A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre

1. A „modell” öt éve, hatása az egészségügyi rendszerre Dr. Kincses Gyula veresi lakos. 2004. február

2. Hogy is kezdődött?

3. Négy – öt magyar összehajol • A gondolat születése:Kellene egy jó kis kórház ide Veresre! • Kérdések • Miért is akarunk kórházat? • Biztos, hogy ez a legcélszerűbb? • A nagy lépés: • A szolgáltatás-központú gondolkodás helyettegészség-nyereség központú gondolkodás • Az új cél: presztízsberuházás helyett olyan modell kidolgozása, amely • Jobb egészséget biztosít, • Bebizonyítja, hogy ennyi pénzből is lehet jobban csinálni.

4. Következtetések • Akkor egy olyan modell kellene, amely • ésszerűen, a sajátjaként gazdálkodhat abból a pénzből, ami van, • A lakosok által gyakran igénybevett „lakosközeli” ellátásokra koncentrál • Érdekeltté teszi a szereplőket az egészségben tartásban • Mobilizálja, közös célra tereli a különböző forrásokat • Modellértékű, azaz az (ki)terjeszthető, ne adj Isten, piacképes. • Beleszerettünk Veresbe, ideköltöztünk.(S.I. és P.B. M.J. személyes hatása is…)

5. Egy szokatlan dolog: a gondolat megvalósul! • Gondolkodás, tervezés lezárul: 1996 • Misszió „elindul”: 1999 január 3. • A modell elindul (TB befogadás) 1999 júli. • 1999. július 1-től az OEP kilenc nyertes pályázóval (160 ezer fő résztvevő lakos) • 2000-ben négy szervező került ki a rendszerből. • 2001. júniustól pályázat alapján két új szervezővel bővült a modell. • A 2003. évben összesen 1 millió lakosra bővül a modell. • 2004. A modell a reform kulcselemévé válik.

6. Miért is siker ez országosan?

7. A rendszer jelenlegi problémái • „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; • Torz struktúra; • Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; • Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; • Túlzott szabadosság a szereplők részéről; • A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; • A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben.

8. Regionális különbségek

9. Regionális különbségek * OLEF 2000 alapján

10. Az elvesztett életévek és a háztartásokjövedelmének az összefüggése

11. A közösségi ellátás terjedésének okai • A szükséges és korszerű orvosi tudás nem birtokolható egy személy által • A szükséges koraszerű orvos-technika nem működtethető költség-hatékonyan egy orvos által • Korszerű ellátás-szervezés nélkül nem teremthetők meg • az ellátás hatékonysága, • a lakossági programok közösségi fedezete.

12. Az eü ellátórendszer által nyújtott és utalványozott szolgáltatások OEP költségvetés, 1995

13. VÁLASZ-E az IBR a kérdésekre?

14. Finanszírozási modellek üzenete • Mottó:amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak bizonyosan hatása sincs. (M.Zs) • Bázis-finanszírozás: • Szakmai: Kapacitás kitöltés kevés munkával és költséggel • Pénzügyi: a keretek enyhe túllépése • Fee for service • Szakmai: Teljesítmény-kényszer, output az outcome helyett, • Pénzügyi: minél több pénz leszívása a kasszából, a betegtől • Normatív teljesítményfinanszírozás • Költségérzékenység a kapott költség tekintetében, • pazarlás a más költségeivel (költség és tevékenység-hárítás)

15. Válasz-e az IBR? • „Alulfinanszírozottság” azaz diszkrepancia a struktúra és a rendelkezésre álló források között; • Az ismert modellek közül az egyetlen, amely nem a tevékenység fokozásával, hanem a költségek racionalizálásával kezeli a finanszírozási feszültséget. • Torz struktúra; • Ez az első modell, amely nem a jelenlegi struktúra megmentésében, hanem a lakosság-közeli ellátások preferálásában érdekelt.A technikai hatékonyság mellett az allokációs hatékonyságot is javítja.

16. Válasz-e az IBR? • Jelentős területi egyenlőségek a hozzáférésben és a forrásallokációban; • A jelenlegi struktúra-vezérelt forrásallokáció helyett a fejkvóta lényegesen igazságosabb leosztást tesz lehetővé, amely ráadásul paraméterezhető az egészségpolitikai céloknak megfelelően. • Az IBR nagy szabadságot ad a területen belül az igazságos allokációra. • Torz érdekeltség és költségérzéketlenség a szereplők nagy részéről; • Alapvetően átrendezi az érdekeltséget, • Költséghatékonyság és költségtakarékosság megvalósul • Direkt költségérzékenység a szervező és a szolgáltatók tekintetében (utalványozott költségek is!!!) • Indirekt költségérzékenység a beteg részéről. (A mienk…)

17. Válasz-e az IBR? • Túlzott szabadosság a szereplők részéről; • Szabályozott betegmozgás, esetmanegelés • szerződött kapcsolatok, ésszerűbb kapacitás-tervezés • A minőségszabályozás, protokollszerű működés alacsony szintje; • A modellekben kap értelmet, funkciót a szakmai szabályozás, helyi minőségpolitika • A magánfinanszírozás nem megfelelő hatékonysága – a paraszolvencia jelentős szerepe a rendszerben. • Ebben önmagában az IBR nem hoz megoldást, de a szabályozott, tiszta viszonyok mindenképpen paraszolvencia-ellenesek.

18. Kételyek és válaszok • Érintik-e a változások a társadalombiztosítást? • A tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítés-mentes kör nem szűkül, a hatékonyság viszont javul. • Igazságtalan, torz pénzelosztást okoz-e az IBR? • Nem, a jelenlegi allokáció az igazságtalan, és ezt az IBR képes korrigálni. • Spórolnak-e a beteg kárán? • Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. • A szükséges ellátás megtagadása anyagilag sem érdeke a szervezőknek! • Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből? • Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete. • Mi lesz a kórházakkal? • Válhatnak akár szervezővé is. • A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.

19. Összefoglalás • Egy helyi kezdeményezésből országos modell született. • Két ok: • Bebizonyosodott, hogy jó a modell • Olyanok kezdték, csinálják, akik megszállottan hittek, hisznek benne. • Ahhoz, hogy a modell „győzzön”, mindkettő kellett. • Ahhoz, hogy máshol is működjön, szerencsére elég az első. • A továbblépés:Az egészség feltételeinek szélesebb biztosítása.Ez lesz a VÉP? Újabb sikertörténet?

20. Éljen a Reform!