3. A kizárólagos kommunista hatalom létrejötte

1. 3. A kizárólagos kommunista hatalom létrejötte A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2. A hidegháború kezdetei • Az USA kivonta csapatait Európából – felbillent a katonai egyensúly • Churchill fultoni beszéde, 1946. febr. az amerikai szerepvállalás növelését kéri és felismeri a „Stettintől Triesztig” leereszkedő vasfüggöny jelentőségét • Byrnes amerikai küm. beszéde Stuttgartban, 1946 szept. hajlandó erre • G. Kennan amerikai diplomata is szorgalmazza a szovjetek feltartóztatását • Truman-doktrína, 1947. márc. 12. (containment – feltartóztatás) • az USA megvéd minden országot, amit a kommunizmus előretörése fenyeget • felosztotta a világot Ny-i (demokratikus) és K-i (kommunista) részre. • Marshall-terv (Európai Újjáépítési Program), 1947. jún. • egész Európára vonatkozik, de Sztálin elutasítja (a nyugat politikai befolyásától fél) és erre kényszeríti a megszállt országokat is, akiket el is kell szigetelnie • Zsdanov-elv, 1947. szept. (a Kominform alakuló ülésén) • a világ két táborra oszlik, melyek kibékíthetetlen ellentétben állnak (imperialista-antidemokratikus és antiimperialista, demokratikus blokkok) • kötelezik a megszállt országokat a szovjetizálás felgyorsítására, aminek első fontos eseménye a prágai puccs (1948. febr.). Válaszul Brüsszeli szerződés • No. nyugati zónáit bevonják a Marshall-tervbe (1948. febr.), emiatt pénzreform (1948. jún.). A szovjet válasz: berlini blokád

3. Szovjetizálás: alaptípusok • Azonnali csatlósnak szánt államok: Lo. és Ro. • területi vitáik (követeléseik) vannak a Szovjetunióval… • oroszellenes társadalmak: a térség két leggyengébb kommunista pártja • itt (kivételesen) erős, hiteles ellenzéki vezetők is gátolják a szovjetizálást • szovjetizálásuk emiatt nehéz, a tervezettnél lassabb; viszont leplezetlen és brutális (nyílt szovjet beavatkozás, választási csalások) • ennek következtében a nyugatiak időnként nem is ismerik el a kormányt • ide tartozik Bg. is, ahol valóban gyors átmenet (nem oroszellenes, a KP erős) • A tervezett lassú helyett gyors átmenet: Ju., Alb. • az erős helyi kommunista pártok felrúgják az eredeti ütemtervet • Sztálin számára fejfájást okoznak föderációs terveik is (Bg.-val is) • Közép-Európa lassabb átmenetű „demokráciái”: Mo. és Cs. • a parlamentáris keretek leghosszabb fennmaradása (1947–48-ig) • a többi országhoz hasonló koncepciós perek itt is, bár csak 1947–48-tól • sajátos helyzetben van, de hasonló a szovjet zóna sorsa is Németországban, de itt sokkal határozottabb szovjet beavatkozás és „demokratizálás” • Az egyes típusokhoz való tartozást nem befolyásolta, hogy az ország a háborúban melyik oldalon állt!

4. Az első választások • Többpárti, szabad, de nem egészen demokratikus választások • Magyarország 1945. nov. 4.; Csehszlovákia 1946. máj. 26. • az egykori jobboldali pártok itt sem indulhattak el (sőt, be vannak tiltva) • lényegében csak a koalíciós pártok belső arányairól lehet dönteni • kisebbségek (németek, Cs.-ban magyarok is) ki vannak zárva a választásokból • Csehországban a CSKP győz (40%), az SZDP-vel együtt 56%-a van • Magyarországon az FKGP 57, Szlovákiában a Demokrata Párt 62%-ot ér el • Többpárti, de elcsalt választások a népfrontos blokk „győzelmével” • Románia 1946. nov. 19.; Lengyelország 1947. jan. 19. • viszonylag későn megtartott (szándékosan késleltetett!) voksolások • németeket és a fasiszta szervezeteket itt is kizárták • a „demokratikus pártok” blokkba tömörülnek, a SzU jelentős anyagi támog.-val • terror, megfélemlítés, hatósági visszaélések (választói lista, szavazatszámlálás) • a mandátumok több, mint 80%-a a blokkpártoké lett (Lo.-ban a voksoké is) • Lényegében ellenzék nélküli népfrontos választások • Jugoszlávia 1945. nov. 11.; Bulgária 1945. nov. 18.; Albánia 1945. dec. 2. • 88–93%-os támogatást szerez KP-ok által vezetett blokk, ellenzéki képviselők csak Bulgáriában kerültek a parlamentbe (de Petkov agrárpártja bojkottálta a vál.-t, csakúgy, mint a két nagyobb ellenzéki párt Ju.-ban)

5. A tömb egységesülése • A munkáspártok egyesülése • ez lényegében a szocialista/szocdem. pártok megsemmisítése volt, amit az SZDP-tagok zöme ellenzett, s a folyamatot tisztogatás/perek kísérték • elsőként No. szovjet szektorában (1946 ápr.), de általában 1948-ban (Ro.: febr., Mo. és Cs.: jún., Lo. és Bg.: dec.) • Albánia és Jugoszlávia esetében nem is jöttek létre szocdem erők • Tömbön belüli kapcsolatok • kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények a blokk államai között (1943–1949 között) • célja: katonai együttműködés és segítségnyújtás (elsősorban Németország ellen) • Sztálin idegenkedik a multilaterális együttműködéstől

6. Jugoszlávia • Önerőből szabadult fel (Tito kommunista partizánjai) • a felszabadító harc egyben polgárháború és véres népi dem. forradalom is • mindez megnöveli Tito presztízsét, megalapozza SzU-tól való függetlenségét • szinte minden szomszédjával területi vitákba keveredett • A politikai harc rövid időszaka: 1944–45 • Tito–Šubašić egyezmény: a londoni emigráns kormány képviselőinek bevonása a komm.-k által vezetett kormányba és a parlamentté váló AVNOJ-ba • a Horvát Parasztpárt és a szerb Demokrata Párt ennek ellenére tk. ellenzéki erő • működésüket hatalmi–rendőri eszközökkel korlátozták; előbbinek régi vezetője, Maček már 1945 máj.-ban emigrált, másokat (pl. Stepinac zágrábi érseket) kollaboráció vádjával állítják félre • a „londoni” miniszterek 1945 okt.-ben lemondtak, a két párt bojkottálta az 1945 nov.-i választást is, ahol így a népfront jelöltjei jutnak csak a parlamentbe • 1946 elejére sztálinista gazdasági és pol. modell alakult ki, új alkotmány is; • hat tagköztársaságból álló szövetségi köztársaság • A Kominform-konfliktus (1948-tól) • okok: nem enged a szovjet tanácsadóknak beleszólást, túl önálló külpolitikai téren is (Trieszt, Szaloniki, balkáni föderatív tervek), saját út a szoc. felé • 1948 jún.-ban kizárják a Kominformból, súlyos bírálatok közepette • Sztálin azt hitte, hogy Tito megbukik, ám ő félreállította a sz.-barát elemeket

7. Bulgária és Albánia • Bulgária • részben önállóan szabadult, erős komm. és oroszbarát hagyományok • korán végbement a szovjetizálása • Hazafias Front – egylistás vál.-t javasol már 1945-ben, Ny-i tiltako-zásra ellenzéki lista is indulhatott volna, de Petkov inkább bojkott mellett döntött • 1946 nyarától az ellenzék kiszorí-tása, okt.-ben új választáson 76% a Fronté • 1947–48: két markáns ellenzéki vezető eltávolítása (Petkovot kivég-zik, Lulcsev 15 évet kapott) • hatalmi-utódlási harc indul a BKP-ban is (Dimitrov betegsége és halála) • Albánia • 1948-ig szinte egy országként műkö-dött Jug.-val • Antifasiszta Nemzeti Felszabadító Tanács (1945); még abban az évben kilépnek belőle a gyenge nem kommunista erők • Demokratikus Front néven győz az 1945 dec.-i választáson, 1946. jan.-ban kikiáltják a népköztársaságot, márc.-ban alkotmányt fogadnak el; az új kormányt az AKP vezetője, Enver Hodzsa vezeti • 1948: szakítás Jugoszláviával, még a párt nevét is Albán Munkapártra változtatták, • a jugoszlávbarát vonal vezetőjét, Dzodzét 1949-ben kivégzik

8. Lengyelország • Szovjet külpolitikai védelemre szorul (német revans réme fenyegeti) • igen erős a szovjet beavatkozás a belpolitikában, hadseregben (Rokossowski) és az állambiztonságban (Szerov) egyaránt • három fegyveres ellenálló csoport is harcol a komm.-k ellen (AK, WiN, UPA) • A „Visszatért Területek” integrálási nehézségei • hatalmas migráció, nacionalista hevület; számos zsidópogrom is (pl. Kielce) • A politikai harc: Gomułka (LMP) és Mikołajczyk (L. Néppárt) • az 1945-ös magyar példa miatt nincs korai választás • szalámitaktika: az LMP saját irányítású Néppártot, katolikus erőket hoz létre a valódi ellenzék megosztása érdekében • az első összecsapás: 1946-os népszavazás (felsőház, földreform–államosítás és az új nyugati határok; a döntő az első kérdés, csalásokkal győz az LMP) • 1947 jan. választás, csalások, koncepciós perek; az ellenzéki vezetők emigrálnak • 1947. febr. új alkotmány • A szocializmushoz vezető lengyel út terve és kudarca • a SzU szolgai másolása népszerűtlenséggel járna • 1948 jún. (Tito kiátkozása) után a lengyel út követése tiltottá válik, de Gomułka nem hajlandó önkritikát gyakorolni, ellenzi a kollektivizálást is • ősszel már a párton belüli tisztogatás: Gomułka főtitkárt leváltják, utóda Bierut

9. Románia • A „népi demokratikus fordulat” • sikeres kiugrás a háborúból, tábornokkormányok, Mihály király is helyén marad • szovjet nyomás egy balos kormány kinevezésére (zsarolás Erdéllyel) • 1945. márc.-ban az Országos Demokratikus Arcvonal kabinetje (Groza) • Mihály király „sztrájkja” – nem írja alá az új törvényeket • Politikai harc 1945–47 folyamán • Groza kormányát 1945 végéig a Ny. nem ismeri el; 1-1 „polgári” politikust is bevonnak (valódi befolyással nem rendelkeztek) • a valódi ellenzék (Maniu, C. Brătianu) sosem lépett be a kormányba • 1946. nov. választás, vitatott tisztasággal; a demokr. pártok sikere után a kirakatszerepű „polgári” minisztereket kitették a kormányból • 1947. nyarán Maniut letartóztatták, majd életfogyt.-ra ítélték; a két valódi ellenzéki párt beszüntette működését (1950-ben Brătianu is börtönbe került) • az 1945 márc. óta társutas neoliberális külügymin.-t is leváltják (1947. nov.) • 1947 végén a királyt is lemondatják (népköztársaság kikiáltása) • 1948-ban új választás (márc.), majd alkotmány (ápr.) • a Népi Demokratikus Front már 93%-t „szerzett” • a társutas pártokat is felszámolják (az ellenzéket betiltják), megindul a gazdaság és az iskolák államosítása, valamint a komm. párt belső frakcióharca is

10. Magyarország • A „szalámitaktika” klasszikus esete (az MKP és az FKGP harca) • 1945-ös abszolút többsége ellenére a Kisgazdapárt koalícióra kényszerül • 1946. jan.–febr. köztársaság kikiáltása, márc. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló tc. („hóhértörvény”) • 1946. márc. Baloldali Blokk, utcai tüntetések; 21 jobboldali kizárása FKGP-ből • 1946 nyarától patthelyzet, erőegyensúly (és a békekonferencia a fő kérdés) • 1947-es koholt „összeesküvési” vád és koncepciós perek törik meg az FKGP centrumát (Kovács Bélát elhurcolják, Nagy Ferenc min.eln. emigrációba kénysz. • 1947. aug. újabb választáson már sok párt indulhat, az MKP győz, de számos visszaéléssel; ezt követően felszámolják a veszélyes ellenzéki erőket • A hatalom-kisajátítás felgyorsulása a Kominform létrejötte után • további koncepciós perek az ellenzék és az SZDP ellen • számos ismert politikus külföldre menekült • 1948-tól az egyház elleni támadás felerősödése (iskolák államosítása, Mindszenty hercegprímás letartóztatása) • a kollektivizálás is megindult, Tildy (közt. elnök) leváltása, Parasztpárt „bolsevizálása” • 1949. máj. Népfrontos „választás”, az új ogy.-ben a pártok elhalnak • népi demokratikus alkotmány (1949. aug.)

11. Csehszlovákia • Beneš elnök célja: hídszerep kelet és nyugat között • Soviniszta politika • kisebbségek üldözése (Beneš-dekrétumok, német kitelepítés, magyarellenesség) • következménye: függés Moszkvától, kommunisták térnyerése • Vita Szlovákia státuszáról • félföderációvá való átalakulás (Szlk. Nemzeti Tanács, Megbízottak Testülete; Csehországban nincsenek hasonló szervek) • eleinte a CSKP támogatta a szlovák jogkörök erősítését, de az 1946-os vál. eredmény után Szlk. jobboldali–klerikális jellege miatt szintén ellene fordul • A politikai harcok sajátosságai • 1945 okt.-ig nincs Ideiglenes Nemzetgyűlés, elnöki dekrétumok „pótolják” • 1946. máj. választásokon a CSKP győz, de erős a balközép tábor, marad a nagykoalíció (viszont a kommunista Gottwald lesz a miniszterelnök) • 1947-ben megindul a Szlovák Dem. Párt elleni koncepciós per-sorozat (a nem komm., de centralizációt támogató cseh pártok lelkes asszisztálásával) • 1948. febr.: kommunista hatalomátvétel • rosszul kivitelezett kormány-buktató akció, ami a CSKP puccsát eredményezi • ezután gyors ütemben alakul társutassá a nem komm. tábor és a gazdasági élet • máj.: népi demokratikus alkotmány születik, majd a hó végi választásokon már a Nemzeti Front közös listája „győz”; Beneš lemond, Gottwald az új elnök

12. Kelet-Németország • A szuperhatalmi politika játékszere • igen szoros szovjet kötelékben élt • szovjet gyarmatként működik, nem szuverén; fő hatalmi központ a Szovjet Katonai Adminisztráció (SMAD) • jóvátétel ürügyén gazdaságilag is kizsákmányolják, de súlyosan érinti az Oderától K-re eső terület elvesztése és a menekültáradat is • a szovjetek sokáig „kevésbé fejlett”-nek, „inkább kapitalista” társadalomnak tekintik (Sztálin fenntartja az esélyt No. egységének helyreállítására) • Szovjet irányítású „demokratizálódás” • felülről szervezett közigazgatás, nácitlanítás, gyors államosítások és a munkáspártok korai (1946. ápr.) egyesülése • a nyugati szektorokban is megalakult polgári pártok mellett (Lo.-hoz hasonlóan) a komm.-k által vezetett társutas pártok jönnek létre, de 1948-ra ezeket is alárendelik a NSZEP-nek • Az NDK megalakulása • szovjet kivárás, amíg megalakul az NSZK (1949. május), • csak azután jött létre az Ideiglenes Népi Kamara (1949. máj.) és okt. 7-én az NDK és kormánya • az első Népi Kamara választást csak 1950-ben tartották meg