AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ KEZELÉSE

1. AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ KEZELÉSE Tóth József Pszichológus, pszichoterapeuta

2. Az emberi fajnak nincs olyan testrésze, ami agressziót mutathat, tehát nincs karma, agyara, szemfoga, viszont minden más eszközt le tud gyártani; bármivel képes ölni.Az állatokban, akiknek van ilyen testrészük, kódolva van, hogy leálljon az agresszív viselkedés, ez azonban az emberből hiányzik.Az ember az egyetlen faj, amelyik tudatában van az elmúlásának, ez frusztráció okoz benne, amit társai ellen fordít (agresszív a többi emberrel). Ha ez az agresszió 180°-os fordulatot vesz, akkor önmaga ellen irányul az agresszió, ami öngyilkossághoz vezet(het).(Kézdy Balázs)

4. Definiciók • Ha valaki a másik embert bántani, károsítani akarja • Az agresszió gyüjtő fogalom amely motivációkat, gondolattartalmakat ír körül, dolgokra és személyekre irányul ártó szándékkal • Nincs egyetlen olyan viselkedés, vagy bármilyen más hatékony magatartásforma, amely ne lehetne agresszív • Saját igény, érdek, szükséglet kielégítése a másik fél hasonló tevékenységben való akadályoztatásával.

5. Agresszió • Biológiai • növeli az egyed rátermettségét • hozzásegít az erőforrások optimális elosztásához • Kulturális agresszió: Beállítja a biológiai agresszió mértékét „…hogy a társadalom értékrendjét, törvényes rendjét ne sértse”

6. Az emberi agresszió fajtái • Pozíció elérése, státusz, hatalom, politika • Birtokvédelem, saját tér • Tulajdonvédelem • Frusztrációs agresszió – akadályozás a cél elérésében • Szülői agresszió • Nevelői agresszió • Normatív, vagy morális agresszió • Agresszió a kívülállóval • Autoagresszió

7. Ez is agresszió • Normafenntartás deviáns tagokkal szemben • Exploratív agresszió – határok • Professzionális agresszivitássaját álláspont érvényesítése • Agresszió az iskolában • A megtámadott önértékét csorbítsa, félelmet keltsen benne • Szabadságától, vagy vagyontárgyától megfossza • testileg ártson neki (fájdalom okozás)

9. Szomorúság – depresszió – agresszió Szomorúság: veszteségélmény funkciója az érzelmi támogatás kérés, felszólító jelek értelmezése, altruizmust vált ki. Depresszió: önmagáról való negatív vélekedés leküzdhetetlen akadályok negatív jövőkép nehezen változtatható meg Ok: teljesítményszorongás siker félelem (szociális elutasítás)

10. Agresszió Kellemetlenséget, fájdalmat okoz Düh kiváltotta agresszió (elítéljük) Instrumentális, a cél irányítja a viselkedést (értékesnek tartjuk) Hiedelmek: Katarzis elmélet gőz kiengedés Szociális tanulás elmélet Düh kifejezés konstruktív módjai

11. Érzelmek megjelenése • Mosoly, sírás, nevetés, düh (vak, süket kisgyermek) • Elsődleges érzelmek: • boldogság, szomorúság, düh, undor, meglepődés, félelem • Másodlagos érzelmek az énre vonatkoznak: • büszkeség, irigység, bűntudat

12. Megelőzés – család • 0-3 év: kötődés kialakulása • 3-6 év: érzelmi zavar, elszakad a külvilágtól, etikai struktúrák nem fejlődnek • 6-9 év: személyektől, eszményektől is elkülönül, belső diszharmónia, nyílt agresszió • 9-13 év: Reális én gyenge, fékek, etikai struktúrák fejletlenek, antiszociális, kriminalitás • 14-18 év: családtól való elszakadás, gyökértelenné válás, bűnelkövetés racionalizlát, kényszeres

13. Az agressziót csökkenti • Mosoly, sírás, panaszkodás • Szubmisszió kifejezése • Tárgyak, élelem megosztása • Játék, együttműködés • Proszociális viselkedés

14. Játék-proszociális viselkedés 1. Panksepp - a játék játékos, nem komoly - örömteli tevékenység - egymástól független elemeket kapcsol össze Morfin, endogén opiátok fokozzák a játékos viselkedést kapcsolatteremtés A játszótársak altruisztikusabbá válnak egymással szemben. Gyermekkori játék és a felnőttkori kreativitás között kapcsolat van.

15. Játék-proszociális viselkedés 2. • A játék agresszió gátló hatású. „A fészekben harmónia alakuljon ki, és később szociális kötelék” • Idegrendszeri alapok: limbikus rendszer, amigdala, szeptum és talamocinguláris terület. • Az önkontroll és a játék egy tőről fakad. • A gyilkos indulat játékkal kivédhető.

16. Játék-proszociális viselkedés 3. „Közvetlen biológiai haszon nélküli” • Játék averzív feszültségben nem indul • Arousal szabályozó funkciója van • Averzitás és élvezet (Zukerman) • Önkorlátozó tényező, önmaga elé állított akadály

17. Iskolai zaklatás gyermekek, tanulók egymás közötti kegyetlenkedése • Áldozati típusok: szubmisszív, provokatív • Társas kapcsolati nehézségek • Veszélyes a felnőtt be nem avatkozása • Szándékos, ismétlődő, hiányzik a hatalmi egyensúly • Fiúknál gyakoribb • A lányokat inkább a fiúk zaklatják, más módszerek • Kevés törődés, túl sok szabadság

18. Önkontroll fejlesztés • Imprinting • Külső/belső kontroll • Korlátnélküliség hatása • Túlóvó viselkedés következménye • Frusztrációs tolerancia • Felnőtt példa • 8 lépéses probléma megoldás az agresszív / szubmisszív viselkedés helyett

19. Megelőzés – iskola • Tanár – diák viszony minőségének javítása, kötődés, törődés, paradigma váltás • Szociális tanulás, frusztráció kezelése • Alapértékek és normarendszer megteremtése – határok • Pozitív teljesítmény- és énkép

20. A tanári erőszak • Verbális agresszió • Konstruktív erőszak, támadásként való megélése • Irónia, cinizmus • Teljesítményértékelésben kompenzálódó minősítés

21. Pedagógus jellemzők • Attitűd (burkolt személyiség elméletek) • Szándék (megoldás, kivonulás) • Személyiség stabilitás (higgadtság megőrzésének képessége) • Empátia • Humor

22. Iskolai agresszió kezelése • Prevenció • Konfliktuskezelés helyett egyezkedés • Agresszió helyett játék • Megfigyelés, kapcsolat (kötődés – törődés) • Mediálás • Akut kezelés, határok, jogi probléma • Utókezelés • Foglalkozunk az áldozattal

23. Erőszakmentes iskola • Támogató klíma, lehetőség a személyes fejlődésre • Hatékony tanulási környezet • Egyértelmű szabályok • Nyílt kommunikáció • Tanárok, vezetés egysége • Képzés pedagógus, szülő • Zéró tolerancia az agresszióval szemben • „mintha” tevékenységek megszüntetése

24. Növekvő agresszivitás – multikauzalitás • Öröklés – nevelés prediszpozíció • Elszegényedés, egzisztenciális bizonytalanság • Reményvesztettség, türelmetlenség • Társadalmi béke veszélyeztetettsége • Együttélés szabályainak negligálása • Értékváltozások • Média hatása

25. Gyermekbántalmazás a családban • Büntetendő-e? • Szabad-e beleavatkozni? • A verés/bántalmazás fogalma • Bántalmazottból bántalmazó • Szexuális zaklatás(idegen ? ismerős)

26. Hatóságok és a gyerek • Fokozódik az elutasító és védekező magatartás • Rendőrség, Ügyészség, Bíróság • Szorongás, extrém érzelmi megterhelés • Teátrális jelleg, kiszolgáltatottsági érzés

27. Intervenció • Feszültségcsökkentő tréning • Konfliktushelyzetet megfigyelő játék • Önértékelés gyakorlása (szerepjáték) • Együttműködés és kölcsönös támogatás • Önkontroll javítás • Pozitív beleérző képesség kialakítása

28. Megelőzés • Tanár-diák viszony minőségének javítása • Szociális tanulás lehetővé tétele • A közös alapértékek és normarendszerek megteremtése • Pozitív teljesítmény és énkép átadása • A társadalmi azonosságtudat lehetővé tétele

29. A tanár lehetőségei • A pszichésen beteg gyereket a tanár nem tudja kezelni, az ilyen gyereknek szakember segítsége kell • Vannak olyan osztályok, ahol a tanár képtelen rendet tartani – ha a verbális és testi erőszak lehetetlenné teszi az értelmes kommunikációt, akkor nevelés sem lehetséges. • Ezeket a problémákat politikai szinten kell megoldani.

30. Beszélgetés a mobbing-áldozattal, ennek két feltétele: • A diáknak bíznia kell tanárában • A tanárnak kedvelnie kell a diákot • Thomas Gordon: Tanár-diák konferencia című könyve

31. A kívülállók integrálása az osztály bevonása nélkül A, A diák felértékelése a frontális oktatásban B, Az osztály közös akciója • Verseny • Projektmódszerű oktatás • Kiállítás • Videófilm projekt

32. A mobbing taglalása az osztályban A, Megbeszélés a tanórán B, Talk-show C, Feldolgozás szerepjáték formájában D, A téma indirekt bevezetése az oktatásba E, Mélyreható diagnosztika: • Megfigyelés • Szociogram • Önértékelés – mások értékelése F, A tanári közösség együttműködése

33. Köszönöm a figyelmet! 