490 likes | 744 Views
A minim ális sejt és az anyagcsere autokatalitikus magja. Biokémia II – Anyagcsere Dr. Kun Ádám, Ph.D. okleveles biológus, okleveles vegyész. Az RN S Világ. Kódolja. Replikál Monomert állít elő. A DNS / fehérje világ előtt …. Ma élő élőlényekben Az információDNS-ben tárolódik
E N D
A minimális sejtés az anyagcsere autokatalitikus magja Biokémia II – Anyagcsere Dr. Kun Ádám, Ph.D. okleveles biológus, okleveles vegyész
Kódolja ReplikálMonomert állít elő A DNS / fehérje világ előtt… Ma élő élőlényekben • Az információDNS-ben tárolódik • Fehérjék az enzimek Fehérje DNS
Replikálódik, hogy enzimet kapjunk RNS RNS Reakciókat katalizál, monomert állít elő … egy RNS világ volt RNS enzimként is működhet és információt is tárolhat! DNSstabilabb és a fehérjék jobb enzimek
RNS világ bizonyítékai a mai szervezetek biokémiájában I Természetes RNS enzimek (ribozim) Mindegyik RNS hasítást katalizál • I. Csoportbeli intronok • II. Csoportbeli intronok • RNáz P • Kalapácsfej • Hajtűhurok • Hepatitis Delta Vírus • Neurospora Varkund Satelite RNA Joyce, G. (2002) Nature 418:214-221 alapján
ATP RNS világ bizonyítékai a mai szervezetek biokémiájában II: Koenzimek NADP FAD • Koenzimek: valamilyen specifikus kémiai csoport átadásában résztvevő metabolitok (rengeteg reakcióban) • Acetyl koenzim A (koenzim A): acetyl csoport • NADH, FADH2 (NAD+, FAD): hidrogén és elektron • ATP (ADP): nagyenergiájú foszfát CoA NAD
RNS világ bizonyítékai a mai szervezetek biokémiájában III • Dezoxi-ribonukleotidok ribonukleotidokból keletkeznek (de ezt valószínűleg ribozimek nem tudják katalizálni). • Riboswitches: Génreguláció vélhetően legősibb formája. Az mRNS térszerkezete határozza meg, hogy lefordítódik fehérjévé.
RNS világ bizonyítékai a mai szervezetek biokémiájában IV: Transzláció • mRNS • tRNS • riboszóma A DNS fehérje „átmentet” (transzláció) RNS közvetítésével történik Riboszómában a peptidil transzfert egy ribozim végzi!
RNS világ lehetőségei: • RNS szintézis: Nukleotid képzés pirimidinből és aktivált ribózból; Polinukleotidok 5’ foszforilációja; 5’ foszfát aktiválása 5’,5’ pirofoszfát kötött nukleotid kapcsolással; Ligáz aktivitás; • Legjobb szintetáz kb. 200 bázis hosszú és 14 nuklotidot tud egy templát alapján hozzákapcsolni egy oligonukleotid lánchoz 97.5%-os másolási hűséggel. • Protein szintézis: Minden lépés megoldható. Aminosavak aktiválása (sokféle aminoaciláció); Peptid kötés kialakítás (peptidil transzfer) • Membrán transzfer • Redoxi reakciók(NAD függő alkohol dehidrogenáz) • Egyéb reakciók(amid kötés bontás, alkiláció, porfirin metiláció, kén alkiláció, Diels-Alder cikloaddíció, amid kötés kialakítás, hidas bifenil izomeráció)
Információ replikáció • A replikáció nem hibátlan (főleg nem replikáz és javító mechanizmusok nélkül) • A másolás pontossága korlátozza a fenntartható információ hosszát. • Mekkora információ (milyen hosszú RNS szál) tartható meg adott másolási pontosság mellett?
„Replikáció” egy példája RNA RNA RNA RNA RNA RGA RNA RNA RNA RNX RNA RNA RNH DNM RNA RNA RNA RQA RNA RNJ RPA WORLD WORLF WORLD WORLL IDRYD WORLD WORLD KORLD WORLD WORLD WORLD WERLD WORUD WORLD WORHD WORLD WORLD WORWD WORLD WORLD WRRLD HYPOTHESIS EYPKTHYSII HYPEXHESIS HYPOTHESIS HYPOTHESIS HYPETHESKS HYYOTHESIS HYPOTHESIS HYPOTHESIS HYPOTHESIS HYPOTHESIS HYPOTHESIS HYPOSHESIS HYPOTMESIS HTPOTHESIS CYPOTGESIS HYPOTHEGIA HYPOXHLSIS HYPXTHESIS HYPOTHESIS HYPUTHESIS
Eigen Pradoxona és a hibaküszöb Nincs enzim nagy genom nélkül, és nincs nagy genom enzim nélkül N hossz lnsa mesterkópia szelekciós fölényeq másolási pontosság Swetina és Schuster 1998 alapján
A szekvenciát kellmegtartani Mutáns: rátermettség 0 Structure has tobe maintained RNS RNS Mutáns: AUCGUCUGUCGGCGAU Azonos rátermettség Szekvencia vs. Szerkezet Átíródik DNS fehérje GCATGACTCATATGC ATCGTCTGTCGGCGAT GCAUGACUCAUUAUGC
1D-2D-3D szerkezet AAACAGAGAAGUCAACCAGAGAAACACACGUUGUGGUAUAUUACCUGGUA
RNSszerkezet • Az enzimaktivitás a szerkezettől függ • A ribozim fenotípusa a szerkezete • Kevesebb szerkezet van, mint szekvencia • Egy kevés mutáció általában nem változtatja meg a szerkezetet • Szerkezet könnyebben fenntartható, mint a szekvencia. (fenotipikus hibaköszöb)
Transzláció eredete • Fehérjék jobb katalizátorok(4 kémiailag hasonló bázis vs. 20 kémiailag sokféle aminosav) • Mivel az RNS központi szerepet játszik a transzlációban, így valószínűleg az RNS világban „találták fel”
Néhány tény a genetikai kódról • Közel univerzális • Redundáns • Miért triplet? • A triplet optimális a reverzibilis kapcsolódáshoz • Miért 20 aminosav? • Az enzim sokféleség növekszik a több aminosavval, de a mutációs robusztusság csökken. • A kód optimálizált mutációs robosztusságra
Oligo-nukleotidokásványi felszínen nukleotidok A megfejtetlen rejtély RNS ribozimok
Kódolja replikáljamonomert állít elő monomertállít elő A megfejtetlen rejtély fehérje DNS RNS Membrán
Minimum sejt • Top – down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki • Bottom – up: Minimális funkciók, élő sejt szintézise
Minimum sejt – felülről lefelé • A gének legkisebb lehetséges halmaza, amivel fenntartható egy működő sejt a legjobb körülmények között (minden forrás rendelkezésre áll, nincs környezeti stressz) • Bioinformatika • Knock-out kísérletek • 206 gén
Konzerválódott fehérjék • Legjobban a transzláció és az RNS polimerázok konzerválódtak • Metabolizmusban viszont kevés konzerválódott (több genom összehasonlításában) enzim van • A konzerváltság nem jelenti, hogy laborban elengedhetetlen (kilőhető). Például repair nélkül a sejt jól él, de fennmaradhat-e?
Minimum sejt – funkciók I • DNS metabolizmus (replikáció, módosítás, javítás és hasítás) 16 gén • RNS metabolizmus (transzkripció, transzláció, RNS degradáció) 106 gén • Fehérje feldolgozás (módosítás, felgombolyodás, áthelyezés, lebontás) 15 gén • Sejtszintű működés (osztódás, transzport) 5 gén
Minimum sejt – funkciók II • Köztes metabolizmus és energetika • Glikolízis (10 gén) • ATP szintézis, H+ gradiens (9 gén) • Pentóz-foszfát út (3 gén) • Lipid metabolizmus (7 gén) • Nukleotid bioszintézis (15 gén) • Kofaktor bioszintézis (12 gén) • Egyéb (8 gén)
Az Élet Szikrájaaz anyagcsere autokatalitikus magja • Mitől több – ha több - az élő sejt egy zsák enzimnél és némi DNS-nél? • Mitől lesz élő egy sejt?
Egy zsák enzim és DNS • Legyen egy sejtünk, amiben csak enzimek és DNS (RNS) van. • A környezetben minden tápanyag jelen van, amit az élőlény fel tud venni (optimális mennyiségben) Enzimek Nincsen kis molekulasúlyú metabolit! DNA/RNA H2O, H+, CO2, Fe2+, CNO, NO2-, NO3-, HPO42-, SO42-, O2, cukrok, aminosavak, alkoholok
Egy zsák enzim és DNS • Működőképes-e ez a sejt? • Kell-e valaminek eleve a sejtben lennie, hogy a metabolizmus beinduljon? Enzimek ??? DNA/RNA H2O, H+, CO2, Fe2+, CNO, NO2-, NO3-, HPO42-, SO42-, O2, cukrok, aminosavak, alkoholok
Elméleti kísérlet! • Legyen egy reakcióhálózatunk • Adjuk meg a felvehető anyagok listáját • Mi termelhető meg a reakciólista alapján? • Ha minden megtermelhető, akkor az élő sejt nem több egy zsák enzimnél. • Ha nem termelhető meg minden, akkor mi kell még?
Reakcióhálózatok • Eubacteria • Escherichia coli • Heliobacter pylori • Staphylococcus aureus • Lactococcus lactis • Streptomyces coelicolor • Geobacter sulfurreducens • Synechocystis • Archea • Methanosarcina barkeri • Eukarióta • Saccharomyces cerevisiae • Minimális metabolizmus
Escherichia coli • Reakció szám: 931 • Metabolitok száma: 761 • Megtermelhető metabolitok: 692 • Külső molekulák: 53 • Makromolekulák: 3 • Külső molekulákból megtermelhető: 315 • Hozzáadandó: ATP
Az anyagcsere autokatalitikus magja • Escherichia coli • Heliobacter pylori • Staphylococcus aureus • Lactococcus lactis • Streptomyces coelicolor ATP ATP ATP ATP ATP
Az anyagcsere autokatalitikus magja • Methanosarcina barkeri • Geobacter sulfurreducens • Synechocystis ATP + NAD ATP + NAD + THF + CoA ATP + NAD + THF + CoA + cukor
ATP Autokatalitikus molekulák • ATP • NAD (NADP) • Koenzim A • THF • Kinon • Cukor NAD CoA
Az Élet Szikrája ATP = energia eleve kell a szervezeteknek, hogy éljenek.
Szénhidrát metabolizmus Glikolízis Pentóz foszfát út Citromsav ciklus Energia metabolizmus Oxidatív foszforiláció Calvin ciklus Lipid metabolizmus Nukleotid bioszintézis Purin metabolizmus Pirimidin metabolizmus Aminosav metabolizmus Nucleotid Salvage Pathway Kofaktor bioszintézis Anyagcsere főbb útvonalai
Ajánlott irodalom • John Maynard-Smith és Szathmáry Eörs: Az evolúció nagy lépései. Scientia, Budapest, 1997 • Bálint Miklós: Molekuláris biológia I-II. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2000 • Ádám Veronika (szerkesztő): Orvosi biokémia. Semmelweis, Budapest, 1996 • Láng Ferenc (szerk.): Növényélettan. Eötvös Kiadó