AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE

1. MOB Triatlon Sport XXI. Edző továbbképzés Tata, 2013.12.01. AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE Készítette: dr. Szatmári Zoltánt

2. Tartalom • A teljesítmény. • Alapfogalmak. • A sport, mint pedagógiai színtér. • Módszerek, területek. • Nevelői magatartásmód. • Ajánlások, javaslatok, tanácsok. • Modell.

3. TELJESÍTMÉNYSZERKEZET KÉPZÉSI TÉNYEZŐK NEVELÉSI TÉNYEZŐK EGYÉB TÉNYEZŐK TELJESÍTŐ KÉPESSÉG Képesség-ismeret-tudás TELJESÍTŐ KÉSZSÉG Mobilizáló erők BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜJMÉNYEK Gátlló és serkentő tényezők SZEMÉLYISÉG TELJESÍTMÉNY

4. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI I.(teljesítményszerkezet) I. Teljesítő KÉPESSÉG (képzési tényezők: képesség, ismeret, tudás) • Motoros képesség (koordináció, kondíció) • Technika, taktika • Organikus feltételek • Erőnlét • Ismeretszerzés • Módszertan, oktatás, szervezés

5. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI II.(teljesítményszerkezet) II. Teljesítő KÉSZSÉG (nevelési tényezők), mobilizációs erők • Szükségletek • Elvárt erkölcsi tulajdonságok kialakítása • Igénykeltés, érdeklődés • Motiválás a testmozgásra • Személyi tulajdonságok kialakítása (akarat, önuralom, kitartás, becsvágy, önállóság, szerénység, sportszerűség, bátorság stb.) • Oktató – sportoló kapcsolat

6. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI III.(teljesítményszerkezet) III. Befolyásoló KÖRÜLMÉNYEK (egyéb szubjektív) gátló és serkentő tényezők • Egészségi állapot • Szociális viszonyok életmód, miliő • Időjárás, klíma • Diszpozíciók, tehetség, temperamentum • Kapcsolatteremtő készség • Szerek, eszközök

7. A pedagógia alapfogalmak I. Pedagógia (neveléstudomány): Vizsgálja a személyiség fejlődését befolyásoló nevelés célját, feladatát, módszerét, eszközét, valamint szervezeti keretét. Nevelés: A személyiség valamilyen tulajdonságának vagy valamire való alkalmasságának spontán vagy tervszerű kialakítása. Területei: testi, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi. Személyiség: A személyiség egy olyan egyén, aki a társadalom által felhalmozott kultúrértékek hordozója, melynek birtokában képes környezetének aktív átalakítására.

8. A pedagógia alapfogalmak II. Oktatás: A tanítás-tanulás szervezett formája; közös tevékenység alapján rendszeres, folyamatos és módszeres ismeretfeldolgozás. Didaktika (oktatáselmélet): A pedagógiának a tanítás-tanulás tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseivel foglalkozó ága. Képzés: Speciális oktatási folyamat, a képzésben résztvevők szakmai képesítést nyernek (teljesítményképes tudás).

9. A pedagógia alapfogalmak III. Ismeret: Megfelelő számú és minőségű tényanyag általánosítása. Jártasság: Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának egy begyakorlottsági szintje. Készség: A begyakorlott ismeretek változó feltételek közötti alkalmazása. Képesség: A személyiség teljesítményben mérhető pszichoszomatikus tulajdonsága.

10. A pedagógia alapfogalmak IV. Szokás: A magatartás szükségletként funkcionáló automatizált begyakorlottsága. Jellem: A személyiség erkölcsi-akarati tulajdonságainak megszilárdult egysége, a környezethez és önmagunkhoz való viszonya (magatartás). A teljesítményképes tudás: A személyiség differenciált tulajdonságainak integrált megnyilvánulása.

11. Az utánpótlásedző személyiségfejlesztése, mint pedagógiai cél a) A sport és személyiségjegyek - Motiváltság, az érdeklődés határozott irányultsága. - Teljesítményigény, magas igénynívó. - Sikeréhség, élménykeresés. - Akaraterő, fegyelmezettség, bátorság. - Fegyelem, akarati uralás. b) A személyiségfejlesztés és a teljesítménymotiváltság - Erkölcsi értékek létrehozása. - Teljesítményszükségletre nevelés. - Helyesen adagolt sikerélmény. - A teljesítmény állandó ellenőrzése, értékelése, javítása.

12. A pedagógia főbb színterei és ezek kapcsolata az utánpótlásedzői munkában. • Család. • Munkahely. • A tanítvány iskolája. • Tárgyi sportkörnyezet. • Személyi sportkörnyezet. • Egyéb nevelési hatások: • Sportvezetés • Szurkoló • Tömegkommunikáció

13. A transzfer, mint az utánpótlásedző egyik pedagógiai fegyvere Áthelyeződés, ami az idegi impulzusok irradiációjában nyilvánul meg. Transzfer elvek: • Feladatok gyakorlásának feltételei hasonlóak; • Különböző ingerek ugyanazt a reakciót követelik meg (pozitív transzfer); • Ugyanarra az ingerre más reakció kifejtés (negatív transzfer); • A tanulandó részek szoros kapcsolatban vannak; • Feladatok kifáradásig történő gyakorlása; • Az első feladat begyakorlottsága erős; • Két feladat közötti erős kognitív kapcsolat esetén; • Gyakorlatok közös működési elve nyilvánvaló; A sportban szerzett személyiségtulajdonságként nyert magatartás áttevődik az élet más területére is.

14. Konfliktushelyzet, stresszhatás • Az edzői szerepkör mint konfliktushordozó. • A konfliktusok forrási a sportban; az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai (felfokozottság). • Siker és kudarc elviselése, a sikerélmény transzferálása. • Személyek közötti kapcsolatokból fakadó konfliktushelyzetek leküzdése az edzői munkában. • Konfliktusmegoldások (nevelési stílusok). Leküzdés ill. megelőzés szempontjai: reális önismeret, követelmény, célkitűzés, előrejelzés, elemzés; sikerigény átvitele; konfliktusok gyors rendezése, tisztázása; közösségi érzés fejlesztése.

15. Igénynívó, önértékelés, értéktudat • Az igényszínvonalat az önismeret, tudásunkba vetett hit, az önbizalom mellett az edző tartós irányulása, kötődése, érdeklődése is meghatározza. • Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint közösen határozzák meg a teljesítményt. • Aktuális igényszint: a teljesítményt előzetesen befolyásoló állapot. • Az igénynívó fejlesztése: tevékenység, teljesítmény, reális önismeret, közösségi igény, határozott és intenzív érdeklődés, élmények (siker, kudarc) kezelése. • A versenyek jelentősége.

16. ELVÁRÁSOK AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI KÉPESSÉGEIVEL SZEMBEN

17. Jellemtulajdonságok A személyiség erkölcsi-akarati tulajdonságainak megszilárdult egysége, a környezethez és önmagunkhoz való viszonya (magatartás). Elvárások: • Önállóság, aktivitás (cselekvés, vállalkozás, kezdeményezőkészség) • Kitartás (monotónia tűrés, tartós érdeklődés és figyelem, biztos motivációs bázis) • Önfegyelem (temperamentum): - Önuralom. - Helyes önértékelés. - Szabályok, követelmények példa értékű betartása közvetítése. - Kollektíva vezetése, irányítása. • Küzdeni tudás (önmagunk túlhaladása, képességhatárok kitágítása) Módszerek: Önmagunk értékelése erőfeszítést igénylő helyzetekben.

18. Világnézet A világra (természet, társadalom, gondolkodás) vonatkozó tudományos ismeretek, meggyőződések átfogó rendszere. Elvárások: • Átfogó tudományos szemlélet ápolása. • Pozitív meggyőző erejű tapasztalatok gyűjtése. • Pozitív érzelmi kötődések valósághű gyakorlása. • Elvekkel, tapasztalatokkal megegyező magatartás. Módszerek: beszélgetések, viták, önképzés, példák, tapasztalati anyag elemzése és értékelése; saját személyes állásfoglalás.

19. Közösség I. Azonos érdekekért, értékekért és célokért létrejött társadalmi egység Elvárások: • Közös célkitűzés. • Együttes tevékenység. • Jó teljesítmény. • Kollektív magatartás. • Összetartozás (szociális élmények). • Közös élmény. • Hagyományok kialakítása, egyesületi „ereklyék”. • Eszménykép.

20. Közösség II. Módszerek: • A közösség szervezeti életének kialakítása, ápolása; • Egyénekhez mért követelmények; • Sikerélmény biztosítása; • Perspektíva nyújtása, célok kijelölésével; • Közösségi hagyományok kialakítása, ápolása; • A közösségen belül az egyénekkel való foglalkozás.

21. Erkölcsi tulajdonságok Azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Elvárások: (az edző, mint mintaadó!). • Testi-lelki egyensúly. • Sportolás közben az erkölcsi normák közvetítése. • Egységben működő erkölcsi meggyőződés, érzelem és tevékenység. • Munkamorál : pl. pontosság, rendszeretet, munkafegyelem, kollektivitás, felelősségtudat. • Transzferálás. Területek, módszerek: • Megismerés: ismeretek, tájékozódás, értékrend. • Akarás: érzelmek, lelkiismeret, döntés. • Alkotás: gyakorlás, tevékenység, viselkedés.

22. Humanizmus Emberközpontúságot jelentő alapvető erkölcsi kategória. Elvárások: • Alá, fölé- és mellérendeltség kezelése. • Emberséges hangnem, bánásmód. • Tiszteletadás. • A viselkedés követelményeinek betartása, betartatása. • Különneműek egymással való érintkezése. Módszerek: • Az edző-sportoló kapcsolat folyamatos gondozása. • Példamutató magatartás. -

23. Kreativitás Az alkotóképesség pszichikai alapja a divergens gondolkodás (originalitás, érzékenység, redefinició, adaptív és spontán hajlékonyság, könnyedség, folyékonyság, kidolgozottság). Elvárások: • Folyamatos fejlesztés • Szociális kreativitás • Expresszív (kifejező) • Produktív (létrehozó) • Felfedező • Operatív (végrehajtói) • Felfedező újító Konformizmus: gátolja a kreativitás kifejlődését (túlzott módon ragaszkodunk azonos megoldásokhoz) Módszerek: problémamegoldást igénylő (szokatlan, újszerű) helyzetek megoldása.

24. Kognitivitás Megismerő, a megismerésre vonatkozó; a gondolkodáson alapuló tevékenységforma. Elvárások: • A sporttevékenység felhasználása a megismerő tevékenység (észlelés, megfigyelés, gondolkodás stb.) fejlesztésére. • Önmegfigyelés. • Mozgásmegfigyelés és elemzés. • Az emlékezet, felidézés. • Alkotó gondolkodás. Módszerek: • Döntések, új megoldások keresése az edzések, versenyek rendszerében.

25. Egészség Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét dinamikus állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Elvárások: • Higiénia: személy, táplálkozás, öltözködés, környezet, nemek (az ellenkező nem tisztelete, titoktartás). • Napirend, életrend (munka, edzés, szabadidő). • Baleset-, betegségmegelőzés, elhárítás. • Testtartás. Módszerek: • Tanácsadás, felvilágosítás. • Példaadás.

26. Esztétikum A tudat minőségi érzéki-szemléletes megjelenése. Elvárások: • Szemléltető, esztétikailag kifogástalan példaadás. • Érzék a szép megoldásokra. • A formai megoldások esztétikumának közlése. • A járulékos sportkörnyezet (tárgy, eszköz, felszerelés stb.). • Ötletgazdagság. Módszerek: • Állandó értékelő összehasonlítás. • Szép megoldások keresése iránti igény.

27. Módszerek, területek I. A nevelés folyamata: (EMPATIKUS képesség) a) szokásformálás, b) modellek közvetítése, c) meggyőződés-formálás. Módszerek: • Szóbeli kifejtés. • Beszélgetés. • Szemléltetés. • Gyakoroltatás • Hibajavítás. • Segítségnyújtás. • Önálló munkák.

28. Módszerek, területek II. • Nevelési célzatú beszélgetés. • Társak, edzők, élsportolók személyes példája. • Követelés. • Gyakoroltatás – szokások kiépítése. • Ellenőrzés – értékelés. • Buzdítás/büntetés.

29. Módszerek, területek III. • A nevelés sporttevékenységben a sporttevékenység által valósuljon meg. • A személyiségfejlesztés leghatékonyabb közege. • A nevelőmunka és a teljesítménynövelés között elválaszthatatlan összefüggés van. • Az oktatás és nevelés összehangolása. • Nevelési lehetőségek kihasználása. • Megfelelő kölcsönhatás edző, tanítvány és szülő között.

30. Nevelői magatartásmód I. • Személyes kapcsolattartás a gyerekekkel. • Nyílt vezetési elv. • Rendszeres kommunikáció a támogató csoportokkal (edzők, szakemberek, szülők). • Legyünk őszinték, adjuk önmagunkat (bizalom). • Legyünk segítőkészek és törekedjünk a gyerekek önértékelést és önbizalmát növelni.

31. Nevelői magatartásmód II. • Szükséges az ösztönző jellegű kritika, a megfelelő helyen és időben, amely készségre és speciális teljesítményekre vonatkozik. • Ösztönözzünk a sporton kívül bármilyen érdeklődést és kiegyensúlyozott felkészülést az életre. • A személyes kapcsolattartás során nem lehet minden sportolót egyformán kezelni (más-más lelki szükséglet). • Következetesség minden áron, mert a hitelesség a tét (ne legyen eltérő bánásmód ugyanolyan helyzetre).

32. Nevelői magatartásmód III. • Ügyeljünk arra, hogyan viszonyulnak a tanítványok egymáshoz. Fojtsuk el e kegyetlen egymást nem támogató viselkedést. • Törekedjünk arra, hogy találkozzunk a gyerekek szüleivel vagy más családtagjaikkal. • Az edző a gyerekek felnőtt vezetője. Szabályokat állítunk fel, meghatározzuk a gyerekek viselkedését, de nem kell mindenfajta cselekedetet és magatartást megítélni.

33. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére I. • Némely gyerek egy-egy bátorító szónak örül; esetleg egy kulcsszónak, mások viszont az szeretetik, ha magukra hagyják őket. • Minden egyes személynek, akivel kapcsolatba kerülünk, más élményei voltak, mint nekünk. • Fel kell ismernünk az egyének közötti különbséget a válaszadási minták alapján. Az információk értelmezése emberenként változik. • Hatékony kommunikációs tulajdonságok: őszinteség, egyértelműség, következesség és egyenesség.

34. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére II. • Tanuljuk meg hogyan lehetünk együtt érzőbbek: együttérzés, együttműködés, őszinte törődés, aktív figyelem érzésekre, panaszokra. • Igyekezzünk minél jobban fejleszteni a nonverbális képességeinket. • Legyünk követendő példaképek, példákkal hassunk tanítványainkra. • Ne feledjünk, tetteink hangosabban szólnak szavainknál. • Tartsunk igényt egymás jó-rossz véleményére (tapasztalatok rendszeres megbeszélése). Harmónia kiépítése.

35. Javaslatok konfliktusok kommunikációs megoldására I. • Győződjünk meg, hogy mindenki egy irányba tart-e? • Tárgyaljuk meg a különféle stratégiákat, melyek elősegíthetik a gyerekek közötti harmóniát (fontosság, elfogadottság, megbecsültség). • Képzeljük magunkat mások helyébe, próbáljuk megérteni mások álláspontját. • Tanuljuk meg hogyan adhatunk és fogadhatunk építő kritikákat. • Tanuljuk meg hogyan tolerálhatjuk egymást jobban. • Fogadjuk el az egyéniségeket.

36. Javaslatok konfliktusok kommunikációs megoldására II. • Akadályozzuk meg a pletykák terjedését. • Kezeljünk minden összeütközést elszigetelten. • Azonosítsuk és tisztázzuk az adott problémát. • Fontoljuk meg az adott személyhez fűződő kapcsolatunkat. • Gondolkodjunk , mielőtt felszólalnánk vagy cselekednénk. • Beszéljük meg a kérdést, de ne támadjunk az érintettekre. Másoknak is vannak jogai és érzéseik. • Adjunk lehetőséget, hogy ők is elmondhassák véleményüket.

37. A magabiztos válaszadás négy fő összetevője • Képesség, hogy nemet tudjunk mondani. • Képesség, mely által szívességet merünk kérni. • Képesség, pozitív és negatív érzelmek kifejezésére. • Képesség, mely által beszélgetéseket kezdeményezünk, folytatunk vagy lezárunk.

38. Körültekintő figyelem … úgy viszonyul a szóbeli kommunikációhoz, mint ahogy a videós visszatekintések viszonyulnak a motoros készségek oktatásához. Technikái: kérdezés, bátorítás, körültekintés, magyarázat, összegzés.

39. A csoportmotiváció erősítésének módszerei I. • Beleszólási lehetőség a tanítványoknak (kölcsönös bizalom és tisztelet). • Együttes identitás kialakítása valódi egyéni és közös célok kitűzésével (kihívást jelentő, de elérhető célok teljesítése). • Közös elvárás a helyén való viselkedésre. • Fel kell ismerni a kiválóságokat, és meg kell jutalmazni a különös egyéni teljesítményt.

40. A csoportmotiváció erősítésének módszerei II. • Az egész csoport bevonása a célkitűző tevékenységbe (elkötelezettség). • Rendszeres időközönként csoportos összejövetelekre van szükség. • Kontaktusban kell maradni a tanítványok formális és nem formális vezetőivel. • A sikerre kell koncentrálni, mielőtt a bukásokat megtárgyaljuk (pozitív klíma).

41. Modell I. • Sajátítsa el, és tudja alkalmazni a legfrissebb fiziológiai pedagógiai-pszichológiai és biomechanikai ismereteket. • Fejlessze interperszonális képességeit, beleértve szóbeli és írásbeli információs készségeit, a megfigyelést, a védekező mechanizmusok megértését, az ösztönzést és odafigyelést. • Kerülje a sexualításra, az életkorra, a képességekre vonatkozó, a rasszista és megalázó megjegyzéseket. • Kerülje a vesztesek lealacsonyítását és a vesztesek felmagasztalását.

42. Modell II. 5. Irányítsa a tanítványt afelé, hogy a célokat, feladatokat kihívásnak vegye. 6. Legyen képes megérteni a társasági megerősítéseknek az egyéni teljesítményekre gyakorolt hatását. 7. Legyen képes kontrolálni izgalmi szintjét. 8. Segítse a gyerekeket saját céljaik elérésében. 9. Éljen a jelenben. 10. A tanárnak egy személyben tanárnak, vezetőnek és adminisztrátornak kell lennie. 11. Legyen racionális és humánus.

43. Az edző, mint pedagógus, az edző pedagógiai modellje a) Önmagával szembeni tulajdonságok: - Cselekedetei összhangban vannak elveivel. - A követelmények teljesítésében élen jár. - Tudását állandóan bővíti. - Edzői munkáját egész emberként végzi. - Mer kezdeményezni, kockáztatni, újat kipróbálni. b) Másokhoz való viszonya: - Szakmai, emberi tudás, tekintély. - Ismeretek, tapasztalatok átadási képessége. - Törődés, gondoskodás, segítőkészség, bizalom, igényesség, őszinteség - Humánus magatartás, modoros magatartás. - Külső megjelenés. - Szülőkkel, tanárokkal, kollegákkal, vezetőkkel, médiával való kapcsolat.

44. Modell IV.

45. Köszönöm a figyelmet!