MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEK SERTÉSTENYÉSZTÉS

1. MEZŐGAZDASÉGI ALAPISMERETEKSERTÉSTENYÉSZTÉS NOVOTNINÉ DR. DANKÓ GABRIELLA Debreceni Egyetem AGTC

2. A VÁGÓSERTÉS ELŐÁLLÍTÁS TÁPLÁLKOZÁSI, NEMZETGAZDASÁGI ÉS KÜLPIACI JELENTŐSÉGE

3. A sertésfajra - a nagy genetikai változékonyság, - a nagy reprodukciós kapacitás, - a hatékony hústermelési képesség és - a jó alkalmazkodó képesség jellemző. Népélelmezési fontossága mellett olyan állattenyésztési ágazat, amely mint befektetés viszonylag gyorsan megtérül.

4. A sertés jelentősége más állatfajjal szemben • Mindenevő • Multipara, szapora, 8-13 malac/fialás • Rövid vemhességi idő, évente 2,3 fialás • Gyors fejlődésű, 1 éves korra lefial • Nagy növekedési erélyű, (1 hónap alatt 5-szörös, 6 hónap alatt 100-szoros testtömeget ér el) • Egy anyaállat utáni vágóállat termelés 1600-2500 kg • Takarmány hasznosítása kiváló • Természetes és iparszerű környezethez egyaránt jól alkalmazkodik • Minden korban és testtömegben (8-300 kg) értékesíthető • Minden része hasznosítható • Könnyen tartósítható a húsa (sózás, füstölés, konzerv, töltelékáru, stb.) • Folyamatos árbevételt biztosít • Humán biológiai kutatások tárgya és eszköze

5. SERTÉSÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON 1995-2009 KÖZÖTT (ezer db) Forrás: www.ksh.hu

6. Az egy főre eső húsfogyasztás Magyarországon 1960-1998 között, csontos húsban (kg)

7. Magyarországon a modern nagyüzemi termeléshez és a különleges hagyományos termékek előállításához is rendelkezésre állnak a genetikai alapok, kihasználásuk azonban messze elmarad a kívánatos, vagy lehetséges szinttől.

8. A sertéságazatot terhelő gondok (1) Sertéshús fogyasztás csökken Hisztérikus reklám a sertés ellen Termékfejlesztés, a termékek népszerűsítése kellene Nincs elegendő Hungaricum Hiányzik a fogyasztók tájékoztatása, tudatformálása (hazai termék vásárlásának ösztönzése) A kontinentális éghajlat miatt magas a fűtés és hűtés költsége Tőkehiány Integráció hiánya Nem megfelelő üzemméret Nem korszerű technológia A fajlagos termelési mutatókat 20-30 %-kal növelni kellene Termelői szervezetek létrehozása szükséges A termelői szervezeteknek legyenek jó szolgáltatásai Szerződéses kapcsolat hiánya Tenyésztési piramis hiánya Mesterséges termékenyítő állomások hiánya

9. A sertéságazatot terhelő gondok (2) Hasznosítási irány megjelölésének hiánya Minőségi problémák: Nem egyenletes és homogén az árukészlet Külföldi hibridek előretörése Nincs meg a termelők és feldolgozók érdekközössége Nem hatékony a munkatermelékenység Feldolgozási kapacitás kihasználatlansága Piac szervezetlensége Gyenge logisztikai háttér A nyereség 90%-a a kereskedőknél marad Saját bolthálózat kiépítése kellene-lehetne Költségek növekedése (takarmány, állategészségügyi ktsg., ATEV, stb.) Állategészségügyi és környezetvédelmi problémák

10. A sertéságazatot terhelő gondok (3) • „Mindenki mindenhez középszerűen ért”- specializáció kellene Nincs kiforrott jövőkép (kormány stratégia!) • Minőségi végtermék támogatásának hiánya • Szaktanácsadói hálózat hiánya • Agrárbank létrehozása kellene • Vonzó sertéstelepi „image” kialakítás: sok virág, boldog sertések- ilyen kellene. • Kísérleti létesítmények és intézmények hiánya, tudásbázis növelése kellene • Jogi szabályozási gondok (pl. túlzó környezetvédelmi előírások) • A feketegazdaság aránya a vertikumban 30-40% (illegális feldolgozók) • Vagyonvédelem

11. Az árutermelés versenyképességnek javításához elsősorban a tenyésztés és termelés integrációjának javítása, valamint a termelők és feldolgozók együttműködésének megvalósítása szükséges.

12. A SERTÉSEK ELNEVEZÉSE IVAR, KOR ÉS HASZNOSÍTÁS SZERINT

13. Házi sertés – Sus scrofa domesticus Kan: hím ivarú állat Ártány: fiatalon herélt sertés, amelynek még nincs pajzsa Kanlott: idősebb korban herélt, amelynek van pajzsa Emse: fiatal nőivarú állat Göbe: kifejlődött nőivarú Koca, Anyakoca: nőivarú állatok Miskárolt: nőivarú, melynek a petefészkét eltávolították Újszülött malac: malac a születése napján Szopós malac: malac a választásig Süldő: 4 hónapostól 1 évesig (tenyésztésbe vételig) Magló: tenyészsüldő bármelyik ivarban

14. Előhasi koca: első vemhességét hordó nőivarú állat Tenyészsertés (Tenyészkoca Tenyészkan): tenyésztés, illetve továbbszaporítás szolgálatába állított sertés Törzskoca, Törzskan: tenyészállatok nevelésével foglalkozó tenyészetek kocája és kanja, nagy értékű állatok Kereső kan (nyugodt vérmérsékletű) Beállítani való süldő: nagy súlyra hizlalandó sertés a hízóba állítás előtt Hízósertés: vágásra szánt sertés Hízott sertés: típusra jellemző vágási súlyban lévő sertés Kutyasertés: gyengén fejlett izomzatú és testalkatú, rossz természet, beteges hajlam jellemző Konda: egy csoportban legelőre járó állomány Falka: egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csoport (falkásítás).

15. A SERTÉS ÉLETKORA ÉS SÚLYA • Újszülött 1,0-1,5 kg • 14 napos 3,6-4 kg • 21 napos (választás) 5-6 kg • 28 napos (választás)7-8 kg • 70 napos 25-30 kg • 120 napos (ivarérés) 55-60kg • 180 napos(tenyészérés) 110-130 kg

16. A SERTÉS TESTTÁJAI

17. Küllemi bírálat • A küllemet a sertéstenyésztésben is általában a testalakulással azonosítjuk. Mivel a sertés hústermelése szorosan összefügg a testalakulással, ezért szükséges a küllem értékelése. A küllem nem abszolút kategória, ezért megítélésének szempontjait csupán irányelvszerűen lehet rögzíteni. A támpontot ehhez a fajtacsoportonkénti küllemi standardok adják. • A gyakorlatban azokat a sertéseket bírálják küllemileg a tenyésztésre történő kijelölés előtt, amelyek származásuk és sajátteljesítmény-vizsgálati eredményük alapján alkalmasak tenyészállatnak. • A küllemi bírálat során a legfontosabb szempontok: a fajtajelleg, a típus, a fejlettség, a szervezeti szilárdság. Ellenőrizendő az ivarszervek állapota, a csecsek száma és eloszlása, alakja, a herék elhelyezkedése, fejlettsége. Fontos megítélni az állat egészségi állapotát. • A küllemi bírálat Magyarországon leíró jellegű. A testtájak alakulását 1-től 5-ig pontozzák a fejnél kezdve egészen a lábakig. A pontszámokat nem szabad összesíteni.

18. Küllemi követelmények és a tulajdonságonként adható pontszámok a hazai sertéstörzskönyvezésben

19. A fej: nagyság, törzshöz viszonyított méretaránybeli formálódás A törzs: méreteit elemzik. A hát hajlottsága, az ágyékban jelentkezhető kötéshiba, a mellkas fűzöttsége, a fontosabb kifogások A lapocka és a comb: különösen az izmoltságára, valamint a terjedelmére és az illesztésre figyelnek. A lábszerkezet: lábállások, izületi rendellenességek, csontozat minősítése A testnagyság és a fejlettség: akkor jó, ha a fajtajelleg és típus követelményeinek megfelel Összbenyomás: azon bírálati irányelvek, melyeket nem értékeltek a testtájaknál: fajtajelleg, típus, szilárdság, ivarjelleg, egészségi állapot, vérmérséklet

20. Szabálytalan testalakulások

21. SERTÉSFAJTÁK

22. MANGALICA • Származás: A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőrköntös borította. Főleg az ország középső részén volt elterjedt. 1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Szőke mangalica

23. Küllemi leírás: A sertést gyaluforgács szerűen göndörödő szőrköntös takarja. Négy színváltozat: szőke, fecskehasú, vörös (fekete már nincs). A fej kicsi, a fülei nagyok és előre lógóak. A profilvonal enyhén homorú. A torokjárat széles, a toka nagy. A nyak rövid, hengeres. A törzs közepesen hosszú. A hát egyenes, feszes, de nem ritka a pontyhát sem. A mellkas dongás és mély. A has közepesen nagy. A váll és a far erős, telt, de csak közpesen izmolt. A far csapott. A végtag rövid, finom csontozatú és szilárd. A bőr és a körmök palaszürkék. Csecsbimbók száma 5-6 pár. Fecskehasú mangalica

24. MANGALICA Belső értékmérő tulajdonságok - tenyészérettség: későn érő, 1 éves kor után lehet tenyésztésbe venni - szaporaság: gyenge, 6 db malac/alom, csecsszám 8-10 - agresszív, félti a malacait választási idő: 8 hét, választási tömeg: 5-6 kg/malac évente 1x fiaztatják takarmányértékesítő képesség 4 kg/kg Jelentősége, felhasználása génrezerv megtartása árutermelés: felfutó kocalétszám; hazai fogyasztási igények kielégítése (pl. mangalica szalonna) Biogazdálkodás Exportáru spanyol gasztronómiai érték a Serrano sonka, keresztezési partnere (anyai vonal) a durocnak, a végtermék lapocka és comb Spanyolországba kerül, érlelési idő 30 hónap

25. MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS Kialakulása az 1920 és 1960 közötti időszakra tehető, főleg angol nagyfehér, svéd- és német nagyfehér fajtákból. Színe keselyfehér,szőre és bőre pigmentmentes. A fej profilvonala enyhén tört, a homlok közepesen széles. Erősen tört profilvonal (mapsz fej) ma már nem kívánatos, mert az a korán érő, korán zsírosodó közép-nagyfehér (middle white) fajta egyedeire volt jellemző. A fülek közepesen nagyok, előre és fölfelé állóak. Középhosszú és jól izmolt a nyak. A hát egyenes, hosszú, feszes, széles és jól izmolt. A far szintén egyenes, hosszú, széles és jól izmolt. A comb csánkra lehúzódó. A mellkas közepesen mély és dongás. A has feszes. A lapockák közpesen izmoltak. A lábak erősek, a csontozat szilárd. A csecsek száma 7-7 vagy több, és arányos eloszlású legyen. Ellenálló és alkalmazkodó képessége kiváló. Vérmérséklete élénk, stressztűrő-képessége jó.

26. MAGYAR NAGYFEHÉR HÚSSERTÉS A fajta a hazai sertésállomány alapja, Kiváló szervezeti szilárdsága, jó alkalmazkodó képessége és mérsékelt igényessége miatt anyai partner a keresztezésekben. 10-11-es szaporaságú. Lapállyal keresztezve 12-13 malacot is fial. A növekedés intenzitása és tartama szerint a későn érő típusba tartozik. A hasznosítás szerint bacontípusba sorolható (80-90 kg, 4-5 hónapos). Jó malacnevelő képességű, nagy növekedési erélyű, jó takarmányértékesítő képességgel és szilárd szervezettel rendelkezik. Hústermelő képessége jó, a húsminősége igen jó. Néhány hibrid kialakításában mint anyai partnert használták fel: KA-HYB, PANNONHIBRID.

27. Jellemzői: Nagy ráma, hosszú törzs, feszes hát. Jó konstitúció. Izmolt lapocka és comb. Fej a törzzsel arányos, könnyű. A fül tőben megtört, előre lógó. Szőrzete fehér, finomszálú, bőre halvány rózsaszínű, pigment mentes. Stresszérzékeny 14-16 csecsbimbója van, szelekciós szempont a csecsszám Jó tejelő 11-13 malacot fial Anyai fajta MAGYAR LAPÁLY

28. DUROC Származás: Az USA-ban, Jersey államban alakították ki a fajtát, már 1920-ban az USA törzskönyvezett sertésállományának 40 %-a duroc volt. Ma is az Egyesült Államok vezető sertésfajtája. Küllemi leírás: A duroc szőrtakarója sűrűs, színe a sötét cseresznyepirostól a sárgás világosvörösig terjed. A körmök, a túrókarima, a csecsbimbók és a péra palaszürke. A fej rövid, széles. Az orrhát enyhén homorú. A fül rövid, és elülső harmadában megtört, lelógó. A nyak rövid, jól izmolt. A váll erősen izmolt. A hát széles, ívelt, feszes. A far izmolt, széles és csapott. Sonkái nagyok. A has kicsi, felhúzott. Végtagjai szilárdak. Csontozata vastag. Gyakori a meredek lapocka és a nyitott csánk, ami jellegzetes tipegő járást kölcsönöz a sertésnek. A fajta nyugodt, néha flegmatikus magatartású. Stressztűrő-képessége egyedülálló a fajták között. Csecsek száma 6-6 vagy 7-7. A kocák jó nevelőek.

29. Felhasználás: A fajta 1970-ben történt behozatala óta jelentős szerepet kapott a magyar sertéstenyésztésben. A KA-HYB "E" robosztus vonalában, a TETRA hibrid anyai vonalában és más minősített keresztezésekben Bajai hibrid, a Pannon hibrid apai vonalaként ismert. A pietrain húsmennyiségét a duroc keresztezések minőségben javítják, a stresszérzékenységet csökkentik. A pietrain x duroc vagy a duroc x pietrain F1 kanok F1 kocaállományon kiváló minőségű vágósertés előállítására képesek. DUROC

30. PIETRAIN • Származása: Az 1920-as években terjesztették ki Belgiumban. Kialakítása a mai napig nem tisztázott. Berkshire, ibériai, nápolyi, kínai, sziámi és a francia bayen fajták felhasználása a fajta előállításában bizonyított. Más nézet szerint kialakítása csak a berkshire-re vezethető vissza, míg ismét más vélemény szerint a fajta létrejötte spontán mutáció eredménye. A fajtát 1950-tõl törzskönyvezik. Hazánkban 1963-tól tenyésztjük. • Küllemi leírás: Színe szürkés piszkosfehér, néhol rózsaszín bőr, körülhatárolt fekete, barnásvörös, hamuszürke foltokkal. Előfordul szinte teljesen fehér színű egyed is. Bőre vékony, szőrköntöse ritka és sima. A fej a törzshöz viszonyítva kicsi, és rövid. A profilvonal egyenes vagy enyhén homorú. Füle széles, rövid és horizontálisan felálló. A nyak rövid, hengeres nagyon izmolt. A törzs viszonylag rövid, hengeres. A hát igen széles, lapos, barázdált. A váll és a comb különlegesen izmolt. A far enyhén lejtős. A mellkas közepesen mély és hengeres. A végtagok finomak és rövidek. Csecsek száma 6-6. Stressztűrő képessége kicsi. (Pároztatás, falkásítás, szállítás rendkívül adatfigyelést igényel.)

31. Intenzív hústermelésre nemesített vonal. Közepes törzshosszúságú, széles, hengeres törzsű, megfelelő rámával. A lapocka, a karaj és a comb izmoltsága kimagasló, kedvező, extrém. A far „barázdált”, a bőr finom, feszes, az izmok tónusa jól látható. Színe szabálytalan tarka, szürke, fehér, esetleg vörös testfelület, szabálytalan pigmentált foltokkal. Apai partnernél nem kritérium a csecsbimbók magas száma, de a minimálisan elvárható szint; 6-6 működőképes csecsbimbó. Javítására belföldről a legjobb vágóértékű hazai Pietrain populációkból, míg importja főleg Németországból illetve Belgiumból lehetséges. PIETRAIN

32. HAMPSHIRE Jellemzői: • Középhosszú törzs, enyhén ívelt vagy egyenes hát, jól izmolt combok és lapockák. A has feszes. A csontozat szilárd, robosztus, a lábvégek tiszták, kemények. • Színe szabályos tarka, alapszíne fekete, a maron és a lapockán egy fehér öv jellemzi. Előfordul, hogy a hátsó végtag csánk alatti része is fehér. A körmök feketék, a pigment mentes végtagokon viaszsárgák. • A fej arányos a törzzsel, a túl durva és túl finom, valamint a hosszú fejforma nem kívánatos. A fülek kicsik, felfelé állók. A nyak és a mar rövid, de jól izmolt, a toka száraz. • Mindkét oldalon legalább 6-6 fejlett csecsbimbóval rendelkezzen. • A vonal javítása főként importból történik, homozigóta stressz mentes populációkból, főként Dániából és Svédországból.   • Tömeges, rámás, nagy növekedési eréllyel rendelkező fajta. A csontozat rendkívül szilárd, robosztus megjelenésű.

33. TENYÉSZTÉSI ELJÁRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

34. A fajtatiszta tenyésztés alkalmazása • Génmegőrzés • Fajta nemesítése (nucleus tenyésztés) • Alapanyag biztosítás keresztezéshez • Ha a fajtatiszta populáció elégíti ki legjobban a piaci igényeket (pl. dán,svéd, angol, finn, norvég lapályok a bacon előállításhoz)

35. Egyszerű fajtakeresztezés: kvantitatív átlag felülmúlja, fajtatiszta keresztezés, apai és anyai oldalon (F1 nemzedék). • Egyszerű fajtakeresztezés beltenyésztett vonalakkal: az anyai heterózis növeli a szaporaságot és a malacnevelő képességet, az apai heterózis a hízási és vágási tulajdonságokban előrébb van. Minél távolabb vannak egymástól származásilag annál nagyobb a heterózis.

36. Közvetlen haszonállat előállító keresztezés

37. Homogén hízóalapanyag

38. Kiváló minőségű hasított felek

39. 4 FAJTÁRA ÉPÜLŐ KERESZTEZÉSI ELJÁRÁS (DOUBLE CROSS) Nagyfehér      X        Lapály                       Pietrain    X    Hampshire  (♀ és ♂)                 (♀ és ♂)                      (♀ és ♂)            (♀ és♂)                         F1                                                          F1                        (♀)                                                              (♂) Hungahib   márkázott   végtermék A négyfajtás keresztezésben minden heterózistípust igyekeznek komplexen hasznosítani. Az előnye a háromfajtára alapozottal szemben, hogy az apai vonalon is hasznosíthatjuk a heterózist, vagyis az F1 kanoknak jobb lesz a spermatermelése, az ondóminősége, a szexuális aktivitása.

40. Sertéshibridek a magyar tenyésztésben • Hazai tenyésztésű hibridek: • KA-HYB: 1972-ben államilag elismert fajta lett. Az anyai szülőket svéd nagy fehér és angol lapály adta, az apai vonalat a holland lapály és az angol nagy fehérvonalak keresztezésével állították elő. A Ka-Hyb olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben párosítják a nőivarú populációhoz. A Ka-Hyb hibrid sertés 5 apai vonalcsoportba sorolt, genetikailag egymással nem rokon populációval történik. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy a nőivarú tenyészutánpótlást az üzemek maguk állítsák elő. A-vonal nagy fehér jellegű, B, C, D-vonal lapály, E-vonal hampshire és duroc • HUNGAHIB: 1981-ben lett államilag elismert fajta. Jelenleg a fajta előállításában 5 vonal vesz részt. Anyai vonal nagy fehér jellegű, B-vonal lapályjellegű, C-vonal pietrain, D-vonal hampshire • TETRA HIBRID: 1978-ban lett államilag elismert fajta. 4 vonalas hibrid. Az anyai ágat angol nagy fehér és duroc vonal keresztezésével állították elő, az apait holland lapály és belga lapály segítségével. • Külföldi hibridek • SEGHERS: a végterméket 3 anyai és 3 apai vonal keresztezésével nyerik. Az anyai vonalak lapály és nagy fehér jellegűek. Az apai vonalak pietrain és nagy fehér jellegűek. • DALLAND: a tenyésztés központja Hollandiában van. 5 vonalas hibrid, ebből 4 játszik érdemi szerepet. Az apai vonalak pietrain, nagy fehér és lapály fajtákból kitenyésztett szintetikus vonalak. Az anyai vonalak pietrain, nagy fehér és yorkshire eredetű állományokra vezethetők

41. KA-HYB • A KA-HYB sertés nemesítése 1962-ben kezdődött Anker Alfonz irányításával a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán, megelőzve az európai országokat. • 1972-ben már államilag elismert fajta volt. • Olyan rotációs keresztezési program eredménye, amelyben speciális tulajdonságokra szelektált, számos esetben rokontenyésztett vonalak kanjait meghatározott vonalsorrendben (rotáció) párosítják a nőivarú populációhoz.

42. Importból származó hibrideket vizsgáltak, végtermékből visszaválogatták a nőivarú egyedeket és beltenyésztésű rokontenyésztett állománnyal keresztezték. A folytatható keresztezési program lehetővé teszi, hogy az üzemek a nőivarú utánpótlást maguk állítsák elő. • 5 apai vonalcsoport: • A – nagyfehér hússertés. Ezen belül megtalálhatók az angol, holland, NSZK nagyfehér hússertés, stb. kiemelkedő növekedési erély, jó takarmány hasznosítás és húsminőség, stressztűrő. • B – bacon (sonka) típusú lapály jellegű vonalcsoport. Megtalálhatók benne a svéd, dán, angol, stb. lapály sertések. Izmoltságra, nagyobb rámára szelektáltak. • C – négysonkás típusú belga lapály. Nagy rámára és szilárd szervezetre szelektáltak. • D – sokoldalú hasznosításra (allround)alkalmas lapálysertés. NSZK, NDK, holland lapály. • E – robosztus. Hampshire és duroc fajtákból kialakított vonalak.

43. HUNGAHYB 39 • Magyar nemesítésű, 4 vonalas diszkontinuens hibrid. • Küllem • szőr: fehér, bőr felületi pigmentfoltok előfordulhatnak • fej: középhosszú, a törzsel arányos • fül: előre állóak • nyak: jól izmolt, mar és a toka száraz. • Szilárd szervezetű, környezettűrő képessége kiváló. 8100 törzskönyvezett koca. • Gazdasági mutatók: • született élő malac/alom: 9,6 db • 21 napos élő malac/alom 8,9 db • napi súlygyarapodás 861,36 g • takarmányértékesítés 2,88kg/kg • színhús 57,48 %.

44. TARTÁSTECHNOLÓGIA

45. Az iparszerű tartás jellemzői • 1 állatfaj van • Nagy létszám (300-5000 koca) • Nagy mennyiségű vágósertés kibocsátás (5.000-100.000 db/év) • Bekerített a telep (fekete-fehér elv betartása a személyi és járműforgalomban is) • Prevenció • Magas fokú a gépesítettség (fűtés, hűtés, szellőztetés, takarmánykiosztás, stb.) • Szakmailag felkészült vezetők ,dolgozók üzemeltetik • Épület és állomány rotáció van • Folyamatos a termelés

46. Ha nem optimális termelési környezetben tartjuk az adott állatfajt a genetikailag meghatározott termelési tulajdonságait nem képes teljesíteni.

48. Kocák tartása

49. Tenyészkocasüldők nevelése A tenyésztésre kijelölt és a teljesítmény, valamit a származás alapján előválogatott süldőanyagot 30 kg-os fejlettség elérésekor vigyük a süldőnevelőbe. • Neveléskor megfelelő mozgástér kell, a mozgáshiány kedvezőtlenül hat a szervezeti szilárdságra, a reprodukciós tulajdonságokra (kifutós rekesz) • Hibátlan rácspadozat legyen • Csoportonként max. 15 egyed • Fontos a takarmány szakszerű adagolása, kiegyenlített fogyasztása • 7-8 hónapos korban, 110-130 kg-os súlyban veszik tenyésztésbe • A túl korai tenyésztésbevétel káros lehet a hasznos élettartamra • A selejtezett kocaállomány vásárlásból vagy saját nevelésből pótolható. • 4-6 fialásig tartják tenyésztésben

50. Az üres kocák tartása • Kocasüldők vagy ellés utáni anyák • Szoptatás alatt kimerült szervezet feltöltése biológiailag értékes takarmánnyal, 1 hétig tartó ad libitum etetés (flushing hatású is) • Csoportos tartás (ivarzás-indukáló is) • Termékenyítés után egyedi ketrecben megfigyelés alatt.