Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Közép-Tisza-Zagyva VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Közép-Tisza-Zagyva VE Éljünk a Tiszavölgyben! Budapest, 2009 Október 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Közép-Tisza-Zagyva VE – Összefoglaló a térségről A(z) Közép-Tisza-Zagyva VE területe 16 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 41,297 fő, a városokban élő lakosok száma 6,711 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 22%-a, 5 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Közép-Tisza-Zagyva VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 41,297 Újszász 6,711 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 16 Rákóczifalva 5,572 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Tószeg 4,745 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 6 Szajol 4,024 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 17 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 1 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 26 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Közép-Tisza-Zagyva VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 953,801 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 5 • 953,801 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 443,920 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 528,474 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 210,805 • Leader közösségi fejlesztés • 2 • 127,375 • Leader vállalkozás fejlesztés • 11 • 487,247 • Leader képzés • 1 • 47,375 • Leader rendezvény • 2 • 217,350 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 4 • 115,491 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 157,299 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Közép-Tisza-Zagyva VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Külterületi utak rossz állapota,A tiszai átkelőhelyek hiánya • A vállalkozások alacsony száma, aktivitása és tőkeszegénysége • Kerékpárutak amortizálódottsága • Hozzáadott érték hiánya, csak nyersanyagtermelés, vagy alacsony jövedelmezőség szolgáltatások • A helyi gazdaság versenyképtelensége • A turisztikai vonzerők nem, vagy részben alkalmasak idegenforgalmi célokra • Társadalmi és gazdasági együttműködés hiánya • Az érdekérvényesítés alacsony szintje • A térség idegenforgalmára negatívan hat a kulturális és építészeti értékek általánosan rossz állapota • Identitás és jövőkép hiánya, demográfiai mutatók-elöregedő lakosság • A helyiek tulajdonában lévő üzemek, szolgáltatások létesítése. Meglévő természeti kincsek turisztikai kiaknázása. Éghajlati és domborzati adottságok agrár- és turisztikai kihasználása. • Helyi kisvállalkozások megerősítése és számuk növelése. • Megtermelt nyersanyagok minél magasabb szintű feldolgozása, versenyképes, magas minőségű helyi termékek létrehozása. • Erőforrásaink fenntartható felhasználása: folyók, termálvíz, termőföld, tiszta levegő, természetvédelmi területek, stb. • Legalább kistérségi szintű TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, Klaszterek létrehozása. • Tudatos vásárlói magatartás kialakítása, a helyi piac és vásárlóerő kiaknázása. • Az „önellátás” - az adottságok alapján. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Közép-Tisza-Zagyva VE – A stratégia alapvető célja A Közép-Tisza-Zagyva vidék erőforrásait ismerő, azokat saját fejlődése érdekében hasznosítani tudó, erős "saját" fenntartható gazdaságot építő közösség kialakítása, innovatív, szolidáris, környzettudatos magatartással, különös figyelemmel az esélyegyenlőségre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A közösség települései, tagjaink felismerték a közösség erejét és az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A 16 település nem kevesebb, mint 6 természetrajzi kistáj találkozásánál alakult ki. Meggyőződésünk, hogy ez példa nélküli az országban. Egyetlen egy közös természeti jellemzőnk van, hogy folyóparton élünk, a Tiszavölgyben. A szellemiség megfogalmazásában hétköznapi szavak helyett Gróf Széchenyi István gondolatait idézzük: "Tiszavölgy alatt én nem csak a Tisza ágyát értem és azon tért, melyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait, melyek a Tiszába omlanak." A Közép-Tisza-Zagyva Helyi Közösség tagjaiként kivétel nélkül a folyók magas partjain otthont és megélhetést találó egykori közösségek utódai vagyunk. Sorsuk, megélhetésük ezernyi szállal kötődött a folyókhoz, a vízhez, mint ahogy az egymással való összeköttetést is évszázadokon keresztül a folyók "országútjai" biztosították. Hagyományainkban, legendáinkban, szokásainkban máig megőriztük a természettel okosan együttműködő ember képét. Mindenhol fellelhetők az időben, a messzi múltban, a lelkekben pedig mélyen gyökerező paraszti kultúra értékei. A régmúlt szinte génekben megőrzött üzenete, hogy mindenünk meg van, csak okosan, mások és a jövő iránti felelőséggel, de saját hasznunkra kell élni vele, hogy minden falu, egy teljes ország, egy önálló világegyetem, ahol állsz, ahol élsz, az a világ közepe. A Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság között, de egyik népcsoporthoz sem tartozva e közösségben újra egymásra találtunk. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 Az alakuló helyi közösség által lefedett terület a Szolnoki – ártér nevezetű kistájon terül el. A kistérség kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik, a települések jelentős része a Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet részét képezik, mely országos jelentőségű védett terület. Az értékes folyóparti és mocsári élőhelyek és társulások számos védett fajnak adnak otthont. A Tisza és holtágai, a Zagyva, és a folyók hullámterei jelentős természeti erőforrások. A térség éghajlata kontinentális, nagy és szeszélyes a hőmérsékletingadozás (+40C° és -25C° között), a napfényes órák száma éves ingadozásban 1900 – 2100 óra között változik. Hazánk legszárazabb területéhez tartozik. A csapadék sok éves átlaga alig haladja meg a 490 mm – t. A kistérség talajtakarója változatos, fő talajképző tényező a folyók, illetve a víz és hatására létrejövő hidromorf talajok. Három talajtipus az uralkodó. Ezek a réti talajok, a csernozjom talajok és a sztyeppesedő réti szolonyecek, valamint változataik. A talajok termőképessége változó, a terület közel 70 % - a szántó művelési ágban hasznosított. A folyók, hullámterek és holtágaik védett természeti értékeket képviselnek, (Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet) részei a Tisza mellett húzódó ökológiai folyosónak, mely 136 km hosszú és 9452 ha – t foglal magába. A védett területek rendkívül gazdag és változatos növény, rovar és állatvilággal, biodiverzitással rendelkeznek. Védettséget élveznek a hullámtéri rétek, szikes puszta maradványok, holtágak gazdag mocsárvilága, a kérészek páratlan „tiszavirágzása”. A kistérség környezeti állapota — összességében — a kevésbé szennyezett területek kategóriájába sorolható. A légszennyezés legfőbb okozója az ipar és a közlekedés. A térség települései túlnyomó részt a „kiemelten védett” és „védett” kategóriába taroznak. Az utóbbi években a térség parlagfűvel fertőzött területnek számít, mely növeli a lakosság allergén megbetegedését. A felszíni vizek állapota változó. A Tisza folyó vízminősége a” jó víz és a tűrhető víz” minősítés közé helyezhető (II – III. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 osztály ). - A Zagyva folyó a felsőbb szakaszán szennyezettebb, értékei rosszabbak a Tiszáénál (III – IV. osztály) - A belvízcsatornák több esetben szennyvizek befogadójaként funkcionálnak és ezért erősen szennyezettek. - A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedése, a sekély vízmélységek (feliszapolódás) és az eutrofizáció kedvezőtlen hatásaira vezethető vissza. Az Alcsi Holt – Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág jó minőségű vízzel rendelkezik. Kiemelt jelentőségű a talajok védelme. Megfigyelhetők a helytelen agrotechnika és külterületi infrastruktúra (belvíz elvezető rendszerek, melioráció, hulladék elhelyezés) hiányából adódó talajdegradációs folyamatok; a talajsavanyodás, talajszerkezet romlás, eróziós folyamatok növekedése. Nem megfelelő a hulladékgazdálkodás, a megvalósult korszerű hulladéklerakók (Kétpó) mellett még sok az illegális hulladéklerakó hely, mely szennyezi a környezetet, a talajt és a vizeinket. A mezőgazdasági termelés során keletkezett hígtrágya és egyéb hulladékok kezelése, elhelyezése, ártalmatlanítása sem megoldott. A szelektív és veszélyes hulladék gyűjtés bevezetése még kezdeti stádiumban van. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Térségünkre nem releváns, nem tartozunk a 33 leghátrányosabb kistérség közé. A Szolnoki kistérségben Szolnok Megyei Jogú Város statisztikai mutatói nélkül a kistérség települései gazdasági, és társadalmi mutatói alapján hátrányos helyzetűnek tekinthető. (Pl. Tisza mentén található kistelepülések: Hunyadfalva, Csataszög, Kőtelek, Tiszasüly, Nagykörű "belső perifériának" tekinthető.) 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 15% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 6% Építőipar 13% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 10% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 23% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.8%, ami -0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.8% • Változás 2003-hoz képest -0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A települések lakosságszáma igen heterogén. 1000fő alatti település 3, 1000-2000 fő közötti település 7, 3001-4000 fő közötti település 3, 4001-5000 közötti település 1, 5001-6000 közötti település 1, 6001-7000 közötti település 1. Ugyanez mondható el a települések adottságairól, lehetőségeiről, a munkavégzés korú lakosság és a foglalkoztatottak számáról is.A nyilvántartott álláskeresők száma a munkavállalási korú népesség százalékában a közösség területén 6,70%, mely magasnak nevezhető. A megyei átlag sajnos még ettől is rosszabb 7,95 %.(Relatív mutató) Ha értékeljük a relatív mutatónak az országos átlaghoz viszonyított arányát ez a megyében 1,19, mely az országos átlagnál 19 %-kal magasabb. A közösség területén a települések ilyen jellegű mutatói a megyei átlaghoz viszonyítva 3 településen jobbak, 5 településen rosszabbak, 8 településen átlag körüliek. A térségre legjellemzőbb a mezőgazdasági tevékenység. A fentieket támasztják alá, hogy minden településen van aránylag nagyobb létszámot foglalkoztató mezőgazdasági vállalkozás, illetve a területen az őstermelők száma is az országos átlagot jóval meghaladja.Itt is megállapítható azonban az, hogy többségében kényszer vállalkozásokról van szó.Intenzív gazdálkodásra kevés területen van lehetőség, a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetet kímélő technológiákra, bio- és tájgazdálkodásra.Ipari tevékenységről egy két települést kivéve nem beszélhetünk.A foglalkoztatottak számának növelése és a munkahelyteremtés között igen szoros a koreláció. Sajnos a térségben néhány település kivételével esély nincs arra hogy munkahelyteremtő beruházás megvalósuljon. Olyan foglalkoztatási formák bevezetését kell erősíteni, melyek nem oldják meg, de legalább csökkentik kismértékben a feszültséget. A turisztika, az olcsó munkaerőt vonzó könnyű ipari tevékenység, azok a területek melyek kitörési pontot jelenthetnek a térségben, nem figyelmen kívül hagyva a másodlagos munkaerő piaci foglalkoztatást.(közhasznú, közcélú munka, szociális földprogram)A foglalkoztatottság mennyiségi és minőségi mutatója többek között az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemalap.A települések átlaga 407 214 e-Ft. 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 mely alacsony érték. Nagy a különbség a legalacsonyabb 174 266 e-Ft és a legmagasabb 563 909 e-Ft. érték között. SWOT-analízis foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban: Erősség -Nagy számban áll rendelkezésre átképezhető munkaerő. -Másodlagos munkaerő piac kiépültsége és tradíciója jelentős. -Sokszínű felnőttképzési intézményrendszer. -Turisztikai vonzerők, természeti és kulturálisértékek. Gyengeség -Halmozottan hátrányos helyzetű népesség,nagyszámú periférikus helyzetű település,gyenge térszervező erejű központtal. -Alacsony foglalkoztatottság. -Munkanélküliség szerkezete kedvezőtlen. -Gyenge a vállalkozások közti együttműködés. -Sok a kényszervállalkozás. -Kevés a magas feldolgozottságú termék. -Közlekedési hálózat minősége rossz. -Komplex turisztikai termékek száma alacsony. Lehetőség -Támogatási források bővülnek. -Tájjellegű, egyedi minőségű termékek és a biotermékek iránti kereslet növekszik. -Öko gazdálkodás felértékelődik. -Növekszik a kereslet a komplex turisztikai termékek, az egészség- öko- és a rendezvényturizmus iránt. Veszélyek -Éghajlatban bekövetkező módosulások tartóssá válnak, időjárási szélsőségek fokozódnak. -Befektetők távolmaradása, tartós tőkehiány. -Határon túlról eredő természetvédelmi és környezetvédelmi károk. -A munka becsülete leértékelődik. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 7%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tószeg székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 893 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • ACCEL HUNLAND Kft. • Tószeg • 3542 Kerékpár gyártása • 400 • 0 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • AKVIPATENT Zrt. • Besenyszög • 7420 Mérnöki tevékenység, tanácsadás • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 100 • 0 3 • EUROSOL Kft. • Tószeg • 1920 Táskafélék, szíjazat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 91 • 0 4 • Nagykörűi Haladás MG Zrt. • Nagykörű • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 58 • 400,000 5 • Palotási MG Zrt. • Besenyszög • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 50 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Szabados-Hús Kft. • Rákóczifalva • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • 46 • 531,796 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Millenniumi Agrár Zrt. • Újszász • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 45 • 0 8 • Zagyvarékasi Béke MG Szövetkezet • Zagyvarékas • 0130 Vegyes gazdálkodás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 40 • 0 9 • BACHL Kft. • Tószeg • 2523 Műanyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 34 • 0 10 • Vegyesipari Szövetkezet • Újszász • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 29 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A Szolnoki térség gazdaságát és vállalkozóit az országos tendenciák jellemzik, magas az egyéni, kis – és közepes vállalkozások aránya. A legalacsonyabb vállalkozási kedv Hunyadfalván (4.8 db /1000lakos), Tiszajenőn (24.5), Vezsenyen (25.1), Csataszögön (29.0) tapasztalható, legmagasabb pedig Szászbereken (56.2), Tószegen (54.5),Rákóczifalván (48.8), Nagykörűben (43.2).A vállalkozásokon belül valamennyi településen magas az egyéni (kényszer?) vállalkozások aránya (59 – 100% között). A térségben átlag 35.5 vállalkozó jut 1000 lakosra,73.7 %-uk egyéni vállalkozó. A vállalkozásokra jellemző a tőke –és piaci ismeretek és kapcsolatok hiánya. A térségben – elsősorban a kis településeken – magas és tartós a munkanélküliség (Hunyadfalva14.9%, Nagykörű 13.3%, Zagyvarékas 12.0,Szászberek 4.1%, Besenyszög és Újszász 5.0%). A térséget jelenleg elkerülik – a gazdasági és társadalmi fejlődést is elősegítő – autópályák, jelentős ipari, kereskedelmi koncentráció Szolnokon és az agglomerációba tartozó településeken található. Gyengék és esetlegesek a piaci kapcsolatok, kevés a versenyképes és fejlődni tudó vállalkozás. A Tisza – menti kis települések „belső perifériának” tekinthetők.A térségben működő vállalkozások elsősorban a kereskedelem és egyéb szolgáltatások területén találhatók. A térség gazdasági szerkezetében az ipar, kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság és egyéb tevékenység a sorrend.Az iparon belül a feldolgozóipari ágazatok (gépipar, élelmiszeripar), szolgáltató ipar, kereskedelem bírnak jelentőséggel.A térség gazdag mezőgazdasági termelési kultúrával és hagyományokkal rendelkezik, azonban az agrárium jelenlegi versenyképessége nem megfelelő. A termőhelyi adottságokat figyelmen kívül hagyó helytelen talajhasználat az alacsony jövedelmezőségen túl jelentősen rombolja a természeti környezet állapotát.A kisebb településeken még mindig szinte kizárólag a helyi mezőgazdaság ad megélhetést, ugyanakkor a hagyományos termékszerkezet, az elaprózott birtok – és tulajdonosi rendszer, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek fejletlensége, a termelés integráltságának alacsony szintje, a térségi arculat hiánya további súlyos problémákat okoz. A gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások és a termelők közötti összefogás hiánya jellemzi a településeket.A térség gazdag és egyedi turisztikai vonzerőkkel rendelkezik (természeti értékek, termálvíz, gasztronómia), amire sokrétű gyógy – és wellness, vízi-, öko-, kulturális-, falusi és sport turizmus építhető. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Azonban a lehetőségek jelenleg még kihasználatlanok, melynek főbb okai, hogy nem állnak rendelkezésre a sokoldalú és minőségi szolgáltatások nyújtásának alapfeltételei. Hiányoznak a térség települései között összehangolt komplex turisztikai termékcsomagok, a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások színvonala alacsony és sok esetben nem kiépített, gyenge a marketingtevékenység. Jelenleg a turizmus csak kevés helyen – a települések felében foglalkoznak vele kisebb – nagyobb mértékben – tölt be fontosabb gazdasági szerepet, pl.Tiszavárkonyban 2059 vendégéj/ezerlakos/év. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 17 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 31 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Oktatással kapcsolatos tevékenység 18 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségi szervezetek száma: 147. Általában jellemző a klasszikus civil szervezeti forma, bár a közhasznú társaságok számában az elmúlt három évben növekedés volt észlelhető. A különbözõ tevékenységcsoportokon belül jelentõs eltéréseket tapasztalhatunk a bevételek, illetve a szervezetszám tekintetében. Jellemző a települési sport- és szabadidõs szervezetek, a hagyományőrző illetve kulturális tevékenységű szervezetek aktivitása. A legnagyobb szervezetek mindegyike pályázati forrásokat vesz igénybe tevékenysége végzéséhez, bár még jellemzően az állami támogatásokból származó forrásokból működnek (önkormányzati költségvetésből). Jelentős az önkéntes munka bevonása, különösen nagy volt a lakossági segítség e szervezetek esetében.Jelentõsen emelkedett az állami támogatásokból származó források aránya. 2000-ben a teljes szektor bevételeinek 28%-a származott az állami vagy önkormányzati költségvetésbõl, ez az arány 2005-re 40% fölé emelkedett.A szektorban dolgozók száma több mint 6%-kal növekedett az utóbbi két évben. A fõállásban, teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 20 fõt. A térségben minden településen működik Vadásztársaság, mely civil egyesületi formában látja el tevékenységét. A térség 12 településén van Horgászegyesület, illetve sportegyesület, melyek elavult eszközrendszerrel, de lelkesen végzik önkéntes tevékenységüket. Kiemelkedő a sport terén: - az újszászi Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület, országos toll-labda bajnokságai méltán elismertek, - elismert a rákóczifalvi Rákóczifalva Sportegyesület labdarúgó (NBIII.), sakk valamint lovassportokkal (fogathajtás) kapcsolatos tevékenysége. - jelentős eredményeket ért el területi versenyeken a Kézilabda Sportklub Kht., mely Rákóczifalván működik. Jelentős a hagyományőrző egyesületek tevékenysége, ismertsége: - a rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület országosan elismert rendezvénye az Aratófalatok ünnepe a Magyar Turizmus Zrt. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 rendezvénynaptárjában is besorolt, - a Rákóczi Néptáncegyüttes táncosai országszerte mérettetik meg magukat a hagyományos magyar népi táncok versenyein, fesztiváljain, - a Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 504 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 41,801 41,709 41,610 41,595 41,297 Éves változás -15 -298 -92 -99 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 504 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/1 Elemzésünkből kitűnik, hogy a térségünkben összefogó 16 település 41.997 lakosának mintegy 4%-a regisztrált munkanélküli, ami 3%-al elmarad az országos átlagtól A lakosság kor szerinti megoszlásából megállapítható, hogy térségünkben a lakosság elöregedőben van mivel az összlakosságnak a 0-17 éves korosztály mindössze 15%-át teszi ki, ami 3%-al kevesebb az országos átlagnál. Ellenben a 18-59 év közöttiek aránya 63%, az 59 évnél időseb korosztály aránya 22%. Ezek az értékek 3% illetve 1%-al magasabbak az országos átlagnál. A térségünk helyzetét tovább nehezíti, hogy a munkalehetőségek beszűkülése miatt a fiatalok elvándorlása igen nagyarányú. Iskolai végzetség szerint a lakosság 51%-ának legmagasabb iskolai végzettsége nem haladja meg a 8 általánost. Az országos átlag 46%-ához képest ez jónak mondható. Sajnos ez már nem mondható el a magasabb iskolai végzetséggel rendelkezőknél. A középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 42% ami 6%-al elmarad az országos átlagtól. A felsőfokú végzettséggel a lakosság 5%-a rendelkezik, ami -7%-os eltérést mutat az országos átlaghoz képest. Ezért programunkban kiemelkedően fontosnak tartjuk a gazdasági és infrastrukturális lehetőségek fejlesztésével a térség népesség megtartó képességének javítását, illetve a lakosság,- különös tekintettel az aktívkorúakra- képzésének segítését, hogy kiszélesedjen a magasan képzett, a térséghez kötődő és azért tenni akaró lakosság köre. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 6% • Mindhárom mobilhálózat 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 15 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat • Tűzoltóság Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Infrastrukturális helyzetünk a közműellátottság tekintetében jónak mondható, erősségeinket növeli. A térség területén a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya – néhány település kivételével – meghaladja a 80 %-ot. Az ivóvíz minősége több esetben nem felel meg az előírásoknak, a hálózatok öregek és elavultak. Szennyvízcsatornával a legtöbb település rendelkezik, vagy kiépítése folyamatban van. A vezetékes gázellátás és a villamos energia ellátás minden településén biztosított. A közvilágítási rendszer kiépítettsége teljes, a legtöbb esetben korszerű, energiatakarékos. Az egészségügyi infrastruktúra helyzete megfelelő, az ellátó rendszer jól kiépített, az épületek és felszerelésük felújításra és korszerűsítésre szorul. A települések a közoktatási kötelezettségüknek eleget tesznek, folyamatban van az oktatási intézmények átszervezése, szükséges az intézmények korszerűsítése, fejlesztése. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.25 0.34 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 11% 20% 14% 50% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

37. Települések főbb jellemzői 1/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Besenyszög • Község • 3,548 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.68% • 462,877 • 0.000 • 0.000 Csataszög • Község • 347 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.35% • 259,405 • 0.000 • 0.000 Hunyadfalva • Község • 238 • 12.75% • 174,266 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kőtelek • Község • 1,703 • 12.15% • 293,250 • 0.000 • 0.663 • Közszféra Nagykörű • Község • 1,759 • 12.13% • 351,555 • 0.271 • 0.285 • Közszféra Rákóczifalva • Nagyközség • 5,572 • 6.35% • 504,770 • 0.000 • 0.009 • Közszféra Rákócziújfalu • Község • 2,081 • 6.56% • 395,422 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 2/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szajol • Község • 4,024 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.34% • 528,501 • 1.389 • 2.330 Szászberek • Község • 1,008 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.45% • 516,885 • 0.000 • 0.000 Tiszajenő • Község • 1,625 • 5.92% • 409,462 • 0.000 • 0.039 • Kereskedelem, javítás Tiszasüly • Község • 1,691 • 9.01% • 336,419 • 0.000 • 0.038 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Tiszavárkony • Község • 1,638 • 8.40% • 484,036 • 0.000 • 1.774 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tószeg • Nagyközség • 4,745 • 5.70% • 563,909 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újszász • Város • 6,711 • 4.50% • 461,329 • 0.000 • 0.000 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 3/3 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vezseny • Község • 733 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.71% • 366,699 • 0.000 • 0.121 Zagyvarékas • Község • 3,874 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.23% • 406,631 • 1.104 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések egy mondatos jellemzése 1/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „infrastruktúra teljességének hiánya, mezőgazdasági termelés visszaesése, a munkanélküliek foglalkoztatása, a népességmegtartó erő fokozása, - nem megfelelő ivóvíz biztosítása, - járdák, utak rossz állapota, - egyre dráguló engergia” • „mezőgazdasági munkaerő megléte, termálkincs megléte, mezőgazdasági termelésből képződő biomassza felhasználása megújuló energiaforrásként, teljes infrastruktúra kiépítésének megvalósítása, termál-, gyógy-, horgász és szabadidőturizmus megindítása és működtetése, bioenergiával foglalkozó cégek letelepedése, ezáltal a mezőgazdasági munkaerő foglalkoztatása,” • Besenyszög • „Munkahelyteremtés, turisztika, szálláshelyteremtés programszervezés, sportrendezvény szervezése, turisztikai és sportrendezvények infrastruktúra hiánya, elöregedés, temető és ravatalozó hiánya, egységes falukép hiánya, ivóvízminőség javítása, szelektív hulladékgyűjtés, belvízelvezetés, elhagyott állattenyésztésre alkalmas épületek és ipari üzem” • „a 3224-es főúton megközelíthető, elhagyott állattenyésztésre alkalmas épületek és ipari üzem” • Csataszög 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 2/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „zsáktelepülés nehéz megközelíthetőséggel, elöregedés, elvándorlás, nincs munkalehetőség” • „érintetlen környezet, a falu fekvéséből adódó nyugodt természeti környezet” • Hunyadfalva • „elvándorlás, kisebbségi helyzet, munkanélküliség, vállalkozások hiánya” • „Tisza folyó közelsége, átmenő forgalom, mezőgazdaság fejlesztése, helyi termék előállítása” • Kőtelek 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 3/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település saját gazdaságának a hiánya, a meglévő gazdasági egységek tőkeszegénysége, kiszolgáltatottsága. Az önkormányzat ellehetetlenülése,az állami támogatások folyamatos csökkenése a pénzügyi mozgástér teljes megszűnése miatt. Az identitás, a helyi jövőkép elvesztése.” • „A község közigazgatási határán belül a fenntartható fejlődésen alapuló hosszú távú életlehetőség minden forrása adott. Nem a lehetőségek fizikális hiánya a probléma, hanem a lehetőségek ismerete és felhasználása a gond.” • Nagykörű • „Belterületi utak kiépítettlensége, önkormányzati tulajdonú intézmények korszerűtlensége, akadálymentesítése; helyi foglalkoztatás(megváltozott munkaképességű lakosok is); kevés vállalkozás, szálláshelyek,vendéglátóhelyek hiánya,Tisza-parti fejlesztések tőkehiánya, fiatal korosztályok elvándorlása; humán infrastruktura képzetlensége, felnőttképzési infrastruktúra hiánya” • „Turisztikai jellegű fejlesztések a környezeti adottságokra épülve (Tiszai terület), lehetőség az ivóvíz, telefon, Internet, gáz, csatornahálőzat kiépítettsége miatt(ipari park!), aktív civil szervezetek (24 szervezet helyi szinten), termálvíz hasznosítása mezőgazdasági, turisztikai,energia téren, meglévő Macigyűjtemény, Szolnok és Martű városok közelségének gazdaságélénkítő hatása” • Rákóczifalva 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 4/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „helyi munkahelyek hiánya, helyi vállalkozások kevés száma, a 442-es főút kettészeli a települést, nagy az átmenő forgalom, nincs közösségi élet és közösségi tér, mezőgazdasági vállalkozások hiánya” • „a 442-es főútból adódó kapcsolt vállalkozások, a Tisza folyó közelsége, a meglévő vállalkozások erősítése, kiépített infrastuktúra (belterületi utak)” • Rákócziújfalu • „Nagyon minimális önkormányzati földtulajdon. Elavult infrastruktúra. Nagy átmenő forgalom. Szajoli Holt-Tisza helyzete. Hulladékgazdálkodás kérdése nem megoldott. A pályázatokhoz önerő biztosítása csak banki hitellel lehetséges. Kettéosztott település(4-es számú főút). Kevés munkalehetőség. Értelmiség elvándorlása. Tranzitbűnözés.” • „Folyó Tisza és a Holt-Tisza kihasználása a turizmus területén. Jó természet földrajzi adottságok. Vállalkozók száma magas. Jó közlekedési adottságok: közút, vasút. Erős települési civil önszerveződések. Vasutas hagyományok. Közbiztonság helyzete jó.” • Szajol 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 5/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „kiépítettlen belterületi úthálózat, beköltözők részére még nincs kialakított infrastruktúra, közművesített telkek, óvodai és iskolai hely hiánya” • „nagy a beköltöző fiatalok száma, növekvő gyermeklétszám, épülő pelletüzem, Szászberek integrált ipari park megléte,” • Szászberek • „Nem megfelelő infrastruktúra az egészségügyi alapellátások ellátásához. Az elhasználódott azbeszt alapú eternitcső miatt romlik az ivóvíz minőség. Balesetveszélyes belterületi utak, nagyszámú kátyúsodás, útpatka hiány. Nincs kiépítve a belvíz és csapadékvíz elvezető hálózat.” • „Az infrastruktúrális fejlesztéssel egy épületben hozzáférhetővé válnak az egészségügyi szolgáltatások. A vízvezetékhálózat cseréjével (az azbeszt alapú eternit csövet műanyag cső váltja fel) az ivóvíz minősége javul. Belterületen biztonságosabb lesz a közlekedés a lakosok szívesebben használják kerékpárjukat ennek következtében javulhat a település lakóinak egészségi állapota.” • Tiszajenő 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 6/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, fejlettlen ipar, mezőgazdaság. Várostól való távollét, rossz közlekedés.” • „Kolopi gyógyiszap hasznosítása, gyógyfürdő létesítése, turizmusfejlesztés (vadász-horgász, falusi, öko) víziturizmus adottságai, falusi vendéglátás, kerékpárút EUROVELO teljes megvalósítása, kikötő, alternatív energiaerdő (ártér)” • Tiszasüly • „ivóvízhálózat korszerűtlensége, művelődési ház hiánya, piac hiánya, Tiszavárkony-szőlő külterület Internet hozzáférés hiánya, utak aszfaltozása, felújítása, településfejlesztés hiánya” • „turisztikai fejlesztés a természeti adottságokra építve (szabadstrand, horgászati központ, stb.), szénsav.kút hasznosítás” • Tiszavárkony 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 7/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Szövetkezetek megszűnésével visszaestek a településre jellemző mesterségek. A települések közötti összefogás megszűnése. Mezőgazdasági területek nehéz megközelíthetősége. Mezőgazdasági őstermelők, kisvállalkozások termnfrastruktúra kiépítetlenség (út, kerékpárút)Szövetkezetek megszűnésével visszaestek a településre jellemző mesterségek. A települések közötti összefogás megszűnése.” • „Lovasturizmus, Vendégház létesítése, túraútvonalak kialakítása pl: tiszavárkonyi alkotóházhoz, Endre-király emlékműhöz.Ökoturizmus létrehozása (tiszavirágzás, tájvédelmi körzet bemutatása, tanösvény kialakítása). Meglévő bronzkori lelőhely, Hagyományőrző napok, falunapok létrehozása, méhészek, kosárfonók, fazekasok, fafaragók.Meglévő csordahíd,meglévő horgásztó.” • Tószeg • „Közlekedési és intézményi infrastruktúra (út, járda, egészségügyi és szociális intézmények, kultúrális intézmények, polgármesteri hivatal leromlott állapota) Nagyobb ipar létesítmények hiánya.A szolgáltatások színvonala elmarad a városi színvonaltól.Kulturált szórakozás lehetőségeinek hiánya.Civil ház hiánya.Elöregedő korstruktúrát mutató település.” • „erdei iskola, kerékpárút, vasút léte, folyók közelségfe miatt a víziturizmus, jó minőségű földek.Aktív, széleskörű sportélet.Helyi vállalkozásfejlesztés támogatása, ipartelepítés ösztönzése.” • Újszász 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 8/8 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „ár- és belvízvédelem, közlekedés és víziközlekedés fejletlensége,Általában a közlekedés, bele értve a Tiszán való közlekedést.” • „vízi turizmus, erdőgazdálkodás, öntözéses gazdálkodás” • Vezseny • „munkanélküliség, baromfifeldolgozó üzem, mint legnagyobb foglalkoztató üzem bezárása, 32135 sz. állami tulajdonú bekötő út rossz állapota, általános iskola korszerűsítése, szociális konyha korszerűtlensége, kisebség helyzetének javítása, kihasználatlan turisztikai vonzerő” • „baromfifeldolgozó üzem, mint legnagyobb foglalkoztató üzem épületeinek hasznosítása, Kisszög parkerdő rész természeti értékeinek hasznosítása” • Zagyvarékas 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

49. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító vállalkozások támogatása” • 2 db • 930,114 • „Értékeit felismerő, megőrző Közép-Tisza-Zagyva térségi közösség megerősítése” • 4 db • 822,680 • „A térség sajátos környezeti értékeire épülő turizmus fejlesztése” • 2 db • 745,179 • „A tájjal harmónikus kapcsolatban élő közösség létrehozása a környezettudatos magatartás megerősítésével” • 2 db • 497,957 • „Nyitott, innovatív Közép-Tisza-Zagyva közösség megerősítése, a képzések, és K&F segítségével” • 3 db • 250,570 • „Társadalmilag hosszú távon fenntartható, szolidáris Közép-Tisza-Zagyva közösség alakítása az esélyegyenlőség biztosításával” • 2 db • 87,055 • „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése” • 2 db • 0 • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 930,114 EUR – a(z) Termelői, termelői tulajdonú feldolgozó üzemek és szolgáltatási infrastruktúra megerősítése, helyi termék fejlesztés, piacrajutás elősegítése céljából fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító vállalkozások támogatása Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Termelői, termelői tulajdonú feldolgozó üzemek és szolgáltatási infrastruktúra megerősítése, helyi termék fejlesztés, piacrajutás elősegítése céljából • 930,114 • Helyi vállalkozások együttműködésének támogatása • 0 • {FejlIntForras.2.Int} • {FejlIntForras.2.Forras} • {FejlIntForras.3.Int} • {FejlIntForras.3.Forras} • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis