Az önkormányzat lakosságvédelmi feladatai

1. Az önkormányzat lakosságvédelmi feladatai Jogszabályi háttér: • 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól • 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól • 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről • 114/1995.(IX.27.) Korm.rendelet a telpülések polgári védelmi besorolsának szabályairól és a védelmi következményekről • 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról

2. A mentésben való részvétel A mentés a rendkívüli állapot, szükségállapot idején, veszélyhelyzetben a személyek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, valamint a kulturális és más jelentős értékek védelmére irányuló polgári védelmi tevékenység. A mentés irányításáért felelős személy területi szinten a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester, települési szinten a polgármester. A mentés irányítása A mentést területi szinten a megyei közgyűlés elnöke - a megyei (fővárosi) védelmi bizottság közreműködésével – irányítja. A mentést a településen és fővárosi kerületben a polgármester irányítja. A hivatásos polgári védelmi szervek feladatai A polgári védelmi kirendeltség (iroda) vezetésével: • részt vesz a lakosság riasztása, tájékoztatása helyi feladatainak végrehajtásában; • a polgári védelmi feladatok végrehajtása során vezeti a helyi védelmi bizottság munkacsoportját.

3. A területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek mentésben való részvétele A területi polgári védelmi szervezetnek a működési területen kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha • az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják; • a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem veszéllyel jár. Ha a területi polgári védelmi szervezetek alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, akkor azok irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a megyének a megyei közgyűlés elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik. Ha a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, akkor annak irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezetek a tevékenységüket kifejtik. A munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a polgári szerv működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerül sor.

4. Polgári védelmi szakhatósági és hatósági jogkör Polgári védelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört a polgármester, a másodfokú hatósági jogkört a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

5. Az óvóhelyi védelem A polgármester az óvóhelyi védelmi feladatokra történő felkészülés során • a település polgári védelmi besorolásának megfelelően határozatban kijelöli az életvédelmi létesítményeket; • gondoskodik az önkormányzati tulajdonban lévő életvédelmi létesítmények fenntartásáról. A megyei (fővárosi) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban és az általa fenntartott intézményben életvédelmi létesítményt a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester (a továbbiakban együtt: a megyei közgyűlés elnöke) jelöl ki, és tart fenn. A minősített időszak bevezetését megelőző intézkedések keretében, illetve egyes veszélyhelyzetet okozó események bekövetkezése esetén a polgármester elrendeli az életvédelmi létesítmények hasznosításának felfüggesztését, és e létesítmények rendeltetésszerű használatra történő előkészítését, illetőleg szükségóvóhelyek létesítését. A polgármester minősített időszakban, veszélyhelyzetben és az ezek bevezetését megelőző intézkedések keretében az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos magatartási szabályok és a nyilvános életvédelmi létesítmények címjegyzékének közzétételéről lakossági tájékoztatás keretében gondoskodik. A tájékoztatás elsősorban rádió-, televízió közlemények, területi, helyi sajtóközlemények, szórólapok, falragaszok útján történik.A közterületeken és közintézményeken elhelyezett falragaszoknak tartalmazniuk kell a legközelebb található nyilvános életvédelmi létesítmény címét is. Részletek a Honlapon.

6. Az életvédelmi létesítmények nyilvántartása A nyilvántartás pontosságáért az I. fokú építésügyi igazgatási feladatokat ellátó jegyzőszemélyes felelősséggel tartozik, az adatok gyűjtését területi illetékességgel végzi. Az óvóhelykataszter ellenőrizhetőségét az óvóhelyekről vezetett törzskönyv biztosítja. A jegyző feladata a törzskönyv felfektetésének, folyamatos vezetésének biztosítása. A védelmi létesítmények nyilvántartásának szakszerűségéért, folyamatosságáért I. fokon a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (FPVI), illetve a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, II. fokon az OKF szakfelügyeletet lát el. A nyilvántartásnak mindig a valóságos állapotnak megfelelő adatot kell tartalmaznia. A követelmények biztosíthatósága érdekében az óvóhelykataszternek a személyi számítógépes nyilvántartását kell megvalósítani. Az életvédelmi létesítmények adataiban történő változásokat a bekövetkezéstől számított 30 napon belül a kataszterben, a számítógépes adatállományban át kell vezetni. Az adatváltozásokról a nyilvántartás vezetésével megbízott ügyintézőnek folyamatosan tájékoztatni kell az FPVI-t, illetve a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, valamint a központi nyilvántartást vezető OKF-et.. Az életvédelmi létesítmények nyilvántartását 6 hónaponként - május, november hónapokban - egyeztetni kell az illetékes, felügyeletet ellátó polgári védelmi szakhatósággal. Részletek a Honlapon.

7. Az óvóhely üzemeltetése Annak érdekében, hogy az óvóhelyet bármikor rendeltetés szerinti használatba lehessen venni (24 órán belül), gondoskodni kell az óvóhely és berendezései, felszerelései fenntartásáról, esetleges bővítéséről.. Az óvóhelyet bérbe lehet adni azzal a feltétellel, hogy a bérlő vállalja, hogy szükség esetén 24 órán belül átadja az épületet. Önkormányzati tulajdonban lévő óvóhely(ek) hasznosításából származó bevétel elsődlegesen az önkormányzati tulajdonú óvóhelyállomány fenntartásának fedezetét szolgálja. Az óvóhely tulajdonosa, használója (bérlője) e létesítményekre vonatkozóan a helyi önkormányzat és a katasztrófavédelem szervei kérésére adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik. Az óvóhely tulajdonosának személyében bekövetkezett változásról a polgári védelmi kirendeltséget (irodát) 30 napon belül tájékoztatni kell. Az óvóhely "életvédelmi" jellegének megszüntetéséhez a FPVI, illetve a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hozzájárulása szükséges.