Gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte az Európai Unióban

1. Gyermekszegénység és gyermekjólét Magyarországon és az Eu-ban EU-képviselet, Budapest 2010. június 16. Gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte az Európai Unióban – a gyermekszegénység meghatározói és a társadalompolitikai gyakorlat – Gábos András TÁRKI

2. A projekt feladatai 1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése 3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre

3. Milyen alkalmazási lehetőségei vannak a gyermekjól-létet monitorozó indikátor-portfóliónak? • Egy példa: nemzetközi összehasonlítási alap biztosítása és fő kihívások azonosítása a tagállamok esetében - a nemzeti társadalompolitika gyakorlat támogatás céljából • Cél: a tagállamok teljesítményének értékelése a gyermekszegénység területén (EU Munkacsoport 2008) • a nemzeti átlaghoz és • az EU-átlaghoz viszonyítva. • Eszközök: az anyagi jól-lét fő indikátorai: jövedelmi szegénységi és munkaerő-piaci kapcsolódás • Négy dimenzió • A gyermekszegénység kockázata (child poverty risk outcomes) • Munkanélküliség (joblessness) • A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásban élők szegénysége (in-work poverty) • A jóléti transzferek hatásossága(impact of social transfers)

4. A gyermekszegénység kockázata • Bevont indikátorok: • szegénységi ráta • szegénységi rés-arány • mindkettő az EU-SILC-ből becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • a gyermekek és a népesség átlaga között országonként • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR • Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT • Magyarország: valamelyest az átlag alatt

5. Munkanélküliség • Bevont indikátorok: • a munkanélküli háztartásokban élő gyermekek aránya • az EU-LFS alapján becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • a gyermekek és a népesség átlaga között országonként • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: északi államok, SI, EL, LU, IT, CY, AT • Rossz kimenetek: UK, HU, IE

6. A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásban élők szegénysége • Bevont indikátorok: • A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban (MI>=0.50) élők szegénységi rátája • az EU-SILC alapján becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • a gyermekek és a népesség átlaga között országonként • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: IE, SE, BE, DK • Rossz kimenetek: déli államok, PL, LU, LT • Magyarország: valamelyest az átlag fölött

7. A jóléti transzferek hatásossága • Bevont indikátorok: • szegénységi ráta a jóléti transzferek (nyugdíj kivételével) előtt és után, • a transzferek szegénységcsökkentő hatása • az EU-SILC alapján becsülve • Sztenderdizált távolságok (z-scores) • az országos és EU-átlag között a gyermekek körében • A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak • Hat klaszter, úgy hogy • a csoportok közötti távolság maximális, • a csoporton belüli szóródás minimális legyen • A tagországok teljesítménye • +++ legjobb • - - - legrosszabb • Jól teljesítők: északi államok, AT, HU, SI, FR, DE • Rossz kimenetek: déli államok, LT

8. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban

9. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban • Megfelelő színvonalú készpénztranszferek • DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához • SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű háztartásoknak • FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe • Magas foglalkoztatottsági szint –a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns • NL: a második kereső jellemzően félállású • AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is • Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások • CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött

10. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás

11. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban • Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, EE, IE, UK) • A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében a legtöbb B-csoportbeli országban • Viszonylag hatásos készpénzes támogatások • Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartásés magas költségek • A gyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését segítő transzferek alacsony szintje • Rugalmatlan munkaidő

12. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat Magyarországon • Fő kihívás: a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma • A szegénységi profil fő jellemzői és meghatározói: • főként a kétszülős, sokgyermekes családok érintettek • az iskolázottság hatása nagyon erős • jól kivehető települési lejtő • jelentős regionális egyenlőtlenségek • erős etnikai dimenzió • A készpénzes transzferek uniós összehasonlításban hatásosak • A szülők munkaerő-piacra jutásának azonban számos akadálya van: magas munkakeresési költségek, regionálisan egyenlőtlen kereslet, a humán tőke hiánya, a bölcsődei férőhelyek hiánya, a transzferek munka-ellenösztönző hatása

13. A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás

14. A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban • A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára • A támogatások csak kismértékben célzottak • A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES) • A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT • EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony • A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után