Az emlékezet – „a múlt jelene”

Az emlékezet – „a múlt jelene” A kollektív emlékezet esete a múlttal

A névadókról • A görög múzsák – Musae Mousai = rajongás (mánia) • Három értelme alakult ki • Dalt, zenét, tudományt és művészetet, • Az ezekre épülő képességeket, • Egy istenasszonyt, aki ezek felett őrködik, • A homéroszi költemények hatására formálódik személlyé

A névadókról • Az egy személyből – személyek sokasága lesz a görög költőknél, • Zeusz és Mnemosyné leányai (H & H kilencet említenek) • Clio, Euterpe, Thalia, Melpomene, Terpsichore, Erato, • Polymnia, Urania, Calliopé, • Más variációk szerint • Melete (elmélkedés) • Mneme (emlékezés) • Aoidh (zene) • Két kifejezés is van: Mnémé és amnésia,

A történelem és az emlékezet viszonya • „Az emlékezet élete” Cicero • Valaha a viszony, a kapcsolat egyszerű volt, • A történelem az emlékezetre méltó nagy dolgok megörökítése, • A szereplők hírének a megörökítése, • Az utókor tanuljon a példákból, • A hagyományos felfogás: az emlékezet azt tükrözi, ami valóban történt, a történelem pedig az emlékezetet,

A történelem és az emlékezet viszonya • A kapcsolat a modern tudományok kialakulásával megbomlott, • Az emlékezet és a történelem nem konkurenciái egymásnak, • Az utóbbi függ az előbbitől, • Emlékezet, emlékezés történelem – a nagy körhinta, • Mindkettő a múlt megőrzéséről szól, újra megjelenítéséről, • Mindkettő: REPREZENTÁCIÓ

Az emlékezet fogalmának vizsgálata • A 19. században orvosi, pszichológiai és filozófiai szempontból vizsgálták, • Henri Bergson: Anyag és emlékezet (1896) az emlék és a reprezentáció ekvivalenciájával foglalkozott, • Paul Broca (1839-1916) a modern agykutatás egyik megteremtője, „az emlékezet lényegében biológiai és csupán mellékesen pszichológiai tény”, • M. Halbwachs (durkheimista szociológus) posztulálja a kollektív emlékezet létét, ami a régi és modern társadalmakat strukturálja,

Az egyéni emlékezet • A kognitív pszichológia kedvelt területe kutatási területe különösen a hetvenes évektől • A szenzoros emlékezet • A vizuális emlékezet (rövid és hosszú távú emlékezet) – Ikonikus emlékezet, • Auditoros emlékezet – rövid és hosszú távú, • Echoikus emlékezet,

Az emlékezet „felfedezése” • Egymástól függetlenül, de egymást erősítő erővel a hetvenes években • Assmann, Jan • Yerushalmi, Yosef Hayim (1977-1982) • Nora, Pierre • Az emlékezet helyei – local memoriae – Cicero – segíti a szónok gondolatait • Átmenet a republikánus Franciaországból a demokratikus Franciaországba

Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei című művében (1925) • Az emlékezet tudományos fogalmát alkotta meg • „Nem tudunk másképp emlékezni, mint hogy megtaláljuk a kollektív emlékezet keretei között a bennünket érdeklődő múltbéli eseményeket. Egy emlék annál gazdagabb, minél nagyobb számú memóriakeret kereszteződésében tűnik fel – ezek ugyanis átfedik és részben tartalmazzák egymást. A felejtést e keretek vagy egy részük eltűnése magyarázza: … De a felejtést vagy bizonyos emlékeink megváltozását az a tény is magyarázza, hogy emlékezetünk keretei egyik korszakról a másikra megváltoznak. A társadalom – a körülmények és az idő múlásának megfelelően – különböző módon képzeli el a múltat: módosítja a konvenciót. Mivel minden tagja e konvencióra támaszkodik, ugyanabba az irányba hajlítja emlékeit, amelyben a kollektív emlékezet fejlődik.” Halbwachs

Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei című művében (1925) • A múlt önmagában nem marad fenn az emlékezetben az egyének emlékezetében a szavak a kollektív emlékezés előhívói. Előbb mondjuk ki emlékeinket, mint felidézzük őket, (131.o.) • Időben behatárolt és térben csak egy csoport lehet a hordozója, • Halbwachs kitartott az emlékezés társadalmi meghatározottsága mellett – társadalmi keretek a fogalmát,

Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei • Az emlékezés alanya mindig az egyes ember marad, • Fontos volt számára az egyéni és a kollektív emlékezés közötti különbözőség, • Az emlékezés mindig konkrét, • Halbwachs éles különbséget tett az emlékezet mint társadalmi konstrukció (szubjektív) és az írott történelem között,

J. YERUSHALMI: Záchor • Záchor – emlékezz! Nem volt köze a múlthoz, Nem a történet lesz feledésben, hanem a hogyanja, • Az emlékezés: rituálé és a recitálás, • Hordozhatóvá tömörített történelem, • Konkrétság, • A középkori emlékezést szolgáló formák – nem Bibliai ünnepek, • Szlichó - bűnbánó imák, • Memorbücher, • Második purim, • Böjtnap,

A történetírás a külső asszimiláció és a belső nyomás hatására fejlődött ki, nem a tudományos érdeklődés, hanem az ideológia teremtette meg, • A történetírás másképp viszonyul a múlthoz és nem az emlékezet helyreállítása, • A zsidó történetírás felemelkedése egybe esett a a zsidó emlékezet hanyatlásával,

Jan Assmann és az emlékezés formái • Mimetikus emlékezet • A cselekvés emlékezete, az utánzás, • A tárgyi emlékezet • Kommunikatív emlékezet • Beszéd és kommunikáció, • Kulturális emlékezet, • Az említett emlékezetformák ide vezetődnek át, • K

Az emlékezés alakzatai • A kollektív emlékezet térbeli és időbeli kötöttsége, • Időbeli kötöttség, • Lakóhelyi kötöttség, • A kollektív emlékezet csoportfüggősége, • A hordozójára tapad, • Modellek, példák, alakzatok, • A kollektív emlékezet rekonstruktív természete • „az emlékezésnek nincsenek tiszta tényei” • k

Az emlékezet versus történelem • Hasonlóságot és folytonosságot néz → ← különbséget és a szakadást észleli, a diszkontinuitás különbségek, • Csoporton belül látja a történelmet → ← kívülről szemléli a folyamatokat, • Két irányba termékeny előre és vissza, • A más csoportoktól való különbséget hangsúlyozza, minden mindennel összevethető • H szerint nincs egyetemes emlékezet, csak csoport, amit belülről lát,

ASSMANN az emlékezetről • A kollektív emlékezet formái a kommunikatív, illetve a kulturális emlékezet, • Az előbbinél a kortársakkal osztozik, • A kollektív emlékezet működésmódja kettős: az egyik az ősi eredetmódra vonatkozik ez a megalapozó, a másik a biografikus, • A megalapozó emlékezet nyelvi formában rítusokkal táncokkal, • A biografikus emlékezés a társas interakciója épült,

ASSMANN az emlékezetről • A kulturális emlékezetben a múlt szilárd pontjaira irányul. A múlt itt szimbolikus alakzattá válik, ezekbe kapaszkodik az emlékezés. Az emlékezés számít és nem a történelem Így válik csak valósággá lankadatlanul normatív és formatív erővé. A kulturális emlékezetben van valami szent, • A kommunikatív emlékezet egyenlőbbé válik még ha nem is olyanok akik közel és akik fiatalabbak. A kulturális emlékezetnek megvannak a maga felkent tagjai. Sámánok, bárdok, papok, művészek, stb. Terjesztésére sajátos szabályok alakulnak ki,

Jan ASSMANN az emlékezetről A kommunikatív emlékezet egyenlőbbé válik még ha nem is olyanok akik közel és akik fiatalabbak. A kulturális emlékezetnek megvannak a maga felkent tagjai. Sámánok, bárdok, papok, művészek, stb. Terjesztésére sajátos szabályok alakulnak ki,

Történelmi tapasztalatok az egyéni életút keretei között Mitikus őstörténet az abszolút múlt eseményei A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - Tartalom

Informális, kevésbé megformált, természet- adta, személyközi érintkezésben alakul ki: köznapi Alapítást igényel, nagyfokú megformáltság, Ceremoniális kommunikáció: ünnep A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - forma

Eleven emlékezés az organikus emlékezőképesség révén, személyes tapasztalás és szájhagyomány Rögzített tárgyiasult kifejezőeszközök: hagyományos szimbolikus rögzítés, illetve szóbeli, képszerű táncos stb. megjelenítés A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - közvetítő csatorna alapján

80-100 év, 3-4 nemzedék idő horizontja, mely a jelennel együtt halad tova A mitikus ősidők abszolút múltja A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - Időszerkezet

aspecifikus: kortársi emlékezetközösség A hagyomány szakosodott hordozói A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - hordozók alapján

A kulturális emlékezet a mindennapokon túli emlékezés terétől a szertartásossága és alkalmak megformáltsága különbözteti meg • A hideg és forró emlékezés – Lévi-Strauss: „a maguk felállította intézmények révén úgyszólván automatikusan hárítják el a történelmi tényezők esetleges hatásait önnön egyensúlyukra és folytonosságukra.” – forró társadalom, • Mnemotoposz

Élet, melyet élő csoportok hordoznak, így folyamatosan fejlődik Az emlékezés és a felejtés dialektikája miatt deformálódik Védtelen Rekonstrukciója annak, ami már nincs Az emlékezet és a történelem különbözősége P. Nora alapján

Manipulálható “Eltűnő” és újraéledő Kötödés az örök jelenhez Érzékeny és mágikusan alkalmazkodik a megerősítő részekhez Minden “másolásra” érzékeny Problematikus K A múlt megjelenítése Intellektuális – világi tevékenység Az emlékezet és a történelem különbözősége P. Nora alapján

Elmosódó Különös és szimboli Teljes és bizonytalan Az emlékezet szentsége ágyazza az emléket Emlékezet és a közösség viszonya, ahány közösség annyi emlékezet Sokféle, sokszorozó Elemző és kritikus L L Prózaivá teszi a múltat Az emlékezet és a történelem különbözősége P. Nora alapján

Kollektív, de mégis individualizált Az emlékezet konkrétumokban él (tárgy, gesztus) Abszolút Mindenkihez szól, egyetemes Folyamatos fejlődési ívekhez kapcsolódik Viszonylagos Az emlékezet és a történelem különbözősége P. Nora alapján

Három konstrukció – három vonatkoztatási csoport • Halbwachs – a csoport, a közösség, • Assmann – a kulturális csoportok, • P. Nora – a nemzet, mint csoport,

Az emlékezet és a történelem viszonya – Paul Ricoeur • Az emlékezet konstituálja a múlt értelmét (múltak viszonya), • Kritikai dimenziót vezet be a történelem, • A belátás, amivel a történelem gazdagította az emlékezetet,

A történészek és az emlékezet • 1. A történészek mint forrást kezelik az emlékezetet, a hagyományos forráskritika tanulmányozzák, • 2. Foglalkoztatja az emlékezet, amit az emlékezés társadalmi keretének neveznek,

Az emlékezés társadalomtörténete • 1. Melyek az emlékek közös átadási módjai és hogyan változnak ezek? • Szóbeli hagyományok, • Emlékiratok, nem ártatlan aktusok, hanem a meggyőzés keretei, • Emlékezet művészete – képek, festmények, • Cselekvések rituálékban elevenedik meg a múlt, • 2. Miképp használhatók az emlékek, milyen változások mentek végbe a múltba? • „a hagyomány feltalálása” a 19. században bizonytalan világban a társadalom biztos szigete • 3. Miképp használható a felejtés?

A kollektív emlékezet és az emlékezetpolitikák viszonya, • Napjainkban az ellenőrzött emlékezet korát éljük,

Egry Gábor álláspontja • A kollektív emlékezet – a nemzet – határainak kijelölője is: a tagok osztoznak benne, a nem tagok pedig egyszerűen nem értik. • A kollektív emlékezet nem állandó, idővel éppen a változása a jellemző. Ami arról szól, hogy valami belőle elvesszen, illetve bekerüljön emlékezetpolitikának nevezzük.

Egry Gábor álláspontja • Ez nem a történelemtudomány keretében felhalmozódó tudás megszűréséről, szelektálásáról és osztályozásáról szól, hanem egyúttal a kollektív emlékezet kifejezésére juttatásában is szerepet kap. Ünnepségek és ezek megemlékezések, és rítusok gyakorlásáról szól a történet.

Egry Gábor álláspontja • A kollektív emlékezetben a társadalmi elit és a különböző csoportok elképzelése nagyon is különböző lehet. Így nem véletlen, hanem gyakori, hogy a politikai átmenet időszakában a közösségek meghatározásában, jövőbeli kialakításában. a formában a kollektív emlékezet is szerepet kap. Bizonyos elemek hangsúlyozása, mások háttérbeszorítása a tagság meghatározása mellett az egyéni és közösségi azonosságtudatot is befolyásolja.

Egry Gábor álláspontja • Az emlékezetpolitika nem azonos a történeti kutatással, célját, módszerét, történelemképét különbözik. A történettudomány eredményeiből az emlékezetpolitika szabadon válogat. Sőt megrendelő is lehet. Az emlékezetpolitika a rendszerváltás után a pártok és társadalmi szervezeteik fő területe maradt.

Egry Gábor álláspontja • A kollektív emlékezet = A közösség tagjai rendelkeznek a közös tudással arról, hogy a múltjuk közös és ebből a múltból bizonyos események, a hozzájuk kapcsolódó földrajzi nevek, helyek, személyek a közösség tagjai számára azonos jelentéssel bírnak. • A kollektív emlékezet társadalmi képzetrendszer, társadalmi alkotás és társadalmi jelentőséggel bír. Kialakítása során a történelmi tudás bizonyos elemei kiválasztásra kerülnek, sajátos a közösség számára fontos jelentéssel látják el azokat, és terjesztik az erre vonatkozó tudást.

Az emlékezet – „a múlt jelene”