210 likes | 361 Views
Kutatók Éjszakája, 2014. szeptember 26. POLITIKAI ÉRTÉKÁTÖRÖKÍTÉS A CSALÁDBAN. Csákó Mihály WJLF Videón: http ://youtu.be/DDW4xHoP-LM. Mit vizsgálunk?. Két generáció politikai értékeit és véleményeit – ez a társadalom változásáról szól.
E N D
Kutatók Éjszakája, 2014. szeptember 26. POLITIKAI ÉRTÉKÁTÖRÖKÍTÉS A CSALÁDBAN Csákó Mihály WJLF Videón: http://youtu.be/DDW4xHoP-LM
Mit vizsgálunk? • Két generáció politikai értékeit és véleményeit – ez a társadalom változásáról szól. • A politikai értékek és vélemények két generáció közötti átörökítését a családban – ez a változás egyik mechanizmusáról szól. Kutatók éjszakája, 2014.
Milyen adatokon vizsgáljuk ezt? • A családi politikai szocializáció (OTKA 75947) kutatás adatain. • Az 1. minta: 12. évfolyamos középiskolások országos mintája – reprezentatív iskolatípusra és nagyrégióra – N=5000. • A 2. minta: az 1. minta szülei közül válaszolni hajlandó szülők mintája – nem reprezentatív – N=200. • Igazi összehasonlítás lehetetlen – az összevetés célja: gondolatébresztés, hipotézisalkotás Kutatók éjszakája, 2014.
Megállapítások (1) • A szülők nemzedéke valószínűleg nagyobb fontosságot tulajdonít a demokratikus értékeknek, mint a fiatalok. • Az értékek rangsora kevés ponton tér el a nemzedékek között. • De eltérések kritikus pontokon a legnagyobbak. Kutatók éjszakája, 2014.
Két nemzedék a demokratikus értékekről Kutatók éjszakája, 2014.
A „kritikus pontok”: • Következtetés: mind a szabadság, mind a testvériség értéke csökkent a generációk között, • és valószínű, hogy e veszteség jó része a serdülőkor idején alakult ki. Kutatók éjszakája, 2014.
A demokratikus értékekről - iskolatípusonként Kutatók éjszakája, 2014.
Szülők az értékekről két szempontból Kutatók éjszakája, 2014.
Szülők az értékekről két szempontból • Ismert, hogy az iskolai osztály szocio-kulturális összetétele maga is szocializációs tényező. • Tény: A szülők iskolázottsági rétegeinek véleménye több ponton eltér a gyerekük iskolatípusa szerint létrejövő szülőcsoportok véleményétől. • Következtetés: Valószínű, hogy a nemzedékek értékrendje közötti különbségek létrejöttének egyik mechanizmusa a pályaválasztás (továbbtanulási döntés) során létrejövő rétegkeveredés. • Kiegészítés: A konkrét politikai vélemények területén még valószínűbb, hogy a rétegek véleménye a középfokú iskolatípusok szülői csoportjaiban átrendeződik. Kutatók éjszakája, 2014.
Szülők politikai véleménye kétféleképpen Kutatók éjszakája, 2014.
Két nemzedék politikai véleményei Kutatók éjszakája, 2014.
Politikai vélemények iskolatípusonként Kutatók éjszakája, 2014.
Mélyebb véleménystruktúrák? • Nincsenek. • A főkomponenselemzés 14 érték közül csak két olyat talál, amelyre csak egy komponens „ül rá”: Az egyik: a másik ember tisztelete; A másik: a kisebbségi jogok érvényesülése • Kérdés: Vajon csak a csoportoknak nincs belső véleménystruktúrájuk, vagy a csoportokat alkotó egyéneknek sincs? Kutatók éjszakája, 2014.
Mélyebb véleménystruktúrák? • A konkrét politikai véleményeknél sincsenek. Kutatók éjszakája, 2014.
Megállapítás • Tehát: a magyar családokban nem várható, hogy a családi szocializáció a teljes jogú állampolgárrá válás időpontjára hozzásegítse a fiatalokat a társadalmi-politikai tisztánlátáshoz.
Szülők és gyerekeik korrelációja Kutatók éjszakája, 2014.
A politikai vélemények korrelációja Kutatók éjszakája, 2014.
Összegzés: a nemzedékek • A politikai értékekről a fiatal generáció véleménye fő vonalaiban kevéssé különbözik a szülők nemzedékének véleményétől. A legláthatóbb különbség az, hogy a fiatalok semmit nem tartanak annyira fontosnak az értékek közül, mint a szülők nemzedéke. Ez lehet egyszerűen életciklus hatás. • A fiatal nemzedékben a szülők nemzedékéhez képest csökkenni látszik a társadalmi szolidaritás étéke és nő az individuális elismerésé. Az utóbbi évek állami intézkedései szintén ebbe az irányba mentek, ami azt sejteti, hogy a fiatalok többsége nem fogja megkérdőjelezni azokat. • A konkrét politikai kérdésekben nagyobbak az eltérések: leginkább abban hasonlít a fiatal generáció a szülőkéhez, hogy szintén a nemzeti összefogás szükségességével ért egyet a legjobban és a nemzeti hagyományok feladásával a legkevésbé. Ugyanakkor a szülőknél is kevesebb szociális érzékenységet mutat. Kutatók éjszakája, 2014.
Összefoglalás: a család szerepe • Valószínű, hogy a magánszféra felértékelése és a szolidaritás leértékelése már a családban továbbadódik, a politikai beleszólással és az egyesülési szabadsággal kapcsolatos értékek viszont főleg a családon kívül alakulnak. • Legerősebben az autoriter módon érvényesülő nemzeti egység igénye öröklődik a családon belül.
Összegzés • A családi szocializációnak tehát differenciált szerepe van.: • Egyrészt a politikától való tartózkodásról feltehető, hogy Magyarországon az un. longuedurée hatások közé tartozik, és a kevert attitűdökben továbbélő alattvalói kultúrában gyökerezik (vö. Almond és Verba, 1997:26. skk). • Másrészt látható, hogy bonyolult családon belüli és családon kívüli mechanizmusok hogyan módosítják a fiatalokban a családilag továbbadni kívánt értékeket. • Fontos új elemnek tartom a középfokú továbbtanulási utak közötti választás – mint „fénytörő” leképezés – felismerését és dokumentálását. • Ismét kiderül, mennyire fontos lenne összekapcsolni egymással az iskolai és a családi szocializáció kutatását konkrét projektekben is. Kutatók éjszakája, 2014.
Köszönöm a figyelmet!Csákó Mihálycsakomihaly@wjlf.hu https://sites.google.com/site/mcsako/