Mindennapi stressz

1. Mindennapi stressz

2. Mi a stressz? • Stressz legáltalánosabb értelemben: magatartási választ igénylő helyzetek az ember és környezete közötti kapcsolatban.

3. Az akut stressz típusai • A stressznek két alapvető formája van, klinikai megjelenési formáját illetően: • (1) A mobilizáló stressz során valóban felszabadulnak a szervezet rejtett fizikai és értelmi tartalékai. Mobilizáló stressz esetén a diák kiválóan fog vizsgázni, olyasmire is emlékszik, amiről sohasem tudja meg, hol hallotta. • (2) A debilizáló stressz megnyilvánulása, hogy a diák azt is elfelejti, amit azelőtt jól tudott. Képtelen beszélni, képtelen mozgósítani tartalékait. Az állatvilágban a debilizáló stressznek megfelelő állapot a "mimikri", azaz a holtnak tettetés, álcázás, környezetbe történő beolvadás, stb.

4. Eustressz-distressz • Állatokban a stressz jellemzően "eustressz", azaz hasznos, a túlélést elősegítő élettani funkció. Emberben a stressz nemcsak hasznos, hanem romboló hatású is lehet. Ezt nevezzük disz-stressznek. Az emberi gondolkodás képes ugyanis elvonatkoztatni, szintetizálni, ezáltal az emberi tudat önmaga is stresszforrássá képes válni. Állatokban a stressz csak addig tart és akkor jelentkezik, amikor a fenyegető körülmény fennáll. Ennek elmúlásával a szimpatikus idegrendszer aktivitása csökken. Az embert viszont a stressz hazakíséri munkahelyéről, családi konfliktust okozhat, ami további stresszhelyzetek fellépésével fenyeget. Ezeket az ember előre ki is tudja számolni, képes a stresszhelyzetet megjósolni ("anticipálni"). Mindennek eredménye, hogy az emberi stressz már nemcsak létező, hanem vélt, anticipált, sejthető, stb. kellemetlen ingerekre is fellép, így lassacskán kitölti a teljes napunkat.

6. A Cannon-féle vészreakció • Nem más, mint fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, melynek következménye többek között a mellékvesevelő adrenalinválasza, ill. a zsigeri szervek adrenerg ill. noradrenerg válasza • Jel/zaj – averzív/affektív jel – averzív jel: fight or flight

7. T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T 1 1 T12 L1 L2 L3 Szimpatikus idegrendszer Pupils Salivary glands Heart Bronchi of lungs Liver Stomach Small intestines Adrenal gland Large intestine Kidney Rectum Bladder Genitals

8. Paraszimpatikus idegrendszer Pupils Salivary glands Heart Bronchi of lungs Liver Stomach Small intestines Large intestine Rectum Bladder Genitals

9. Hipotalamusz-Hipofízis-Mellékvesekéreg tengely • Corticotropin releasing hormon • Adenocorticotrop hormon • Glukokortikoidok • (negatív visszacsatolás) • kortizol (CRH - ACTH) - zona fasciculata • Normális esetben cirkadián ritmus jellemzi: az alvási ciklus mentén rendeződik

10. Hipotalamusz-Hipofízis-Mellékvesekéreg tengely • A kortizol (glukokortikoidok) hatása: • Az immunrendszerrre: • Gátolja az interleukin típusú gyulladásos fehérjék keletkezését, ezáltal a limfociták (T-,B-) egymás közötti kommunikációját • Általános immunszupresszió • A programozott sejthalál fokozása • Gátolja a T- ill. B-sejtek és az NK sejtek aktivitását • Serkenti az allergiás típusú immunválaszt • T(h2)-limfociták aránya nő • A szervezet egészére • megemeli a vércukorszintet, a vértérfogatot, a vér sótartalmát és a vérnyomást.

11. Az immunrendszer • Egymással kölcsönhatásban álló sejtes és humorális alkotóelemek hálózata • Funkciója: a „saját” és az „idegen megkülönböztetése a szervezeten belül, valamint az „idegen” megsemmisítése

12. Az immunrendszer • „Idegen”: • microrganizmusok: baktériumok, vírusok, gombák • daganatok • transzplantált szövetek • toxinok

13. Az immunrendszer sejttípusai a vérben a vér alakos elemei: • vvt 4-5 M, • vérlemezke 2-300 k, • fehérvérsejt 5-15 k, • neutrofil 35-70 % • eozinofil 0.1-8 % • bazofil 0.1-2 % • monocita 2.5-15 % • limfocita 20-50 %

14. Az immunitás formái • Nem specifikus (veleszületett) immunitás • humorális elemek • komplementfehérjék: kaszkádszerűen (véralvadás fehérjékhez hasonlóan aktiválódnak • akut fázis fehérjék • sejtes elemek • fagocita rendszer: a behatoló kórokozó bekebelezése és lebontása • természetes ölősejtek: (Natural Killer-NK)-sejtek: tumorok, microorganizmusok és vírusok által fertőzött sejtek elpusztítása

15. Az immunitás formái • Specifikus immunitás • jellemzői: tanulás - alkalmazkodás - emlékezés • sejtes elem: limfociták • B-sejtek: a humorális immunválaszért felelősek • immunglobulinokat termelnek • T-limfocita: T-helper vagy citotoxikus T-sejt • a celluláris immunválaszért felelősek • humorális elem: immunglobulinok

16. A természetes immunrendszer sejttípusai A természetes (innate) IR ősi,az evolúció során kialakult gének termékeivel véd, nincs memóriája A természetes IR humorális (defenzinek, citokinek) és sejtes mechanizmusokkal rendelkezik, amelyek együttműködnek A természetes IR egyes sejtjei az elpusztított kórokozók anti-génjeit bemutatják a specifikus IR sejtjeinek és meghatározzák a védekezés módját

17. A specifikus immunrendszer sejtjei T és B limfociták: az élővilágban egyedülálló módon, génátrendezéssel, DNS vesztéssel kialakuló sejttípusok Nyugvó (naiv) B sejt Plazmasejt

18. A specifikus immunrendszer sejtjei T limfociták

19. Pszichoneuroimmunológia • A pszichoimmunológia elnevezést először Solomon kutatásai és cikkei nyomán használták és Ader 1981-ben megjelent munkája nyomán vált közkeletűvé. • A pszichoneuroimmunológia tehát transzdiszciplináris terület, hiszen integrálja az antómia és az élettan, az immunológia és az idegtudományok, a stresszkutatás, a magatartás-orvostan, az orvosi pszichológia és a belgyógyászat egyes területeinek kísérletes és klinikai eredményeit. • Meghatározásra kerültek azok a kapcsolódási pontok amelyek biztosítják a központi idegrendszer és az immunrendszer kommunikációját és bizonyítják a két rendszer szervezetszintű integráltságát.

20. Pszichoneuroimmunológia • A pszichoneuroimmunológia diszciplínája tulajdonképpen egyidős az idegtudományok és az immunológia fejlődésével. • Pavlov és tanítványai Cholin, Szperanszkij és Metalnyikov bizonyították, hogy a gyulladásos folyamatok kondícionálhatók. • Az adrenalin limphocytaszám emelő hatását Hatiegan (1917), továbbá Frey és Tonietti (1925) igazolták. • Erich Wittkower már 1929-ben megfigyelte, hogy a szorongás, a düh, gyász és a fokozott öröm állapota a fehérvérsejtek számában növekedést idéz elő; ezt az Affektleukocytose fogalommal jelölte és a szimpatikus idegrendszeri stimulációval magyarázta. • Emellett meg kell említeni Selye János stresszelméletét és az általa leírt adaptációs szindrómát, amelynek része a mellékvesekéreg megnagyobbodása és a nyirokszövetek megkisebbedése.

21. Pszichoneuroimmunológia • A stressz pszichoneuroimmunológiai keretében értelmezhető összefoglalva: • a stresszhatás fokozott HHM-aktivitást érzékenyítő, beállító (priming) hatása (Johnson és mtsai); eredmény: tartósan magas kortizolszint (szemben a Cannon-féle vészreakció adrenalinszint emelő hatásával) • a tartós korai stressz illetve a traumatikus lelki tapasztalatok (anya-gyermek kapcsolati zavar, PTSD nyomán) a HHM-tengely szabályozásszintű változásainak kórképző szerepe (Francis, Meaney 1996); • a tartós stresszfolyamat Th1-Th2 eltolódást kiváltó kórképző szerepe (Chrousos és mtsai, 1998) • a stressz, illetve a negatív érzelmek, depresszió idegi közvetítésű IL-6 szekréciót fokozó hatása (Maes és mtsai

22. Pszichoneuroimmunológia • A központi idegrendszer immunitásbefolyásoló csatornái tehát: • a stresszhormonok (glükokotikoidok, prolactin, szomatotrop hormon) • a szimpatikus idegrendszer (a nyirokszervek közvetlen beidegzése, a keringő katekolaminok ill. az ún. microvascularis immunfolyamatok révén) • az anyagcsere hormonok (insulin, thyroxin) • a tápláltságot befolyásoló idegrendszeri tényezők (psychogén anorexia, vagus közvetítette étvágytalanság) • a szexuálszteroidok • a környéki idegrendszer afferens beidegzése, axonreflexek (tachikininek, substance P, szomatosztatin, CRH, CGRP, VIP) • a limphocyta közlekedést szövei szinten szabályozó tényezők a bélben és más területen (bombesin, substance P, VIP, somatostatin).

23. Asthma bronchiale-PNI modell • Az asthma bronchiale az a megbetegedés, melyben a szociális, pszichológiai és fiziológiai tényezők kölcsönhatása modellszerűen vizsgálható. Helyes, ha a légutak visszafordítható szűkületével járó tünetegyüttesekről beszélünk, amelyek a klinikai megjelenés és terápiás befolyásolhatóság tekintetében jelentősen különböznek, a tünetek különböző folyamatok „végső közös megnyilvánulásai”. Hasonlóképpen az asthmában a pszichoneuroimmunológiai tényezők komplexitása is kiterjesztett figyelmet érdemel, hiszen a vegetatív idegrendszeri tényezők és a bronchushoz társult nyirokszövet egyaránt központi szerepet játszanak. • a Th1/Th2 egyensúly felborulása, fokozott Th2 limfocita válaszkészség jellemző. Ennek nyomán megnövekszik a Th2 válaszra jellemző IL-3, IL-4, IL-5 és IL-10 szintje. Az IL-3 felelős az eosinofilok aktiválódásáért és a kemotaxisáért. Az IL-4 elősegíti a B-limfociták IgE termelését. Az IL-10 az IL-6-tal együtt a B-sejtek apoptózisa ellen hat, így elősegítik a B-sejtek tartós IgE termelését, tehát felelősek lehetnek az allergiás reakció kialakulásáért.

24. A modern stresszelmélet lényege: a stresszelmélet lényege: kontrollvesztés • A környezeti hatások • a molekuláris szinttől a társadalmi szintig • a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat.

25. A stressz összetevői: • - Stresszor- életesemények • - stressz válasz, az általános adaptációs szindróma három fázisa Selye János szerint: • - alarm • - elenállás • -kimerülés- krónikus stressz! • - helyzet egyéni minősítése- függ: • - a személyiségtől • - a társas támogatástól • - a megbirkózási készségektől

26. Hasznos vagy káros a stressz? • Mikor hasznos és mikor káros a stressz? • Több vagy kevesebb stressz éri a modern embert? • A krónikus stressz alapvető szerepe

27. A stressz evolúciós szemlélete: • A stressz reakciók szükségesek az agy és a személyiség struktúrájának és funkcióinak adaptív fejlődéséhez „A stressz az élet sója”, • A stressz reakciók biztosítják a fizikai, érzelmi, személyiség fejlődést, • a változó környezethez való alkalmazkodást és megküzdést

28. Példa a krónikus stressz népegészségügyi következményére • Az 50 -65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget • amelyet közép-kelet-európai egészség paradoxonnak neveznek világszerte.

29. 1000 megfelelő korú férfira jutó halálozás Magyarországon(Demográfiai Évkönyv, 2004; Népmozgalom 2004)

30. Life expectancy of men in 1965 and 1992 Marmot M : The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson Michael

31. Life expectancy of women in 1965 and 1992

32. Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban? • 1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában • Várható élettartam Magyarországon: • Férfiak 68.6, nők 76.9, férfi/nő különbség 8.3 év – 2.5 év veszteség! • Várható élettartam Ausztriában: • Férfi 76.4 - 7.8évvel tovább élnek, • Nők 82.2 - 5.3évvel tovább élnek

33. Az idő előtti halálozás: • Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon • ma csupán 64 %, • az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt • ez az arány Ausztriában 82%. • a nők esetében Magyarországon 83.5 %, • Ausztriában 90.7 %

34. Kérdések: • Miért sérülékenyebbek a férfiak? • Miért a középkorú férfiak? • Miért fontosabb a társadalmi-gazdasági lemaradás a férfiak között? • Mi magyarázza a rendkívül rövid idő alatt lezajlott jelentős változásokat? Lehetnek-e genetikai faktorok? • Milyen más magyarázat lehet: • Anyagi helyzet? Egészségügyi ellátás?

35. Mi magyarázhatja a súlyos egészségi krízist? A súlyos visszaesés nem magyarázható az egész-ségügyi ellátás állapotával, mivel ezek alatt az évek alatt jelentősen csökkent a csecsemő és időskorú halálozás, az egészségügyi ellátás lehetőségei jelentősen fejlődtek, 1960 és 1989 között a GDP folyamatos növekedése volt tapasztalható, nem valószínű a genetikai állomány ilyen mértékű romlása néhány évtized alatt

36. Halálozási arányok iskolai végzettség szerint (érettséginél kevesebb/magasabb végzettség) a 75 évesnél fiatalabb népesség körében

37. A „státusz szindróma” jelentősége • M. Marmot: Status syndrome: angol férfi közalkalmazottak vizsgálata • Nem az abszolút anyagi helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szerepe alapvető- 10 év különbség a legalacsonyabb és legfelső végzettségi réteg között • A közvetítő tényező a krónikus stressz! (Lemaradás élménye, munkanélküliség, anómia, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás)

38. Miért veszélyezteti a férfiakat inkább a státusz szindróma? • Etológiai magyarázat: a férfiak számára a hierarchia sorrendben való lemaradás súlyosabb stressz faktor (állatvilág analógiák) Réthelyi J, Kopp MS (2004) Hierarchy disruption:Women and men, Behav Brain Sci.27,2,305-307. • Társadalmi értékrend, elvárások: férfi önértékelés lényeges eleme- ez változott az 1960-as évek után- fogyasztói, globalizálódott világ értékrendje A társadalom, a nők elvárásainak alapvető szerepe

39. Miért vezet krónikus stressz állapothoz a fogyasztói ideológia? • ha az anyagi előrejutás, külső siker válik az önértékelés mércéjévé • ha az együttműködés helyett a rivalizálás az alapvető motiváció, • ha a belso értékek helyett a célok külsővé válnak, másoktól függnek, • ha a játékszabályok áttekinthetetlenek, • saját helyzetünket kontrollálhatatlannak érezzük

40. A krónikus stressz elmélete magában foglalja • a tanult tehetetlenség modellt • a depresszió pszichoszociális modelljeit • a stressz és egészség kontroll elméletét • a vitális kimerültség és kiégettség koncepcióját • jól alkalmazható az un. közép-kelet-európai egészség paradoxon értelmezésére-Li-Vi-Cordia Study

41. Tanult tehetetlenség modell (Seligman,1965) • Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: • -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3,4 piramis sejt) károsodás

42. Elkerülhetetlen stressz után milyen mechanizmusok védik ki a tanult tehetelenség kialakulását? • emelkedett bazális hippocampalis noradrenalin szint stressz előtt és után(Petty et al,1993) • a laterális septum emelkedett serotonin metabolizmusa (Ronan et al,2000) • “tanult sikeresség”- pozitív pszichológia, Csikszentmihályi Mihály

43. Tanult tehetelenség-depresszió • Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens • Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe • ezt befolyásolja: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás,pszichológiai tényezők!

44. Krónikus stressz, depresszió • A depressziós tünetegyüttes a krónikus stressz lelkiállapotának legmegfelelőbb mutatója, mérőeszköze • A krónikus stressz-depresszió fokozza a szív-érrendszeri veszélyeztetettséget, más krónikus megbetegedések és önkárosító magatartás formák kockázatát • az emberi krónikus stressz hátterében a társadalmi és pszichológiai tényezők szerepe alapvető!

45. A depresszió kialakulását befolyásoló faktorok: • Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: • biológiai • koragyermekkori, családi • kognitív reprezentáció,önértékelés • szociális kompetencia, adaptív coping • életesemények • bio-pszicho-szociális egység

46. Hypothalamus-hipofízis-mellékvese tengely szabályozási zavara Portális és perifériális szabad zsírsav növekedés inzulin rezisztencia - hipertónia Serotonerg funkciók zavara, emelkedett fibrinogén szint- véralvadás, hemostasis zavara emelkedett triglicerid szint és csökkent HDL szint A depresszió, mint egészségkárosító tényező

47. "Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek? Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Máté Ev.)