1 / 5

Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon

Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon. Magyar politikai gondolkodás története 2. félév. Az 1699-es statusquo előzményei. 1526-1541 között a középkori Magyar Királyság társadalmi-politikai keretei felbomlanak

cheng
Download Presentation

Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Politikai alternatívák a 18. század eleji Magyarországon Magyar politikai gondolkodás története 2. félév

  2. Az 1699-es statusquo előzményei • 1526-1541 között a középkori Magyar Királyság társadalmi-politikai keretei felbomlanak • az Erdélyi Fejedelemség a királyság hagyományainak folytatójaként jön létre, de mindig meglehetősen bonyolult státusa marad: egyfelől török vazallus, másfelől a magyar királyok által maguknak igényelt terület, harmadszor nemzetközi elismerésre törekvő önálló politikai entitás; II. Rákóczi György bukása után eljelentéktelenedik, de a Diploma Leopoldinum eredményeként önálló, Magyarországtól függetlennek elismert tartományként, fejedelemségként létezik 1848-ig majd 1867-ig (bár a magyar rendek ezt sosem ismerik el) • a törökök megszállva tartják az ország középső részét, folyton hódítanának, Erdély a vazallusuk és igyekeznek a 17. században többször is egy Felső-Magyarországi fejedelemséget is létrehozni, ez Thököly Imre vezetésével sikerül is • a királyi Magyarország állandóan küzd a beolvasztás, a török hódítás ellen, 1608-ban megszilárdul a rendi alkotmány, a rendek várják a Habsburg uralkodó törökellenes fellépését, fokozatosan kiterjesztik a megszállt területekre is a magyar közigazgatást, 1650-es években folyamatosan csalódnak, Erdély, majd a törökök felé fordulnak, a török elleni háború akkor indul, amikor már a magyar rendi politikai elit ki van véreztetve, de valamiféle kompromisszum azért ekkor is létrejön a királlyal • az 1670-es években a bécsi udvar eltörölné a magyar rendi alkotmányt, az 1690-es években a felszabadított területeket meghódítottnak tekintik, ezt fejezi ki az Újszerzeményi Bizottság működése, vagyis, a magyarok jogai csak speciális feltételek teljesítése esetén érvényesek a meghódított területeken, a magas adóterhek és a rendi sérelmek vezetnek a Rákóczi-szabadságharchoz

  3. A Rákóczi-szabadságharc arcai • a Rákóczi-szabadságharcnak sajátos kettős karaktere van: • Magyarországon hagyományos rendi ellenállás egy jelentős magyarországi földesúr (Rákóczi) anyagi erejére támaszkodva a rendi alkotmány védelmében, amit Bécs protestáns szövetségesei, a britek és hollandok is megértéssel fogadnak, mert a sérelmek egy része a protestánsok jogaira vonatkozik; ennek az ellenállásnak a logikus kimenetele egy kompromisszum a királlyal, az ónodi országgyűlésen kimondott detronizáció csak végső, kikényszerített lépés • Erdéllyel Rákóczi nemzetközi elismertséget szerezhetne, az ősei (apja, nagyapja, dédapja, ükapja) fejedelmek, nagyapjával XIV. Lajos szerződést kötött, hogy az utódait is támogatni fogja a trónja megvédésében, a franciák a Rákóczi-szabadságharcot a fejedelem örökösödési jogainak érvényesítéseként támogatják, de Rákóczi Erdélyt sosem tudja tartósan megszerezni, a családjának megítélése meglehetősen vegyes Erdélyben, II. Rákóczi György katasztrofális lengyel hadjárata és az azutáni viselkedése (a fogságba esettek váltságdíjának ki nem fizetése) miatt Rákóczi államszervező tevékenységét részben a rendi alkotmányhoz való ragaszkodás, illetve bizonyos mértékig a lengyel nemesi köztársaság mintáinak átvétele, részben saját szuverén mivoltára, örökösödési jogaira alapozott központosító, francia mintájú politika határozza meg

  4. A helyzet a Rákóczi-szabadságharc után • a szatmári béke a rendi küzdelmek hagyományos forgatókönyve szerinti kompromisszum, megerősíti a rendek szabadságait, jelentősen könnyítenek az adóterheken is • a későbbi törvényhozás számos vonatkozásban rendezi a nyitott kérdéseket (közigazgatási reform, pl. Helytartótanács létrehozása, bírósági reform, hadügyi reform), másokat nyitva hagy (felekezeti kérdés, ország egysége) • a 18. századi magyar politikát nagy mértékben a kompromisszum határozza meg: a megoldatlan kérdéseket a rendek újra és újra felvetik, láthatóan szerintük a török hódítás előtti rendi szabadságok helyreállításának hiányai állnak csak Magyarország boldogságának útjában, a bécsi udvar pedig igyekszik orvosolni a rendi jogok elismerése által szerintük keletkezett kárt, pl. adóreformokat, adóemelést javasolnak időről időre

  5. Köszönöm a figyelmet!

More Related