazdasági visszaesés (2009: -4%) • a GDP-növekedés a válság utáni fellendülés időszakában is alacsony (2010: 2,7%) • tartós foglalkoztatási válság (munkanélküliségi ráta: 8,6%) → stagnáló jövedelmek, gyenge kereslet • mindezek és a foganatosított megszorító intézkedések 2011-ben a gazdasági növekedés további lassulását eredményezték

8. Gazdasági növekedés az uniós országokban (2010Q4-2011Q3)

9. az EU27 munkanélküliségi rátája 9,9%, míg az euróöve-zeté 10,4% volt 2011 decemberében • a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Spanyolország-ban (22,9%), Görögországban (19,2%) és Litvániában (15,3%) – Magyarország (10,9%)

11. Az Egyesült Államok államadóssága (1992-2011)

15. A válság hatása a fejlődő országokra • mérsékelt gazdasági visszaesés (2009: 2,4%) • a válságot követő gazdasági fellendülés stabil (2010: 7,5%) • a foglalkoztatás válság utáni fellendülése sokkal erőtelje-sebb, mint a fejletteknél • 2011 közepétől lassuló gazdasági növekedés (ok: a fejlett országok gyengébb kereslete, csökkenő nyersanyagárak) • a jövőben a világgazdasági növekedés motorjai marad-nak (elsősorban Kína, India, esetleg Brazília)

18. Hosszú távú munkanélküliség a fejlett és fejlődő országokban

19. Kilátások 2012-re • a világgazdaságot újra globális visszaesés fenyegeti • a legégetőbb problémát a magas munkanélküliség és a gazdasági növekedés mértékének csökkenése jelenti, elsősorban a fejlett országokban • a fejlődő országok várhatóan továbbra is a világgazda-ság motorjai maradnak, de gazdasági növekedésük le-lassul a fejlett országok gyengeségei miatt

20. Világkereskedelem • a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereske-delem (különösen az export) • 1988-1997 között 7%, 1998-2006 között 6,6%-kal bővült, tehát kétszer olyan gyorsan, mint a világtermelés • a válság hatására volumene nagymértékben csökkent, de 2009 II. negyedévétől lassú növekedés figyelhető meg (elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmében nagy részaránnyal rendelkező ázsiai fejlődő országoknak köszönhetően)

21. Világkereskedelem • 2010 második felétől a volumennövekedés dinamikája csökken, ami a jövőben is folytatódni fog oka: az alacsony világgazdasági növekedés • a fejlődő gazdaságok kereskedelmi volumene 2010-re elérte a válság előtti szintet, a fejlett országoké még nem • a fejlődő országokvilágkereskedelmi szerepe a jövő-ben is növekedni fog (1995 és 2010 közt részesedésük már 28,5%-ról 41,2%-ra nőtt) ok: gyors ipari növekedés

23. Nyersanyagárak fémek, mgazd-i termékek, kőolaj • 1988 és 1997 között mérsékelten (0,6%-kal), 1998 és 2006 között azonban jelentősen (11%-kal) emelkedtek • a válság hatására a nyersanyagárak összeomlanak, ezt követően nagymértékű ingadozás figyelhető meg - 2009 március-2010 eleje: árnövekedés - 2010 eleje -2010 közepe: árcsökkenés - 2010 közepe-2011 közepe: árnövekedés - 2011 közepe- : árcsökkenés

24. Nyersanyagárak • 2012-ben a nyersanyagok ára feltehetően tovább mérséklődik okok:a nyersanyagok iránti csökkenő globális kereslet az alacsony világgazdasági növekedés • ugyanakkor az árak ingadozásának kockázata a pénz-ügyi tényezők miatt (pl. USD árfolyamának ingadozása) magas

26. Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

27. A gazdasági globalizáció értelmezése • a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata - a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy-re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek - az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá-sa fokozódik ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz-nacionális jellegűvé válása

28. A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok • termelési folyamat • a termelési tényezők újratermelődése • a fogyasztás • információáramlás • pénzügyi folyamatok

29. A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok • nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai • nemzetközi tulajdonviszonyok • a globális jövedelemelosztás viszonyai → a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik → egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

30. A globalizáció fő mozgatóerői • a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála” • a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo-bális üzletpolitikát folytatnak • a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása • a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres-kedelem, tőkeforgalom) • a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

31. A globalizációs folyamat hatásai • sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)‏ • növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság-ra → a kormányzati politika hatásköre csökken • új lehetőségek egyes országok fejlődése számára • az általános emberi jogok globalizálódása • a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

32. A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között • 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol-gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban - a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso-latok szélesítése - áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

33. A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 3.A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái • finanszírozási függőség • nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái • 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái - a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között - leküzdése: hosszú és nehéz folyamat (oktatás fejlesztése)

34. A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai • 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete - a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között • 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás