200 likes | 297 Views
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József. 2009.04.04. „Ami a gondolkodásban az állítás és tagadás, az a kívánságban a valaminek elérésére vagy elkerülésére való törekvés” A logikai négyzetről. Bevezető példák.
E N D
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjaiElőadja: Dr. Kormos József 2009.04.04.
„Ami a gondolkodásban az állítás és tagadás, az a kívánságban a valaminek elérésére vagy elkerülésére való törekvés” A logikai négyzetről
Bevezető példák • Milyen jellegű hibák fordulhatnak elő?
A logikusság • Mindennapi élethelyzetek: feladatmegoldás, döntés, választás, meggyőzés, érvelés, … • Ezekhez véleményeket (ítéleteket) és következtetéseket kell létrehoznunk • Következtetéseknél fontos a racionalitás, ésszerűség, a logikusság, vagyis a logikai hibák elkerülése.
A logikai hibák okai: 1. A logikailag gyenge pontok (testi-pszichés adottságok; a nevelés, a szocializáció eredményei, … ): • Érzelmi kapcsolatok • Személyes szféra • Rokoni kapcsolatok • Érdek kapcsolatok • Vallási kérdések • Politikai kérdések …
2. Logikailag hibás stratégiák: • „Győzni kell mindenáron” • „Úgyis örök vesztes vagyok” • „Én úgy gondolom” (tárgyilagosság, nyitottság hiánya) • „Mellékvágányok használata” (félreértés, csúsztatás, álláspont változtatás, …)
3. Logikailag hibás érvelések: • Személy támadása (nem az érv) • A nem tudásra való apellálás • Körbeforgás • Nem elégséges ok • Hamis dilemma • Kontrafaktuális hipotézis • Rossz hivatkozás • Definiálatlan kifejezés • Kétértelműség …
Arisztotelész (Kr.e.384-322) felismerései és tevékenysége • Az érveléseknél (főként a filozófiai érveléseknél) gyakran ugyanazok az érvelési hibák fordulnak elő, tehát célszerű lenne felállítani a következtetések levonásának elméletét. Egy olyan rendszert, amely megfogalmazza a helyes és a helytelen következtetés eseteit, lépéseit, módszereit. • Az ezzel foglalkozó tudomány a logika. Arisztotelész analitikának nevezte el (a sztoikusok dialektikának, a középkorban dialektikának, ’philosophia rationalis’-nak, és logikának).
Logikai jellegű írásait ie. I. században a rhodoszi Andronikosz állította össze, ez a késő antikvitásban az „Organon” (eszköz) nevet kapta. Ez hat műből áll. • „Kategoriák” az egyetemes állításokról • „Herméneutika” a mondatokról, az ítéletekről • „Első analitika” (2 könyv) szillogizmusokról • „Második analitika” (2 könyv) bizonyításokról, meghatározásokról, felosztásokról, … • „Topika” (8 könyv) a vitákban szereplő valószínűségi következtetésekről • „Szofistikus cáfolások” a szofista álokoskodásokról
A logika • A görög logosz (szó, értelem, elv,…) szóból • A gondolkodás tana, művészete • A következetes (szillogizmus) és rendezett gondolkodás elmélete. • Az érvényes következtetés feltételeinek elmélete (a következtetés formai, szerkezeti tulajdonságait, nem pedig a mentális, pszichikai folyamatot vizsgálja) • A logika kapcsolódik a matematikához (matematikai jeleket használ, a matematikában használt eljárások következtetéseket használja pl.halmazelmélet, valószínűségszámítás, ….) és a nyelvészethez (a következtetési eljárások a nyelv mondatképzéséhez is kapcsolódnak)
A logika alapjai • A logika alapelvei:ellentmondás elve, azonosság elve, harmadik kizárásának elve, … • A logika módszerei: dedukció, indukció, redukció • A logika alapelemei: fogalom, ítélet, következtetés
A fogalom: • A fogalom a dolog tudati, értelmi képe; a megértett, meglátott lényeg; a dolog tartalmi jegyeinek a megfogalmazása. • A fogalom comprehensioja és extensioja • A fogalom significatioja és suppositioja • Az egyetemes fogalmakról (univerzálékról)
Az ítélet • Az ítélet olyan logikai forma, amelyben két fogalmat a subjektum-ot S (alanyt) és a predicatum-ot P (állítmányt) kapcsoljuk össze • Az ítéletek felosztása: állító, tagadó, szinguláris, univerzális, partikuláris, kategorikus, analitikus, szintetikus, …
A következtetés • Ítéletek alapján újabb ítélet alkotása. • A szillogizmus elemei a praemissák. A felső tétel a maior, az alsó a minor, a zárótétel a conclusio. A szillogizmusban szerepelnie kell a ’terminus medius’-nak (M) ez mindkét előzetben szerepel, de a zárótételben nem. Pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó. A következtetéseknek egy sokrétű szabályrendszere van.
A logikai négyzet (az oppozíciók négyzete) • Arisztotelész jól látja, hogy a téves következtetések sokszor a rossz ítéletekből jönnek létre (nemcsak a következtetési hibákból) • Célszerű az ítéletek valamiféle rendszerezése, viszonyuk tisztázása • Megfogalmazza az ítéletek négyes osztályozását, amit később egy négyzetben ábrázolnak
kontrárius Univerzális pozitív (A) Minden ember fehér. Univerzális negatív (E) Egy ember sem fehér. diktórius kontra- szubaltern szubaltern kontra- diktórius Partikuláris pozitív (I) Némely ember fehér. Partikuláris negatív (D) Némely ember nem fehér. szubkontrárius Logikai négyzet
A jelek és kifejezések magyarázata: • Univerzális, partikuláris • Negatív, pozitív • Kontradiktórius • Kontrárius • Szubkontrárius • Szubaltern
Az ítéletek igazságértéke: • Kontradiktórius • Kontrárius • Szubkontrárius • Szubaltern
Epilógus • A logikai négyzet érvényessége mitől függ? • Vagyis van-e férfi és női logika? • Ha kiakarjuk mutatni akkor van, ha nem akarjuk kimutatni akkor nincs.
Felhasznált irodalom: • Arisztotelész: Organon. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó. • Kneale, W.-Kneale M.: A logika fejlődése. Budapest, 1987, Gondolat. • Madarász Tiborné-Pólos László-Ruzsa Imre: A logika elemei. Budapest, 1999, Osiris. • Mérő László: Új észjárások. Budapest, 2001, Tericum kiadó. • Ruzsa Imre (szerk.) Logikai zsebenciklopédia. Budapest, 1998, Áron Kiadó. • Copi, Irving M.: Introduction to Logic. New York, London, 1972, MacMillan Publ. Co. • Bochenski, J. M.: Formale Logik. Freiburg, München, 1970, Verlag Karl Alber, 646 p.