Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje

1. Pannon Egyetem Minőségügyi Nap -2007 február 8.- Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje Dr. Kristóf János oktatási és akkreditációsrektorhelyettes

2. A magyar felsőoktatás jellemzői (1) Szereplők: E, F, OM, MAB, EFT, ENQA, EUA • Jelentős átalakulás folyik • Feszültségek az egységes képzési és a duális intézményi rendszer között • Közelítés az európai FO felé • Csökkenő minőség, megnövekedett hallgatói és intézményi létszám (finanszírozási problémák) • Növekvő verseny (E-F, F-F, E-E, áll.-magán) tét: szakindítás, állami normatíva, hallgatók, PhD helyek, elismertség

3. A magyar felsőoktatás jellemzői (2) • A versenyfeltételek nem egyenlők, a minőség csak részben érvényesül • MAB-OM ellentétek (KKK-k, MAB határozatok módosítása) • Viták a M-szakok körül (kötetlen-szabályozott, nemzetközi szintű?) • Főiskolák helyzete: 50% bezár (gyenge hallgatók és oktatók, pályázati eredménytelenség)

4. Az intézményi akkreditáció második köre (1) • Milyen szintű képzésre alkalmas az intézmény? • „Meta” akkreditáció: az intézmény egészének működése, rendszer szintű vizsgálata • bemeneti elemek (hagyományos) • folyamatellenőrzés (követelményrendszer, tantervi fejlesztés, tehetséggondozás, oktató/hallgató kapcsolat, lemorzsolódás, érdemjegyek stb.) • kimeneti jellemzők (munkaadók visszajelzése stb.) • Alap: bergeni dokumentum („Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area”)

5. Az intézményi akkreditáció második köre (2) • Az akkreditációs folyamat alapelemei: • Minőségre vonatkozó (rendszeresen karbantartott adatok) bemutatása • Önálló analízisre épülő önértékelés • Helyszíni látogatás és értékelés (LB) • Minőségjavító intézkedések követése, közbülső és felülvizsgálati eljárások lefolytatása

6. Intézmény akkreditációjának feltételei • Legalább egy képzési területen több szakon A, A+M, A+M+PhD vagy M+PhD képzés • Oktatók 60 %-a munkaviszonyban • Infrastruktúra (épületek, laborok, gyakorlók, műszerek, könyvtár, IT háttér, kollégium, sport, kultúra, diákétkeztetés) • Legalább két képzési területen M képzés (jogosult) • Legalább egy képzési területen, két képzési ágban PhD képzés (jogosult) • Munkaviszonyban lévő oktatók 1/3-a minősített

7. Kar akkreditációjának feltételei • Alapképzési szakok, kari szervezeti egységek integrálása, oktatás szervezése • Legalább két szinten (FSZ, A, M, PhD, SZT) oktatást szervez • Minden szak a kari struktúrába illeszthető • Átoktatásnál minden szaknál van „gesztor” kar • A, M szinten min. 80 fős átlaglétszám • Min. 40 fő teljes munkaidős kari oktató • A, M szakok indításánál a MAB követelményeknek való megfelelés • Legalább egy akkreditált doktori iskola (vagy abban való részvétel az intézmény kari tudományágat magába foglaló DI-ja) • BTK: magyar, történelem, filológia, szabad bölcsészet képzési ágakban min. egy-egy szakon képzés

8. Az akkreditációs eljárás menete • MAB értesítés • MAB kijelöli (Testület elfogadja) az LB elnökét/tagjait • Intézményi önértékelés készítése • LB helyszíni vizsgálata, jelentéskészítés • LB jelentés véleményezése (ad hoc kollégium plénumtagokból) • A jóváhagyott jelentés MAB plénum elé terjesztése • Határozati javaslat intézményi megtekintése, megjegyzések fűzése (plénumvita előtt) • MAB plénum - határozathozatal

9. Az LB jelentés részei (1) • Akkreditációs javaslat – A, NA • A javaslat rövid indoklása • Szükséges feltételek megléte • Minőségértékelés • minőségpolitikai stratégia és minőségügyi eljárások • programok indítása, követése, rendszeres belső értékelése • a hallgatók értékelése • az oktatók minőségének biztosítása • tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások • belső információs rendszer • nyilvánosság

10. Az LB jelentés részei (2) • Minőségbiztosítási rendszer szervezeti megoldásai és működése • LB nyilatkozat karonként • a tudományágankénti potenciálok milyenségéről (minősítettség, K+F eredmények és hasznosulásuk, hazai és nemzetközi elismertség) • infrastrukturális ellátottságról (oktatás, kutatás) • szolgáltatásokról (hallgatói szolgáltatások, tehetséggondozás szakmai és infrastrukturális háttere) • Képzési áganként a kompetencia (FSZ, A, M, PhD, SZT) megítélése) • Az új típusú alapszakokon folyó képzés értékelése • Az intézmény/kar további működésére vonatkozó megjegyzések/javaslatok

11. Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai (1) • Cél: az intézmény életének kritikus bemutatása • Szempontok: • Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (I.) • Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése (II.) • A hallgatók értékelése (III.) • Az oktatók minőségének biztosítása (IV.) • Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (V.) • Belső információs rendszer (VI.) • Nyilvánosság • Potenciálok megléte • Potenciálok működtetése

12. Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai (2) • A jelentésnek tartalmaznia kell: • Adatok, adatfeldolgozások • Összehasonlító elemzések, értékelések (saját célokhoz képest) • Fejlesztési tervek • Nyomonkövetés • Eredményesség és hatékonyság mérés (módszer)

13. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (1) I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (1) • Az intézmény minőségbiztosítási rendszere • Az MB-i rendszert segítő szervezeti struktúra • Intézményi MB-i és értékelési Biz. (Szenátus) • Kari MB-i és értékelési Biz. (Kari T.) • Hallgatók bevonása • MB-i Iroda/Osztály/Igazgatóság • Kari minőségügyi felelős • Intézményi/kari minőségfejlesztési projektek • Minőségpolitika megvalósításának módja • Minőségfejlesztési beavatkozások • Hallgatók szerepe az MB-i rendszerben

14. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (2) I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (2) • Küldetés, jövőkép, értékrend (Int./Kar) • Stratégiaalkotás háttere • Stratégiaalkotás módszerei • Az MB-i rendszer szervezete • Az intézmény működésének értékelése • Vezetés kapcsolatai (külső-belső) • Dolgozók figyelemmel kísérése (motiváció, elismerés)

15. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (3) II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése • Kimeneti kompetenciák meghatározása • Különböző képzési formák működésének biztosítása • Hallgatói teljesítmény követés • Időszakos (rendszeres) program, felülvizsgálat • Visszacsatolás a munkaadótól

16. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (4) III. A hallgatók értékelése, hallgatói elégedettség mérése (Int./Kar) • Célok, kimeneti eredmények (mérés) • Világos követelményrendszer (osztályzás, értékelés, vizsgaszabályzat) • Hallgatók oktatásvéleményezési rendszere (színvonal, számonkérés, infrastruktúra, szociális juttatások, kulturális lehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek)

17. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (5) IV. Az oktatók minőségének biztosítása • Belső mechanizmusok a minőség és kompetencia biztosítására • Szakmai-pedagógiai felkészültség és tapasztalat • Teljesítmény-visszacsatolások kezelése • Továbbképzések biztosítása • Eszközök a nem megfelelők eltávolítására

18. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (6) V. Tanulástámogatás, eszközök, és hallgatói szolgáltatások (Int./Kar) • Karok közötti kooperáció, könyvtár, nyelvi képzés, sport • Oktatási/kutatási infrastruktúra, oktatás/kutatás szervezése • Információ és tudásmenedzselés, kapacitások kihasználtsága • Elitképzés, tehetséggondozás, felnőttképzés, EU tanulmányok helyzete • Kreditrendszer elemzése • Hallgatói szolgáltatások biztosítása (kollégium, szociális juttatások, külföldi tanulás, álláslehetőségek)

19. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (7) VI. Belső információs rendszer • Hallgatók előrehaladása, teljesítménye • Képzési programokkal stb. való elégedettség • Oktatók teljesítmény értékelése • Az intézmény kulcsfontosságú teljesítmény mutatói • Összehasonlítás hazai/külföldi intézményekkel • Intézmény gazdálkodási eredményének mutatói

20. Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (8) VII. Nyilvánosság • Naprakész mennyiségi/minőségi adatok közzététele (képzési programokról) • Teljesítményértékelési eljárások, honlapok, pályakép

21. Egy általános példa a skála kialakítására

22. Akkreditációs szervezeti felépítés (tervezet)