Szociális munka szakmai tudás és sztenderdizáció

1. Szociális munka szakmai tudás és sztenderdizáció Ágoston Magdolna agoston@etszk.u-szeged.hu Skype: agomag Fotó: Börner Mónika 2006

2. intézményesített/zárt szakértelem akadémikus tradíciók formális tudás új struktúrák kialakítása tudás és evidencia alapú szakmaiság létrehozott/kifejlesztett tudás hagyományos tudás elemeielemei szakmai hagyományok: kontextuális és tapasztalati gyakorlati és tapasztalati kapcsolatok: orientáló tudás tudás reflektív/nyitott szakértelem /Lymbery összeállítása nyomán (2003, p. 112) Budai, 2007/

3. A menedzserizmus, mint a szabványosított hatékonyság jellemzői • Racionalizál ” jó döntések jó élethez, a jó tervezés jó eredményekhez vezet” • szabványosít, műveletekre, adott kompetenciákra bontja le a szakemberi feladatköröket és a folyamat megszervezésében az integráló-koordináló szerepköröket, a reguláló hatóerőt, a stratégiai tervező funkciókat • az erőforrások allokálását folyamatosan magához vonja • input-output mércéket, minőségi sztenderdeket szab meg, mér, ellenőriz, felügyel,

4. átláthatóságot teremt • önmagának dominanciát biztosít • a piaci befektetők és a politikai mező által befolyásolt térben a menedzserek egyre inkább kulcspozícióba kerülnek, autonómiát harcolnak ki, hogy mikor, hol, milyen arányban kell leépíteni, átstrukturálni, alvállalkozói szerződéseket kötni, bezárni, megszüntetni, elindítani projekteket, invesztálni…

5. A menedzserizmussal kapcsolatos félelmek • professziók „szolgálata” átminősül a fogyasztó számára felkínált „szolgáltatássá” • a technikai tudás és kompetenciarendszer hangsúlyozódik az etikai elemekkel szemben • a szociális munkások helyettesíthetők lesznek olyan alacsonyabb képzettségű, nem szociális szakemberekkel • kidolgozottabb praxismodelleket felváltja a szabványokra épülő vezérfonalak mechanikus alkalmazása, amihez sem képzett szakemberekre, sem árnyalt tudásokra nincs szükség

6. a kliensek személyessége, a szociális problémahelyzetek egyedisége veszik el • típusokba, homogén ellátási csoportokba szortírozott klienseket, akik előre megszerkesztett programcsomagokat kapnak, és akiket egy „szociális problémamegoldó termelés” futószalagjára helyeznek

7. A sztenderdizáció fő területei-nyugati példák –minimum sztenderdek • A gyakorlatának feltételei, a fizikai követelmények: épületek adottsága, helyiségek, eszközök és berendezések • A szolgáltatásokban feladatot ellátók, képzettségi, továbbképzési követelményei, munkakörökhöz kapcsolva • A munkatársak lelki egészségét védő minimumkövetelmények (szupervízió, az esetterhelés, adminisztráció aránya a napi munkában etc.)

8. A szolgáltatások demokratikus, stábszerű és szakmaközi munkáját megalapozó feltételek, a szakmai értékelés (evaluáció) feladatai • A szakemberek etikai kötelezettsége: Etikai Kódex érvényesülésének feltételei, és megszegésének következményei • Adatvédelem, és a kliens jogbiztonságát elősegítő feltételek

9. Tapasztalatok a menedzserizmus/sztenderdizáció működéséről - hátrányok • A felügyeletet gyakorló (felső) vezetés vagy hatóság viszonyulása csak kezdetben változik, majd a formalizált hierarchiák visszarendeződnek. • A vezetők ritkán tesznek fel kérdéseket, a demokratikus légkörű team munka változatlanul ritkaságnak számít. • A ügyfél, igénybevevő-központú szolgáltatás jelszava csak a reform kezdetekor érvényesül a praxisban. • A minőség fenntarthatósága adminisztratív kötelességekké silányul, a tartalma kiürül, csak egy bizonyítvány lesz a falon.

10. A vásárlói igények figyelembevétele (pld. a kínálat, a minőség): a kliens igénye ritkán találkozik a szolgáltatási lehetőségekkel a szociális intézményekben. • Alacsony képzettségű munkatársak esetleg a képzettségüket, és tudásukat meghaladó feladatokat és felelősséget kapnak. • A munkatársak, a kliensek és más érintettek beleszólása és részvétele a választhatóság lehetőségeinek és intézményes kínálatok kialakításába csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesül. • A különböző reformpróbálkozások és modellkísérletek csak a szervezetek belső működésére figyelnek, és gyakran elfeledkeznek a külső környezet jellemzőiről. • A változástatások mögül gyakran hiányzik a know-how és a tapasztalat

11. Tapasztalatok a menedzserizmus/sztenderdizáció működéséről - előnyök • felszínre hozta a szociális munka céljainak és szándékainak újbóli áttekintését; kik is a szociális munkások és hogyan cselekedjenek • Hangsúlyossá vált a minőségről folyó diskurzus: a kliensek közvetlen formálóivá válhattak a szolgáltatásoknak • szociális intervenciók és segítő folyamatok teoretikus újragondolását, módszertani megújulását váltotta ki • felhívta a figyelmet a segítő beavatkozások rejtett kontrolljaira

12. a szociális szakmával szembeni homályos elvárások letisztultabbakká váltak: a szociális munka, a szociális szolgáltatások nem mindenhatók és nem lehetnek egyedül felelősek a szociális problémák megoldásáért • menedzserizmus szemléleti alapját meghatározó környezet fontossága ismét ráirányította a figyelmet a közösségi szolgáltatásokra, és az inteprofesszionális szemlélet és gyakorlat kialakításának fontosságára

13. A sztenderdek sorsa a kis magyar abszurdban-saját víziók • A sztenderdek feleslegessé tehetik a magasan képzett szakembereket, helyettük munkaerőpiacról kiszorult „joli-jokereket” alkalmaznak • A „jolik” mechanikusan alkalmazzák majd a sztenderdeket, a klienselégedettség tovább csökken • Többen bizonyítva látják majd: nincs szociális munka ezért képzés sem kell • A „kiemelt ellenőrzési projekt” és helyi képviselői majd elégedetten ellenőriznek és minősítenek • A fenntartók újabb költségtakarékossági kaput találnak, a helyett, hogy minőséget fejlesztenének

14. Szakmai sztenderdek és képzési sztenderdek Szakmai sztenderd: kiindulópont? Szakmai kompetencia fogalmak és sztenderdek Szakmai sztenderből képzési sztenderd: nemzetközi, hazai Képzési sztenderdek: elvek, stratégiák, módszerek Képzési sztenderdek: mi mérhető, és hogyan?