AZ EU CSATLAKOZÁS GYAKORLATI FELADATAI

1. AZ EU CSATLAKOZÁS GYAKORLATI FELADATAI EU ISMERETEK VÁLLALATVEZETŐK SZÁMÁRA GYORS EMLÉKEZTETŐ ALAPVETŐ EU ISMERETEK ÁTTEKINTŐ VÁZLATATÖMÖRÖSSZEFOGLALÓ VÁLLALATVEZETŐK SZÁMÁRA OFA - STRATOSZ PROJEKT 2003.

2. Europe EURÓPA-HÁROMSZÖG

3. ALAPVETŐ EU ISMERETEK ÁTTEKINTŐ VÁZLATA

4. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS I. EU INTÉZMÉNYI RENDSZERE EU KORMÁNYFŐI Stratégia EU BIZOTTSÁG EU TANÁCS EU kormánya EU törvényhozó EU PARLAMENT tanácsadó szervezet EU SZÁMVEVŐSZÉK EU BÍRÓSÁG Az Európai Unió alapvető céljai Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.” „Stratégiai” célok: – A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése – Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe legyen – Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése – Az EU- identitás nemzetközi erősítése – Az európai „állampolgárság” bevezetése Az EU 3 „pillére”: GMU; bel- és igazságügy; kül- és biztonságpolitika A TÁMOGATÁS ALAPELVEI Koncentráció Régiók az EU- ban – a NUTS rendszer  •NUTS – Területi statisztikai egységek nómenklatúrája •0- nemzeti, 1-3 regionális, 4-5 helyi szint•Elvek: közigazgatási beosztás, gazdasági specializálódás, földrajzi helyzet•Nem homogén, jelentős eltérések Addicionalitás Partnerség Programozás Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia Régiók az EU- ban – a NUTS rendszer NUTS – Területi statisztikai egységek nómenklatúrája 0- nemzeti, 1-3 regionális, 4-5 helyi szint Elvek: közigazgatási beosztás, gazdasági specializálódás, földrajzi helyzet Nem homogén, jelentős eltérések

5. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS II. EU ALAPOK Előcsatlakozási Alapok •Phare • •SAPARD – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF)–Európai Szociális Alap (ESZA, ESF)–Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EMOGA, EAGGF-GS, FEOGA) (előfutára: SAPARD)–Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG) • •ISPA Strukturális Alapok •ERDF •ESF •EAGGF-GS – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) –Európai Szociális Alap (ESZA, ESF)–Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció (EMOGA, EAGGF-GS, FEOGA) (előfutára: SAPARD) –Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE, FIFG) Strukturális Alapok: fejlesztési célkitűzések („támogatható régiótípusok”) 1. Célkitűzés: „a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése” - 3 év átl. GDP/fő < 75% EU átl. 2. Célkitűzés: „a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása” 3. Célkitűzés: „az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás” - horizontális

6. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS III. ALAPOK FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETEK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET (KTK) EU BIZOTTSÁG KTK IRÁNYÍTÓ TESTÜLET (HATÓSÁG) (MEH NFT EUT H) KIFIZETŐ HATÓSÁG OP IRÁNYÍTÓ TESTÜLET (5) (AV-IKM, AV- MVM3, HEF- FMM,MONITORING BIZOTTSÁGOK KÖZVETÍTŐ/VÉGREHAJTÓ SZERVEZET (VÉGSŐ KEZDEMÉNYEZETT) PÁLYÁZÓ MEGVALÓSÍTÓ TERVEK ÉS DOKUMENTUMOK Amit a tagállam készít: 1. lépés: Nemzeti Fejlesztési Terv 3. lépés: Operatív Programok (tervezet) Amikor a Bizottság elfogadja: 2. lépés: Közösségi Támogatási Keret (Community Support Framework, CSF) 4. lépés: Operatív programok (elfogadott) Kető-az-egyben (csak akkor, ha nincs NFT, vagy 2. célkitűzés van): Egységes Programozási Dokumentum (Single Programming Dokument, SPD) (tervezet; elfogadott)

7. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS IV. A TERV: átfogó, stratégiai szintű Nemzeti Fejlesztési Terv (és a Közösségi Támogatási Keret) szerkezete: Helyzetleírás Cél(ok) és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások) Előzetes (ex-ante) értékelés Konzisztencia más politikákkal Pénzügyi táblák (költségvetés) Partnerség Lebonyolítás: a monitoring és értékelés rendszere A SWOT ELEMEI Erősségek (Strengths) -Belső tényezők, Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, Veszélyek (Threats) - Külső tényezők TERVEZÉS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT) OPERATÍV PROGRAM (5) PRIORITÁSOK (5) INTÉZKEDÉSEK (3-4) PÉNZÜGYI TERV OPERATÍV PROGRAM szerkezete (Helyzetleírás, célok (pl. a régióban)) Fejlesztési területek, PRIORITÁSOK (alprogramok) INTÉZKEDÉSEK (pályázati rendszerek v. konkrét PROJEKTEK) Indikátorok Pénzügyi terv (költségvetés) Megvalósításról szóló intézkedések PROGRAM KIEGÉSZÍTÉS

8. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS V. MONITORING BIZOTTSÁGOK EU BIZOTTSÁG KTK MONITORING BIZOTTSÁG OP MONITORING BIZOTTSÁG (PROGRAM MB) MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉS (OUTPUT, ELŐÍRÁSOK) MONITORING (EREDMÉNYESSÉG) ÉRTÉKELÉS (HATÁS) - ELŐZETES - FOLYAMAT PROJEKTMENEDZSMENT A projekt-ciklus menedzsment (PCM) A logframe módszer a projekt szintjén.(LOGIKAI KERET MATRIX) ELVÁRÁSOK: - RELRVÁNS- MEGVALÓSÍTHATÓ- FENNTARTHATÓ

9. AZ ALAPVETŐ EU ISMERETEK LOGIKAI KAPCSOLATAINAK ÁTTEKINTÉS VI. LOGIKAI KERET MATRIX BEAVATKOZÁSOK * INDIKÁTOROK * IND.FORRÁSA * FELTÉTELEZÉSEK STRATÉGIAI CÉLOKPROJEKT CÉLOKEREDMÉNYEK TEVÉKENYSÉGEK FORRÁSOK * KÖLTSÉGEK ELŐFELTÉTELEK ELLENŐRZÉS- FOLYAMAT - UTÓELLENŐRZÉS ÉRTÉKELÉS(HATÁS) - ELŐZETES

10. EU ISMERET-MINIMUM A MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETEK SZÁMÁRA  1. Az EU intézményrendszere és működése 2. Az EU jogrendszere és főbb alkalmazásai 3. Az EU Társadalmi Párbeszéd rendszere és működése 4. Az EU munkaadói szövetségei és működésük 5. Az EU civil szervezetei és szerepük 6. Az EU gazdasági tervrendszere 7. Az EU támogatás politikája és alapjai 8. Föbb pályáztatási rendszerek az EU-ban és Magyarországon, 9. Az érdekképviselet főbb szervezetei és szabályai 10. A szakmai bizottságok szintjei és struktúráik 11. A szakbizottsági munka főbb elemei és szabályai, 12. Az EU kapcsolatokban alkalmazott főbb nevek, fogalmak és azok nyelvi és szakmai sajátosságai

11. A LEGFONTOSABB EU ISMERETEK

12. Az Európai Unió alapvető céljai • Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.” • „Stratégiai” célok: • A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése • Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe legyen • Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése • Az EU-identitás nemzetközi erősítése • Az európai „állampolgárság” bevezetése • Az EU 3 „pillére”: GMU; bel-, és igazságügy; kül-, és biztonságpolitika

13. Az irányítás ciklusai POLITIKA PROGRAMOK PROJEKTEK

14. A közös célok: a „szakpolitikák” („policy”)

15. A KÖZÖSSÉGI JOG A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI: -         ALAPSZERZŐDÉSEK -         RENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK -         NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK -         EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK RENDELET (REGULATION): IRÁNYELV (DIRECTIVE): DÖNTÉS (DECISION): AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION):

16. A legfontosabb EU intézmények • Európai Tanács • Miniszterek Tanácsa (az EU Tanácsa) • Európai Bizottság* SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG * RÉGIÓK BIZOTTSÁGA • Európai Parlament • Európai Bíróság • Számvevőszék • +1: Európa Tanács

17. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓKBIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

18. EURÓPAI TANÁCS ALAPVETŐ IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA ÁLLAM-, ÉS KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE Az EU működését meghatározó végső döntéseket a tagállamok állam-, és kormányfői hozták meg az Európai Tanács keretében, amelynek ülésén a Bizottság elnöke is részt vesz. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amely több hónapig is eltarthat. Minden egyes tagállamnak a saját alkotmányos rendje szerint kell a szerződéseket ratifikálnia parlamenti vagy népszavazás útján. A Szerződések csak a ratifikációt követően lépnek életbe.

19. MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.)

20. BIZOTTSÁG EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) A Bizottság felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért, és a közösségi programok lebonyolításáért. A Bizottság nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. A Bizottság kollektíven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

21. EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK Az Európai Parlament képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a Tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A Parlament és a Tanács közösen döntenek a költségvetési kérdésekben. A Parlament a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős.

22. SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a különböző gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetek képviselőiből áll, és egyfajta tanácsadó testületként véleményeket készít az uniós intézmények számára, például a jogalkotási folyamat részeként. Jelenleg 222 tagja van (az ország méretétől függően tagállamonként 6 és 24 között).

23. RÉGIÓKBIZOTTSÁGA TANÁCSADÁS A Régiók Bizottsága konzultatív testület, mely a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, és a régiók érdekeit képviseli európai szinten. Tagjainak száma és tagállamonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottságéval.

24. EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács kormányközi szervezet, melynek bármely európai ország tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. ( Jelenleg 44 tagállama van.)

25. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓKBIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

26. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEI I N T É Z M É N YS Z É K H E L Y EURÓPAI TANÁCSváltozó -mindig az EU soros elnökséget adó országban EURÓPAI PARLAMENTStrasbourg -havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások MINISZTEREK TANÁCSA FŐTITKÁRSÁGBrüsszel,Luxemburg - áprilisi, júniusi és októberi ülések EURÓPAI BIZOTTSÁGBrüsszel ,Luxemburg -  

27. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG BIZOTTSÁG EURÓPAI TANÁCS EK KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE JAVASLATOK TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) MINISZTEREK TANÁCSA EK TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK MAGYARORSZÁGINTÉZMÉNYI RENDSZERE

29. A támogatás alapelvei • Alapelvek: • Koncentráció • Addicionalitás • Partnerség • Programozás • Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia

30. Előcsatlakozási és Strukturális Alapok • Előcsatlakozási Alapok • Phare • SAPARD • ISPA • Strukturális Alapok • ERDF • ESF • EAGGF-GS • FIFG Kohéziós Alap KÖRNYEZET-VÉDELEM KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

31. Strukturális Alapok rendszere

32. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG‘NÉGY SZABADSÁGA’ SZEMÉLYEK SZOLGÁLTATÁSOK ÁRUK TŐKE SZABAD ÁRAMLÁSA

34. Az életminőség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése Gazdasági versenyképesség OP Humán erőforrás fejlesztési OP Agrár és vidékfejlesztési OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra OP Regionális OP A foglalkoztatottság növelése és a humán tőke fejlesztése A környezet és az egészségi állapot javítása A versenyképesség növelése Agrár és vidék fejlesztés A termelő szektor versenyképességé-nek javítása Az emberi erőforrások fejlesztése Az infrastruktúra fejlesztése Hosszú távú cél Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) NFT 2004-2006 Specifikus Célok Prioritások Operatív Program

36. AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ SZERVEZETI HATÁSAI • Újraelosztó szemlélet • „0 összegű játék”(nyer-veszít) • Uralmi, „győzelmi, - hatalmi attitűd • Statikus hierarchikus piramis • Zárt, elhatárolódó szervezet • Információ manipuláló, • Erőforrás növelő szemlélet • Kölcsönös előnyök („win-win szemlélet”) • Együttműködő, szolgáltató, koalíciós attitűd • „Lapos”, horizontális dinamikus szerveződés • Nyitott, kapcsolatépítő szervezet • Információ cserélő, kommunikáló

37. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER

38. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRB. NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB. SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB

39. AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

40. AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉDFŐBB SZINTJEI ÉS JELLEMZŐI SZINTEK JELLEMZŐK Információcsere KOMMUNIKÁCIÓ 4.EU SZINT3. NEMZETI2. ÁGAZATI1. VÁLLALATI MEGÁLLAPODÁS- TÖRVÉNYBEN ELŐÍRT - SZABÁLYOZOTTMÓDÓN FOLYIK ALKU-NEM KÖTELEZŐ- NINCS KÖTÖTT FORMÁJA KIHÍVÁS TÁRSADALMI PÁRBESZÉD MEGBESZÉLÉSEK NEMZETI KULTÚRÁK

41. AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RÉSZTVEVŐI UNICE ETUC CEEP

42. AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ÁGAZATI STRUKTÚRÁJA ÁGAZATAIPÁRBESZÉDBIZOTTSÁG OLDALAK ÁGAZATAI 25 ÁGAZAT 25 BIZOTTSÁG

43. AZ EU FELKÉSZÜLÉS IDEJE LEJÁRT!EU TAGKÉNT, EURÓPAI SZÍNVONALON KELL CSELEKEDNÜNK!VÁLLALKOZNI!ÉRDEKEINKET KÉPVISELNI! KÉSZÜLT AZ OFA - STRATOSZ PROJEKT 2003. KERETÉBEN