Az emberi kiválóságok

1. Az emberi kiválóságok A kreativitás és a bölcsesség

2. A bölcsesség implicit elméletei • A bölcsesség sajátos jelentéssel bír, amely nyelvi megjelenésében széles körben elterjedt és megértett. • A bölcsességet az emberi működés kivételes szintjének tekintik. • A bölcsesség az elme/szellem állapotát és viselkedést jelent. • A bölcsesség a perszonális és interperszonális kompetencia magas fokával kapcsolatos • A bölcsesség jószándékot tartalmaz.

3. Explicit elméletek • Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint személyes jellemzőt vagy a személyiség diszpozíciók konstellációját • b, Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint a neo-piagetiánus hagyomány szerinti postformális és dialektikus gondolkodást • c, Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint szakismeret-rendszert, amely az élet értelmével és az élet vezetésével kapcsolatos

4. A Berlini Bölcsesség Paradigma A bölcsesség, mint szaktudás az életfundamentális pragmatikájában (az emberi élet eszenciájával, a tervezéssel, szervezéssel és a jó élet megértésével kapcsolatos tudást és nézetet értjük ezalatt)

5. A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény minőségi értékelésének öt kritériuma • gazdag tényszerű (deklaratív) tudás az élet alapvető pragmatikájáról • gazdag procedurális tudás az élet alapvető pragmatikájáról • az életút kontextualizmus, a tudást hivatott identifikálni , ami az élet sok témáját és kontextusát tekintetbe veszi • az értékek és élet-prioritások relativizmusa, amely az egyének és a társadalom által elismert értékkülönbségek ismeretével és az irántuk való toleranciával kapcsolatos • a bizonytalanság felismerése és kezelése

6. A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény empirikus vizsgálata • a tanulmányban részvevő személyek standardizált körülmények között fiktív személyek nehéz élethelyzeteivel konfrontálódtak, a résztvevőket azután megkérik, hogy hangosan reflektáljanak a felvázolt dilemmára.

7. A bölcsesség felépülése • Előzmények: • Általános tényezők (pl. kogn.stílus) • Szakértelem specifikus tényezők • Facilitáló tapasztalati körülmények • Szervező folyamatok • (pl. életterv, életvezetés stb…) • Bölcsesség elsajátítása és fenntartása • Általános keret • Pszichológiai keret • Berlini Bölcsesség paradigma • Alapvető és metakritériumok

8. Empirikus eredmények • A kor szerepe (nincs) • A szakmai tapasztalat szerepe (nem jelentős) • A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény megkívánja az intelligencia, a kognitív stílus és személyiség összjátékát

10. A bölcsnek nevezett személyek tanulmányozása (klinikusokkal összehasonlítva) • A bölcsesség kollektív (az idősek többet hasznosítanak belőle) • Bölcsesség a közmondásokban (szelekció, optimalizáció és kompenzáció)

11. A bölcs gondolatmenet • A magatartás és életvezetés céljai és stratégiái • Számol a tudás korlátaival • Ítélet és tanács kiválósága • Kivételes megfigyelés, mélység és kiegyensúlyozottság • A szellem és jellem szinergiájára törekvés • Az egyén és a közösség jólléte

12. A kreativitás D.K. Simonton

13. A kreativitáskutatás története • Guilford (ő kapott ezért elismerést) • Köhler • Rogers • Skinner • Bruner • McClelland…

14. Témák • Kognitív folyamatok • Egyéni jellemzők • Életút fejlődés • Szociális kontextus

15. Kognitív folyamatok • Pszichoanalízis: elsődleges folyamat • Kognitív pszichológia • Belátásos tanulás (pl. előfeszítés) • Kreatív kogníció (nyílt végű kérdések) • A kreatív szakértelem inkább tanult mint veleszületett • Számítógépes szimulációk

16. Személyiségjellemzők • Intelligencia (bizonyos intelligencia-szint szükséges) • Személyiségprofil (: pl. nonkonform, bohém, érdeklődő, nyitott, rugalmas, kockázatvállaló • Őrült – zseni (nem igaz, épp a kreatív emberek rendelkeznek kompenzáló mechanizmusokkal)

17. Élethosszig tartó fejlődés • Kérdés: Milyen gyermekkori tapasztalatok hozhatók összefüggésbe a kreativitással? • Hogyan aktualizálódik ez a potenciál a felnőtt élet során?

18. A kreatív potenciál kialakulása • Nem mindig a gondozó környzetből emelkedik ki: • Kitettség az olyan élményeknek, amelyek a hagyományos szocializáció kényszerét gyengítik • Kitettség kihívást jelentő élményeknek

19. A kreatív potenciál aktualizálása • Pl. jegyzetfüzetek, naplók tanulmányozása – kvalitatív • Pszichometriai mércék – kvantitatív kutatások (pl. életkorral való kapcsolat)

20. Szociális környezet • Interperszonális környezet (elvárások, intrinzik-extrinzik motiváció, brain-storming • Tudományos környezet (fontos, hogy akik a terület szabályaival tisztában vannak, eredetinek tartsák – Martindale: költők)

21. Szociokulturális környezet • Politikai környezet (háború, anarchia ellehetetleníti, felszabadulás, függetlenség elnyerése segíti) • Kulturális változatosság segíti

22. Nyitott kérdések • Nők, kisebbségek kreativitása • Longitudinális vizsgálatok gyermekkortól • A kreatív teljesítmény sikerének magyarázata (nemcsak a művészetben!)