Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár

1. Külgazdasági politika és piacfejlesztés2) Gazdasági nyitottság ↔ Visszarendeződés a nemzetközi kereskedelemben ? Dr. Kruppa Éva Főiskolai tanár 2012

2. Az előadás célja • Bemutatni, hogy mit értünk a nyitottság fogalmán a nemzetközi kereskedelemmel összefüggésben • Kereskedelempolitika fogalma • Kereskedelmi irányzatok alakulása • Történelmi • Jelenkori • Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a nemzetközi kereskedelemre • Visszarendeződés - protekcionizmus erősödése ?

3. Nemzetközi kereskedelem – nyitottsága • Fogalma

4. Világkereskedelem szabadsága? • Szabadkereskedelem elfogadott • Nemzetközi szabályok védik • A protekcionizmus mégis erősödik • USA-ban is! • 2008-2009-es pénzügyi válság • Bankmentő csomagok állami eladósodás • Hitelválság, bizalomhiány • Autóipar támogatása – több országban: protekcionizmus

5. Nemzetközi kereskedelem jelentősége • Nemzetgazdaságokat összekapcsoló rendszer - nemzetközi integráció • Harc a nemzetközi munkamegosztásban elérhető előnyökért • Jelentősége már a 15. sz., az eredeti tőkefelhalmozódás korától nyomon követhető • Napjainkra: állami gazdaságpolitika része

6. Kereskedelempolitika Gyűjtőfogalom: a)Tervgazdaság: bel-, külkereskedelem b) Piacgazdaság: Nincs belker. (versenypolitika), kKülkereskedelem c)Regionális kereskedelempolitika (nemzetközi integráció) d) Nemzetközi kereskedelempolitika (államok közötti multilaterális megállapodás – GATT,WTO

7. Külkereskedelmi politika = kereskedelempolitika Piacgazdaságban a gazdaságpolitika által meghatározott és a külpolitika által befolyásolt célok, elvek, ezek megvalósítását szolgáló eszközök, intézmények, összessége, rendszere. • Kereskedelempolitika: vámhatáron áthaladó áru – és szolgáltatásforgalom + tőkeáramlás szabályozása • az állam által meghatározott célok érdekében: • Termelői érdek • Fogyasztói érdek • Állami érdek

8. Kereskedelempolitikai irányzatok • Gazdasági fejlődés feltétele a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel • Kereskedelempolitikai irányzatok: állami intervenciótól függően • Szabadkereskedelem • Protekcionizmus

9. Protekcionizmus Kereskedelempolitikai irányzat Ideológiai háttere: nacionalizmus Célja: hazai termelők védelme hazai és külföldi piacokon, Olyan előnyök biztosítása, melyeket az állam beavatkozása nélkül nem érnének el Nem autarkia!

10. Miért kell protekcionizmus? Hagyományos érvek Nem hagyományos érvek Tartós kereskedelmi egyensúlyhiány Árfolyamváltozások - fizetési mérleg hiány Szociális cél: munkavállalók védelme Más országok kevésbé szigorú szabályozása Más országok tisztességtelen kereskedelem Stratégiai szempontok • Jól működő iparágak fenntartása • Csúcstech. támogatása • Hátrányos ágazatok támogatása • Nemzetbiztonsági, honvédelmi szempontok

11. Protekcionizmus eszközei (általában) Kereskedelempolitika eszközei –támogatás, korlátozás céljából • Vámok • Nem vámjellegű eszközök • Mennyiségi korlátozás • Szubvenció • Kormány-megrendelések • Ker. technikai akadályok …. • Árfolyam

12. Kereskedelmi irányzatok alakulása • Történelmi • Jelenkori

13. Kereskedelempolitika irányzatai különböző történelmi időszakban • Történelmi vonatkozásai • Merkantilizmus • Fiziokraták • A nemzetközi kereskedelem nyitottságának általános tendenciája • Mérése

14. Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 882. o. A Szerző Maddison számításait idézi.

15. Nyitottság folyamataMi van az adatok mögött? • Milyen kérdésre kaphatunk választ? • Mennyire nyitott a világ -, a nemzetközi régiók -, az országok kereskedelme az adott időszakban és években • Hogyan alakult az országok kereskedelemi nyitottsága, integrációja …… ? • Mérése: • Termékexport/ GDP • Változatlan áron

16. Gazdaságtörténeti szakaszok a táblázat alapján • Különböző szakaszok, részben szakaszhatárok • 1870 - 1913 • 1913-1929 • 1929- 1950 • 1950-1973 • 1973-1998

17. Főbb tendenciák, jellemző vonások • 19. sz. utolsó harmada – I. vh.: • Nemzetközi kereskedelem nyitása, liberalizáció • I. vh. – világgazdasági válság kezdete, 1929 • Tovább folytatódik a liberalizáció • 1929 – II. világháború és utáni felépülésig • Protekcionizmus, bezárkózás

18. Főbb tendenciák, jellemző vonások • 1950. II. világháború utáni felépüléstől – 1973., az első nemzetközi olajválságig • Nyitás első hulláma • 1973-tól -1989 • 1970-es évek megtorpanása - új protekcionizmus? • 1989. világkapitalizmus „re”integrációja • Nyitás újabb hulláma, Kelet- közép Európa „reintegrációja” a világgazdaságba

19. Kereskedelem a II. világháború után • GATT – 1947 • Világkereskedelem liberalizációja • 1970-es, 80-as évek • Új protekcionizmus: önkéntes exportkorlátozás – VER (voluntary export restriction) • Gazdasági válság → protekcionizmust erősíti • A fejlődés nem egyenes vonalú

20. Szabadkereskedelem ↔ protekcionizmus • Mind a két irányzat a nemzetközi piacok szerves eleme • Minden korszakban, gazdaságtörténeti periódusban együtt vannak jelen • Összességében a világ nyitottabb lett • Melyik domináns • Világgazdaság helyzete • Országok helyzete • Kis – vagy nagy ország • Fejlődő- vagy fejlett ország

21. Kereskedelem nyitottsága és mérésének problémái • Kereskedelmi nyitottság • Főbb mutatók: Export/GDP; import/ GDP; • Mérés problémái • Folyó áron • GDP – folyó áron, vásárlóerő paritása • Kereskedelem fő összetevői • Áruforgalom • Szolgáltatások

22. Mire használhatók az adatok? • Nyitottság, zártság • Megállapítására • Adott ország • Más országhoz viszonyítva • Változására • Adott ország saját magához viszonyítva • Más országhoz viszonyítva

23. Országok sorrendje és a külkereskedelmi nyitottság • Egyszerű mutató • Más országokhoz hasonlítva • Időbeni összehasonlítás • Összetett mutatók alapján • Külkereskedelmi potenciál kihasználása (gravitációs modell szerint) • Kereskedelem/GDP vásárlóerő-paritáson • Kereskedelem/GDP folyó árfolyamon • Értékelés: nyitott vagy nem nyitott?

24. A külkereskedelmi nyitottság az EU régi és új tagországaiban Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 883. o. A Szerző saját számításai

25. Külkereskedelmi nyitottság Termékkereskedelem, GDP folyó áras és vásárlóerő-paritásos adataival H –folyó áron H –ppp Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 883. o. A Szerző saját számításai alapján, a WDI (2006) adatbázisán

26. Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a nemzetközi kereskedelemre • Visszarendeződés - protekcionizmus erősödése ?

27. Nemzetközi kereskedelem 2000-2011

28. Nemzetközi áru-és szolgáltatások kereskedelmének változása (volumen adatok) Forrás: IMF World Economic Outlook , Oct. 2010

29. Nemzetközi kereskedelem és a válság • Kereskedelmet akadályozó gazdaságpolitikai eszközök és mérésük • Mérése – összetett • Azt számítják, hogy az alkalmazott eszközök milyen mértékű vámegyenértéknek felelnek meg • Nemzetközi szervezetek különböző mutatói • WTO, UNCTAD, IMF, Világbank,

30. Kereskedelmet akadályozó intézkedések napjainkban VÁMOK NEM TARIFÁLIS ESZKÖZÖK (NTM)* „Határon túli” szabályozás pl. Technikai jellegű TBT = technicalbarriersto trade Egészségügyi és növény-egészségügyi SPS= sanitary and phytosanitarymeasures Szolgáltatások nemzeti szabályozása • Jelentőségük fokozatosan csökkent • Jelen válságban nem játszanak szerepet *NTM (non-tariffmeasures )

31. Kereskedelemi intézkedések csoportosítása • WTO csoportosítás • Közvetlenül az importot érintő intézkedések • Közvetlenül az exportot érintő intézkedések • Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések • UNCTAD felsorolás (Az előadás anyaga végén található)

32. WTO: kereskedelmi eszközök csoportosítása Eljárások Export adó Export-korlátozó Export szubvenció Exportot segítő Speciális gazdasági zóna • Közvetlenül az importot érintő intézkedések • Közvetlenül az exportot érintő intézkedések • Vámeljárás • Vámok, más adók és járulékok • Vámérték meghatározása • Fuvarozás előtti ellenőrzés • Származási bizonyítvány • Importtilalom , kvóta és engedély • Anti-dömping, értékkiegyenlítő vám • Kormányzati közbeszerzés • Állami kereskedelmi vállalatok • Egyéb intézkedések

33. WTO: kereskedelmi eszközök csoportosítása Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések Szabályozási keret Technikai jellegű (TBT) Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) Kereskedelmi vonatkozású szellemei tulajdonjog A fenti csoportosítások forrása: WTO Report, 2012, p.99

34. Milyen okokból alkalmazzák a nem tarifális (NTM) eszközöket? • Közcélok protekcionizmus • Nehéz a hatását megkülönböztetni • Nem átláthatók (vámokhoz képest) • Piaci problémák kezelése • Vámok helyett • Nemzetközi kereskedelmi szerződésekben megjelennek Szabályozásuk kérdése aktuális

35. Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (SPS) és az országok száma Forrás: WTO REPORT, 2012, p. 106

36. Technikai jellegű intézkedések (TBT) és országok száma

37. Nem tarifális jellegű intézkedések, az USA és az EU exportőrei esetében, %, 2009

38. Nem vámjellegű eszközök költségei Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki.

39. Akadályok méréseVilágbank mutatói • Kereskedelemkorlátozottságának indexe • Trade Restrictiveness Index – TRI • Reáljövedelemre vonatkozó • Átfogó kereskedelemkorlátozottsági Index • Overall Trade Restrictiveness Index – OTRI • Importra vonatkozó • Piachoz való hozzáférés átfogó kereskedelem-korlátozottsági Index • Market Access Overall Trade Restrictiveness Index – MA-OTRI • Exportra vonatkozik

40. Szolgáltatások nyitottsága • Szolgáltatások: vegyes tevékenységek összessége • Tevékenység és „felhasználása”, elfogyasztása időben egybeesik • Sok szolgáltatás lokális jellegű – más tényezők pl. tőkeáramlás • Feltételezés • a globalizáció további fejlődése a szolgáltatások nyitottságától függ • Szolgáltatások nyitottságának mérése • Szolgáltatásexport/GDP • Szolgáltatásimport/GDP

41. Szolgáltatások külkereskedelemének nyitottsága Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 899. o. A Szerző saját számításai WDI 2006. adatbázisán .

42. Visszarendeződött-e a kereskedelem a válság hatására? • Protekcionizmus vált-e a jellemzővé a nemzetközi gazdasági válság hatására 2008 után? • Indokolja válaszát! Használja fel az előadás adatait, grafikonjaiból levonható következtetéseket!

43. Példa: Gazdaságpolitika és külgazdaság összefüggése – Magyarország

44. Makrogazdasági kilátások Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat, 60. oldal

45. A növekedés összetevői(előző évi áron) Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat, 60. oldal

46. UNCTAD: Nem tarifális (vámjellegű) eszközök • Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) • Technikai jellegű (TBT) • Fuvarozás előtti ellenőrzés és formaságok • Árellenőrzés • Licence, kvóták, tilalmak és más mennyiségi • Járulékok, adók és más para-tarifális • Pénzügyi • Versenyellenes intézkedések

47. UNCTAD: Nem tarifális (vámjellegű) eszközök • Kereskedelmet érintő beruházási eszközök • Értékesítés korlátozása • Értékesítés utáni szolgáltatás korlátozása • Támogatások (kivéve export-szubvenciót) • Kormányzati közbeszerzési korlátozás • Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó • Eredetigazolás/származási bizonyítvány • Exportra vonatkozó intézkedések

48. Forrás • Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. . Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, (876-902 o.) • Gács János (2007): A globalizáció számokban. II. . Közgazdasági Szemle, LIV. évf. november, (960-973. o.) • TRADE AND DEVELOPMENT REPORT, 2011, UNCTAD, Geneva • World InvestmentReport 2011, Overview, UNCTAD, June, 2011

49. WTO Report, 2012 Trade and public policies:A closer look at non- Website: www.wto.orgtariff measures in the 21st century

50. Köszönöm a figyelmet!