Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés

1. Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása – nemzetközi kitekintés Bánhidy János szaktanácsadó, FKF Zrt. az ISWA Energiahasznosítási Munkabizottság (Energy Recovery Working Group) alapító tagja XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011. május 3-5.

2. Települési szilárd hulladékok kezelése EU 27 tagállam átlaga Magyarország 2% 10% 18% 13% 20% 2% 9% 17% 15% 20% 2009 2009 2008 2008 23% 24% 40% 74% 38% 75% 12% 34% komposztálás 2009 USA újrahasznosítás energetikai hasznosítás lerakás 54% (EUROSTAT + US EPA adatok szerint)

3. Az anyagában történő és energetikai hulladékhasznosítás a fejlett európai országokban „kéz a kézben” jár A hulladékhasznosítás terén élen járó európai országok a következők (2009. évi adatok):

4. A HULLADÉKOK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA ALAPVETŐEN A LERAKÁS ALTERNATÍVÁJA ÉSNEM CSÖKKENTI A SZELEKTÍV GYŰJTÉS, ILLETVE AZ ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGÁT!

5. Energiatermelő hulladékégető művek Európában (2008. évi adatok)

6. 2005. év után üzembe helyezett, illetve létesítés alatt álló hulladéktüzelésű erőművek Európában Forrás: CEWEP 2011

7. Energiatermelés hulladékból Európában(2008. évi adatok) Energiatermelésre hasznosított hulladék mennyisége: 69 millió tonna Villamos energia termelés: 28 millió MWh 7,5 millió háztartás ellátása Távhő értékesítés: 69 millió MWh (248 millió GJ) 6 millió lakás ellátása Megtakarítás fosszilis tüzelőanyagban: ~ 10 milliárd m3 földgáz vagy ~ 35 millió tonna barna szén

8. A hulladékégetés szempontjából legfontosabb EU jogszabályok, dokumentumok

9. Megújuló energiaforrásokat támogató irányelv2009/28/EK Célkitűzés: 2020-ra EU szinten az energia fogyasztás 20 %-ának megújuló energiákból történő fedezése. Magyarországnak 13 %-ot kell elérni. Ebben az irányelvben a „biomassza” fogalom tartalmazza az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható hányadát ! Az energiatermelő hulladékégető művek tehát az eltüzelt hulladék jelentős hányadában megújuló energiaforrásnak számítanak ! 22. cikk (1): „Minden tagállam 2011. december 31-ig, majd ezt követően kétévente a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása és használata terén elért előrehaladásról szóló jelentést küld a Bizottságnak.” Ezen belül n.): „Tájékoztatás az energia előállításra használt hulladékokon belüli, biológiailag lebomló hulladékok arányának becsléséről, illetve az ezen becslések pontosítására és ellenőrzésére irányuló intézkedésekről.” Magyarország 2010. decemberében összeállította a Nemzeti Cselekvési Tervét és azt megküldte az EU Bizottság részére.A Terv a kitűzött 13 %-os célszámot meghaladó 14,65 %-os célt tartalmaz.

10. A települési szilárd hulladékok energetikai hasznosításánál megújulóként (biomasszából termeltként) elismert hányad * Megjegyzés: Ez csak a villamos energia termelésre vonatkozik a 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított VET 9. § (3) bekezdés szerint. Megjelenés a Magyar Közlönyben: 2011. március 25. Forrás: CEWEP 2011

11. A biomasszából történő energiatermelésen belül a települési szilárd hulladék biomassza hányadából származó energia részaránya 2020-ban 1 ktoe = 11 630 MWh = 41 868 GJ Forrás: http://ec.europa.eu/energy/renewables/transparency_platform/action_plan_en.htm

12. Tervezett kommunális hulladékégetők Lengyelországban 2015. december 31-ig kell a megvalósítást befejezni.

13. Miért növekszik Európában az energetikai hasznosítás szerepe? • Évtizedek óta bevált az eljárás • A korszerű technológia kielégíti a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat • Az égetéskor keletkező széndioxid 23-szor (korábbi számítások szerint 21-szer) kisebb mértékben növeli az üvegházhatást, mint a hulladéklerakókban keletkező metán • A hulladékégető művekben előállított villamos energia és távhő jól értékesíthető, stabil piaccal rendelkező termékek • A tüzelésnél keletkező CO2 50-60 %-a „klíma-semleges”, azaz nem fosszilis eredetű karbonból származik • A hulladékból termelt energia más erőműben fosszilis tüzelőanyagot vált ki és ezzel tovább csökkenti a CO2 emissziót

14. Települési hulladékok energetikai hasznosítása Németországban 2009-ben Forrás: Ferdinand Kleppmann: Thermische Abfallbehandlung in Deutschland. Abfalltagung Berlin, Januar 2011.

15. Pirolízis és gázosítás A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv 4.6.2.d) pontjában a támogatandó célok között szerepel: „pirogáz mikro erőművek villamos és hőenergia termelésének megvalósítása a fogyasztás helyszínén a helyben képződött kommunális hulladékainkból a jelenlegi lerakás helyett”. Az 1970-es évek közepe óta „jósolják” a pirolízis, mint alternatív eljárás előretörését. Azóta számos eljárást dolgoztak ki szerte a világban, de nagyüzemi méretekben a mai napig nem sikerült az „áttörés”. Németországban a települési szilárd hulladékok pirolízise és gázosítása „Auslaufmodell”, azaz – a múltbeli komoly kudarcok után – sem jelenleg, sem a jövőben nem terveznek pirolízisen vagy gázosításon alapuló létesítményeket. A főbb kudarcok: • „Schwel-Brenn-Verfahren”: a Fürthben létesített pirolízisen alapuló prototípus művet műszaki problémák miatt nem tudták folyamatosan működtetni, ezért a 2000-es évek elején elbontották • „Thermoselect”: a Karlsruheban felépített első nagyüzemi létesítményt (225.000 t/év) 1999-től éveken keresztül próbálták üzembe helyezni, de műszaki problémák és gazdasági hátrányok miatt 2004-ben a tulajdonos EnBW véglegesen bezárta (veszteség: 400 millió €) • „PKA-eljárás”(a pirolízis gázok krakkolása): az aaleni üzemet 2002-ben, a freibergi üzemet 2007-ben gazdasági okokból bezárták • „SchwarzePumpe”gázosítási eljárás: a hulladékok gázosítására létesült berendezést (szintézis gáz előállítása víz-gőz és oxigén hozzáadása mellett) 2007-ben gazdasági okokból bezárták és elbontották Forrás: MarkusGleis: Pyrolyse und Vergasung, EnergieausAbfall, p. 429-465, Abfalltagung, Januar 2011, Berlin

16. Emisszió kereskedelem (ETS) Jelenleg Európában a települési szilárd hulladékot tüzelő erőművek nem tartoznak a CO2 emisszió kereskedelem hatálya alá. De mi a helyzet az RDF-el ? Egyelőre nincs egységes álláspont. A Német Környezetvédelmi Minisztérium közelmúltban tett állásfoglalása szerint a 13.000 kJ/kg-nál magasabb fűtőértékű hulladékot tüzelő (együttégető) létesítmények az ETS hatálya alá esnek. Az ennél alacsonyabb fűtőértékű hulladékot tüzelő hagyományos égetőművekre továbbra sem vonatkozik az ETS.

17. MBH output és az „End of Waste” (hulladék státusz megszűnése) kritérium A Bizottság jogászainak jelenlegi álláspontja szerint az MBH output csak akkor számíthat bele a „recycling” célok teljesítésébe, ha eléri az End of Waste (EoW) státuszt. Komposzt: Az MBH komposztnak nevezett kimenete csak akkor számít komposztnak, azaz terméknek, ha teljesíti a szigorú minőségi előírásokat. RDF: A Bizottság még nem döntötte el, hogy fog-e javasolni EoW kritériumokat az RDF számára. 2011. szeptemberre tervez a Bizottság egy konzultációt ezzel kapcsolatban. Az RDF-re vonatkozó EoW státusz nem tévesztendő össze a CEN prEN15359 szabvánnyal, ami csak az ipari együtt-égetési követelményeket tartalmazza. 

18. Fővárosi Hulladékhasznosító Mű

19. A korszerűsített Fővárosi Hulladékhasznosító Mű teljes mértékben megfelel a hazai és európai uniós környezetvédelmi követelményeknek és a Fővárosban keletkező települési szilárd hulladékok közel 60%-ának jó hatásfokú energetikai hasznosítása révén mintegy45.000 háztartás éves villamos energia fogyasztását és 11.000 lakás távhőigényét tudja fedezni.

20. A Hulladékhasznosító Mű hozzájárulása a klímavédelemhez A települési szilárd hulladékok tüzelésekor keletkező CO2 mennyiség kb. 60 %-a klíma-semleges, azaz nem fosszilis eredetű karbon égetéséből keletkezik. Ezen túlmenően a termelt villamos- és távhőenergia más, fosszilis tüzelőanyaggal előállított energiát helyettesít, így az ennek megfelelő CO2 kibocsátás jóváírásával összességében a Hulladékhasznosító Mű működése csökkenti a klíma releváns CO2 kibocsátást. A Hulladékhasznosító Mű energiatermelése révén 2010. évben – mintegy 410.000 t hulladék eltüzelésével – globális szinten kb. 55.000 tonnával csökkent a klíma releváns, azaz üvegház hatást növelő CO2 kibocsátás! Ez a globális CO2 emisszió csökkentés megfelel 25.000 személygépkocsi egy éves CO2 kibocsátásának (15.000 km/év és 150 g CO2/km mellett).

21. Hulladéktüzelés és távfűtés Európa nagyvárosaiban ma már integrált hulladék- és energiagazdálkodásról beszélnek, ugyanis a városok energiaellátásában – különösen a távhőszolgáltatásban – egyre nagyobb szerepet szánnak a hulladéktüzelésű fűtőerőműveknek. Néhány nagyvárosi példa a hulladéktüzelésből villamos energiával kapcsoltan előállított hőenergiának a részarányára a távhőszolgáltatásban: Ezzel szemben: Egy új hulladéktüzelésű fűtőerőmű létesítésével a távfűtés megújuló energiából származó hányada is jelentősen növelhető lenne!

22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!