XIII. Leó (1878-1903)

1. XIII. Leó (1878-1903) Célja a emberi társadalom újjászervezése, és ezáltal megvetette a szociális állam alapjait.

2. Életrajzi adatok • Vincenzo Gioacchino Pecci gróf. (1810-1903.) • Jezsuitáknál tanult, kitűnő humanista • 1838. Benevento. Pápai legátus • 1841 Perugia kormányzója. Itt mezőgazdasági és hitelszövetkezeteket hozott létre. • Belgium. Apostoli nuncius (1843-46)

3. Perugia püspöke (1846-1877) • Kinevezésekor beutazta Európát. • Papnevelés, népmisszió, szociális munka felvirágozatása az egyházmegyében. • Kompromisszumok. • Belső konfliktusok miatt csak ellenlábasa halála után térhetett vissza Rómába. • Már IX. Piusz is utódjának tartotta.

4. pápasága • Az egyház helyzete megválasztása idején: • Erőteljes lelkiségi mozgalmak, új szerzetesrendek, világmissziók • Politikai elszigetelődés • Világnézeti ellentét a liberális kormányzatokkal • Itáliában erős szabadkőműves befolyás • Szociális problémák

5. Társadalmi ideológiák I. • 19. század. Liberalizmus aranykora. Mottója: szabad veseny Passzív állam, amely csak a törvények betartatásán őrködik. Individualizmus. Ami jó az egyéni érdeknek, az jó a társadalomnak is.

6. Társadalmi Ideológiák II. • Szocializmus Mottó: igazságtalanságok felszámolása. Emberségesebb élet a földön. Itt azonban kollektivizmus és totalitarizmus. Nincse individuum, cél az erős állam. A javakból mindenki szükségletei szerint részesül. Mindkét ideológia megbukik a 20. században.

7. Keresztény válasz • Az egyház egy harmadik verziót dolgoz ki. • Liberalizmus ellen: - Szerinte a szabad verseny rabszolgává süllyeszti a gyengébbet. • A munkaerő áru lesz. • Az emberi méltóság sérül a munkafeltételek során. • A társadalom nagy része elszegényedik, elveszti szabadságát és méltóságát.

8. Keresztény válasz II • Marxizmus ellen • Osztályharc helyett korporativizmus • Az emberi individuum szent • A magántulajdon hozzátartozik a személyhez • A közjó és az egyéni érdek összhangjára van szükség

9. Katolikus válasz • Külön kell választani a humánumot és az individuumot. • Humánum: ami emberré teszi az embert • Individuum: Ami egydivé teszi az embert a többi polgár között. • A kettő között kapcsolat áll fenn. • Ennek alapja pedig a szolidaritás

10. szolidaritás • Az individuum sérelme nélkül szolgálja a közjót a társadalomban. • A kettő érdeke összhangban van, közöttük szolidaritás áll fenn. • Ez kell a családba, a munkába és a nemzetközi politikába is.

11. Katolikus szociáletika • A termelésnek nem a profit a célja, hanem az ember. • A termelő munka a termelő tőkével egyenrangú. • Gyakorlatban: A kisemeberek jogát elismerni és érvényesíteni, ugyanúgy, ahogy a kis nemzetekét is a nemzetközi térben. • Ugyanis az egyház tanításának alapja az igazságosság, amit nem igazolhat erő és nagyság.

12. enciklikái • Ő alkotta meg a legtöbb enciklikát uralma során. • Ez a pápa egy meghatározott témát feldolgozó körlevele. • Ezek közül most csak néhányat vizsgálunk meg tüzetesebben.

13. „Quod apostolici muneris” körlevél, 1878. dec. 28. • „Az ember jogai a társadalomban” • A természet alapján mindenkit azonos törvények szerint kell megítélni. • Azonban az is a természet alkotójától ered, hogy hatalomban és jogban is különbözőek voltak. • Ezt tolerálni kell, de ha a törvényhozók és a vezetők akarata isteni vagy természeti törvénnyel ellenkezik, akkor Istennek kell engedelmeskedni. • De a legfontosabb, hogy a természetjogból eredő tulajdonjog mindenki számára érintetlen és sértetlen legyen.

14. „Aeterni Patris” körlevél 1879. aug. 4. • Aquinói Szt. Tamásról szól. • A filozófia jelentősége a hit megszilárdításában. • A filozófia képes a tanítványok lelkét a kinyilatkoztatás befogadására előkészíteni. • A filozófusok közül kiemelkedik Aquinói Szent Tamás, aki a „szent tanítókat a legnagyobb mértékben tisztelete, ezért valamilyen módon mindnyájuk értelméből részesült.”

15. „Arcanum divinae Sapientiae” körlevél. 1880. febr. 10. • A keresztény házasság lényege. • Lényege a szeretetben való egység és folytonos tartósság. • Tudatosan éljék meg. A férj a fej, és a feleség nem szolgáló, hanem társ. • A férfi, aki elől jár az Krisztus képe, a nőé, pedig az egyházé.

16. „Humanum genus” körlevél. 1884. ápr. 20. • A szabadkőművesek ellen. Mivel nem vállalják fel magukat és céljaikat, működésük az igazsággal és emberi tisztességgel ellenkezik. • Nem lehet katolikusként ilyen szervezet tagjává válni.

17. „Immortale Dei” körlevél, 1885. nov. 1. • A polgári társadalom célja és fontossága. • Ennek vezetésére szükség van, és ez természetéből adódik, így Istentől kapott. • Az uralkodás joga és az államforma külön dolog, utóbbi olyan legyen, ami az adott nép közjavát legjobban szolgálja. • Van egy egyházi társadalom is, ami céljait, rendeltetését tekintve magasabb rendű, és mivel lelki, így tökéletes.

18. Állameszme I. • „Az állam az emberi természetben, azaz annak teremtőjében istenben bírja gyökereit” • Az állam szuverén, de együtt kell működnie a szuverén egyházzal a közjó érdekében. • Az állam uganis nem lehet öncélú, hanem a közjó érdekében létrejött szerződéses viszony. • Ez pedig csak az isteni törvénnyel összhangban szolgálható. • Ezzel visszaadta az állameszmének az erkölcsi tartalmát. Az állam etikai szükségszerűség, erkölcsi organizmus, ami több, mint polgárainak összegzése.

19. Állameszme II • Az államnak azonban nem csak jogai, hanem kötelezettségei s vannak. • Etikai alapon nincsen jog kötelezettség nélkül. • Az állam a legtökéletesebb szervezet, de mivel organizmus, ezért nem zúzhatja szét a benne levő kisebb szervezeteket, amelyeket szintén az emberi természet hívott életre. • Ezen az alapján védte meg Leó a család és a hivatási szervezetek intézményét. • Ezek az államtól függetlenek.

20. Állameszme III • A család életébe csak akkor avatkozhat be, ha az nem képes betölteni funkcióját. A családnak elvonhatatlan joga van a gyermekekhez, akik csak e révén tartoznak az államhoz • (totalitarizmusban a gyermek az államé) • Hivatásszervezet – korporáció, céh. Fro-ban 1791-ben a Chapelier féle tv. mondta ki az ilyen szervezetek felszámolását, mint amelyek veszélyesek az államra.

21. „Libertas praestantissimum” körlevél, 1888. jún. 20. • Az ember szabadságából fakad a méltósága. • A kérdés azonban, hogy ezt jóra vagy rosszra használja. • Az egyház a manicheusoktól és a janzenistákig sok mindnekitől védte az emberiség ezen kincsét. • A (természet)törvény tehát arra kell, hogy akaratunk a helyes gondolkodástól el ne térjen. Ez az Istentől kapott örök törvény, amely az embert a kellő cselekedetre és kellő cél felé hajtja. • Ez alatt van az emberi törvény, ami a polgárok körében a köz javára való munkálkodást segíti elő.

22. „Quamquam pluries” körlevél, 1889. aug. 15. • 1870-től Szent József az egyház pártfogója. • Most Szent József feladatát és méltóságát határozták meg az üdvösség rendjében. • Ő volt az isteni ház gondviselője. És ahogy védte a gyermek Jézust, aki tisztelte őt, ugyanígy kell most az egyháznak is tisztelnie őt.

23. Rerum Novarum 1891. máj. 15. • Gaspard Mermillod Genf és Lausanne püspöke szorgalmazta. A szöveget két jezsuita és egy bencés bíboros készítette. • A magántulajdonhoz az embernek természetes joga van. • És ez annál erősebb, minél több személyről kell gondoskodnia a családfőnek. • Mert természeti törvény, hogy a családapa minden szükségessel ellássa azokat, akiket nemzett. Ez a tisztes megélhetéshez kell, elsősorban ház, birtok. • A külső javak, mint a pénz, azonban legyenek közösek, és a gazdagok legyenek adakozók.

24. Rerum Novarum II • Az emberi munka. • Ez személyes és szükséges. Ha csak az előbbit nézzük, úgy lehetne a bér bármilyen alacsony, amit a munkás elfogad. • De mivel ezzel neki kötelezettsége van, azaz életben kell maradni, és családot kell felnevelni. Ezért ehhez megfelelő összegre van szükség. • Ha elég magas bért kap a munkájáért, úgy saját maga fog takarékoskodni.

25. Rerum Novarum III. • Ha az állam feladata a közjó biztosítása, akkor nem lehet pusztán jogvédő, de cselekednie is kell állampolgárainak érdekében. CSELEKVŐ ÁLLAM • Ugyanis pars pro toto alapján, nem szabad hagyni az állam egyetlen részét sem veszni. • De ez nem csak az állam feladata, mert akkor abszolutizmus lenne. Szükség van a társadalomra és az egyházra.

26. Ehhez a munkásságnak joga van az önszerveződésre, de ez rendi mozgalom és nem osztályharc, mert a cél csak a közjó lehet. Ennek pedig követelmény az igazságos munkabér és munkaidő. • A munkásnak azonban joga és kötelessége is élni és gyermeket nevelni, családot alapítani, és öreg korára takarékoskodni. Annyi legyen a bér, hogy ezt megtehesse. „Arcod verítékével keresd meg kenyeredet.” • A cél: minél több munkás váljon biztos egzisztenciájú polgárrá, szerezhessenek értékálló tulajdont. Azaz középosztály lehessen.

27. korporáció • A gazdasági problémák pedig csak korporációs szervezetekben fognak megszűnni. Ilyenek voltak a régi céhek. Céh – szabad verseny. • Az osztályharcot is ez szünteti meg, hiszen a korporációban munkaadó és munkavállaló egy oldalon áll. • A szociális kérdést végül azonban a szeretet oldhatja meg. Ehhez pedig nagy szükség van a kereszténységre.