Tanfelügyelet – egységes külső értékelés a köznevelési intézményekben

1. Tanfelügyelet – egységes külső értékelés a köznevelési intézményekben

2. A megújuló köznevelés értékelésikeretrendszere Pedagógus Pedagógus Vezető Intézmény Pedagógus Vezető Intézmény

3. A fejlesztések tartalmi kapcsolata Értékelési területek, szempontok, eszközök Értékelési területek, szempontok, eszközök Szakértői képzés Értékelési területek, indikátorok

4. Szakértői feladatok, képzések A képzések bemeneti követelményei: • 14 év pedagógiai gyakorlat • Pedagógus szakvizsga • Pedagógus és/vagy intézményértékelési tapasztalat Kiválasztási szempontok: • Szakértői kompetenciák • Jogszabályi háttér ismerete • Területi és szakterületi szempontok A szakértőkkel szembeni elvárások: • A képzések sikeres elvégzése • Jelentkezés a szakértői névjegyzék „pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés” szakterületére • A szakértői feladatok szakszerű ellátása

5. A tanfelügyelet standardjai • Az ellenőrzés fajtájának megfelelő • Egységes, de az intézménytípusok sajátosságait figyelembe vevő (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakképzés, kollégium, művészeti iskola, gyógypedagógiai intézmény, szakszolgálat, pedagógiai szolgáltató) Az intézmény ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése - értékelése A vezető ellenőrzése - értékelése

6. Tanfelügyeleti kézikönyv(ek) • Alapelvek, célok 2. Az ellenőrzés menete • az ellenőrzés folyamatának leírása, • a szakértők feladatainak meghatározása, • a pedagógus, a vezető szerepének, feladatainak összefoglalása 3. Területek, módszerek, eszközök • elemzési és megfigyelési szempontsorok, • kérdőívek, • interjú kérdések, • értékelőlapok

7. A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés • a szakértők az előzetesen rendelkezésükre álló információk alapján átfogó képet alkotnak a pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, • azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. 2. Helyszíni ellenőrzés • óralátogatás • az interjúk elkészítése, • a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése. 3. Összegzés – értékelés • a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, • elkészítik az értékelést: ellenőrzési területenként megállapítják az erősségeket és fejleszthető területeket, • az értékeltek értékelő lapot töltenek ki a szakértők munkájáról.

8. Az intézmény ellenőrzésének lezárása 4. Az intézményfejlesztési terv elkészítése • a nevelőtestület az intézményvezető irányításával, az értékelő jelentés szempontjai alapján, elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, • a nevelőtestület elfogadja, • az intézményértékelés és a fejlesztési terv nyilvános

9. A pedagógus ellenőrzésének területei 1. Módszertani felkészültség A pedagógus módszertani ismeretanyaga, az alkalmazott módszerek tervezése, megfelelősége és beválása. 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése A tanulók, a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, egyéni fejlesztés és differenciálás. 3. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A közösség belső struktúrájának feltárása, a megfelelő nevelési, tanulási környezet kialakítása, közösségfejlesztés és konfliktuskezelés. 4. A pedagógiai folyamat tervezése A tervezés tudatossága, nyomon követhetősége és megvalósítása.

10. A pedagógus ellenőrzésének területei 5. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása A tanulók motiválása és a különböző tanulásszervezési eljárások tudatos alkalmazása és beválása. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése A különféle ellenőrzési formák alkalmazása, a tanulók önértékelésének fejlesztése. 7. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás A kommunikáció, az együttműködés a tanulókkal és a kollégákkal, valamint a pedagógus önismerete és önfejlesztése. 8. Az autonómia és a felelősségvállalás Kezdeményezőképesség, felelősségvállalás, megbízhatóság, tájékozottság.

11. A pedagógus ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés • az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó része, • a pedagógiai munka tervezésének és értékelésének dokumentumai, a kivitelezés segédeszközei • (az előző pedagógus ellenőrzés dokumentumai). 2. Óra-/foglalkozáslátogatás • két tanóra vagy egyéb foglalkozás megtekintése. 3. Interjú • a pedagógussal óramegbeszélés • interjú az intézmény vezetőjével. 4. E-portfólió • a pedagógus munkájáról alkotott kép kialakítását segíti de nem értékeljük

12. A vezető ellenőrzésének területei 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A tanulás és tanítás tervezése és hatékony működtetése. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása A változásokra nyitott szervezet megteremtése, reagálás az intézményt érő kihívásokra, a jövőkép kialakítása és kommunikálása, valamint a stratégiai és operatív szempontból fejlesztést igénylő területek azonosítása. 3. Saját maga stratégiai vezetése és operatív irányítása Önreflexió és önfejlesztés, szakmai tudás folyamatos frissítése, szakmai aktivitás és a vezetői pályázatban megfogalmazott célok teljesülése.

13. A vezető ellenőrzésének területei 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Feladatmegosztás és motiválás, pozitív és támogató környezet kialakítása, fejlesztési szükségletek felmérése, a belső tudásmegosztás elősegítése. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása A jogszabályok követése, a tájékoztatási kötelezettség és az átláthatóság biztosítása, az intézményi erőforrások elemzése és kezelése, a vezető kapcsolatai.

14. A vezető ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés • a vezetői pályázat, • egyes intézményi alapdokumentumok, • intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó elemei, • (a korábbi vezetői ellenőrzés értékelő lapja). 2. Interjúkészítés • a vezetővel, • a fenntartó képviselőjével, • a vezetőtársakkal, a munkaközösség-vezetőkkel. 3. Kérdőíves felmérés • pedagógusi és szülői elégedettségmérés eredményének vizsgálata.

15. Az intézmény ellenőrzésének területei • A pedagógiai folyamatok Stratégiai és operatív tervezés, a tervek megvalósítása, az ellenőrzés, értékelés és korrekció. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Az egyes tanulók képességeinek megismerése, fejlesztése, szociális hátrányaik enyhítése, az önálló tanulás támogatása és tanítása, közösségépítés és fejlesztés. 3. Eredmények A mérési eredmények nyilvántartása, feldolgozása és hasznosítása.

16. Az intézmény ellenőrzésének területei 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A szakmai munkaközösségek és a belső tudásmegosztás. 5. Az intézmény külső kapcsolatai Az intézmény partnerei,  a partneri kapcsolatok tartalma, részvétel a közéletben. 6. A pedagógiai működés feltételei A tárgyi, infrastrukturális és szervezeti feltételek megléte, megfelelősége és fejlesztése. 7. A NAT-ban megfogalmazott elvárásoknak, és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

17. Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei 1. Dokumentumelemzés • az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, • az intézményi önértékelés eredménye, • a mérési eredmények, • (a korábbi ellenőrzések értékelő lapja). 2. Interjú • a fenntartóval, • az intézményvezetővel, • munkaközösség - vezetőkkel, • a pedagógusok képviselőivel, • a szülők képviselőivel.

18. Az intézmény ellenőrzésének módszerei és eszközei 3. Kérdőíves felmérés • elégedettségmérés eredménye: • pedagógusok • szülők • (tanulók). 4. Megfigyelés: a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése • a pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközrendszer rendelkezésre állásának vizsgálata. 5. A pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése 6. A vezető ellenőrzés eredményének felhasználása

19. A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – a működés • 2014. átmeneti időszak: • A tanfelügyeletet az OH szervezi • Pilot értékelések, amelyek eredménye beszámítható • 2015-től „éles” működés: • A szervezők a kormányhivatalok (informatikai támogatással) • A tanfelügyelet a minősítési tervhez igazodik • Az intézményekkel mindig egyeztetve • 1-1 napot vesz igénybe

20. A tanfelügyelet helye és szerepe a jövő köznevelésében – tervek Az éles működés tapasztalatainak felhasználásával: • A jogszabályi háttér finomhangolása • A standardok és az informatikai támogatás továbbfejlesztése • A szakértői képzések továbbfejlesztése, kiegészítése • Távlati cél: 5 éven belül stabilan működő tanfelügyelet

21. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Maus Pál Maus.Pal@oh.gov.hu