Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu>

1. LOGISZTIKA & FENNTARTHATÓSÁG: GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

2. Logisztika, fenntarthatóság, globális ellátási lánc, globális kihívások, lokális kihívások • Miről lesz szó? kulcsszavak: ld fent • A fenntarthatóságról röviden • A globális rendszerekről • Zöld ellátási hálózat irányítás (GSCM)

3. A FENNTARTHATÓSÁGRÓL RÖVIDEN LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

4. A fenntarthatóságról röviden • ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amelykielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Intergenerációs szolidaritás • Térbeli kiegészítés • „Olyan fejlődés, amely kielégíti az itt élők szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a máshol élők lehetőségét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” • Intra-generációs szolidaritás + térbeli önvédelem szükségessége ( Manuel Castells: helyek tere – áramlások tere)

5. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ • A „három krumpli” • Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

6. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ • A „három krumpli” • Gyenge fenntarthatóság: a (környezeti, társadalmi, gazdasági) tőke összességében ne csökkenjen KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

7. Szokásos megközelítés: ‘pillérek’ + • A pillérekrendszerösszefüggésberendezve • Erős fenntarthatóság:: a környezeti korlátokat önmagukban be kell tartani KÖRNYEZET GAZDASÁG TÁRSADALOM

8. S E Rendszerösszefüggések • Herman Daly: az (erős) fenntarthatóság három kritériuma: • (1) Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét • (2) Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét • (3) A nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal

9. A fő üzenetek összefoglalása • Fenntarthatóság • Első állítás: a fenntarthatóság egyszerreidőbeliéstérbelikérdés. • Második állítás: akörnyezeti, a társadalmiés agazdaságipillérek nem egyenlő fontosságúak a fenntarthatóságon belül, hanem az utóbbiak alárendeltek a környezeti korlátoknak. • Harmadik állítás:a fenntartható működésnek vannakkülső feltételei (az erőforrás-felhasználást és a kibocsátható szennyezéseket szabályozzák)és ugyancsak vannakbelső feltételei: (a rendszer képes kell legyen válaszolni a környezetből érkező visszacsatolásokra, és képes kell legyen ennek megfelelően módosítani a rendszerműködését.

10. Következtetés (1) • Szempontunkból a fenntartható fejlesztés és -működtetés lényege a (logisztikai) célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.

11. Következtetés (2) • A fenntartható logisztikai rendszer (fenntartható termelési rendszer, fenntartható közlekedési rendszer) nem azonos azzal, hogy úgy teljesítjük a rendszer céljait, hogy közben ügyelünk (igyekszünk, törekszünk stb.) a környezeti (fenntarthatósági) követelmények teljesítésére. • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések

12. Megjegyzés • Például a klímaváltozás tipikus olyan peremfeltétel, ahol az (általunk pontosan nem is ismert) változó jövőbeli körülményekhez való igazodás képessége befolyásolja a rendszer fennmaradását. • Érdemes felfigyelni arra, hogy a klímaváltozás kapcsán csökken a megelőzés központi szerepe (nem biztosítható, hogy a megelőzéssel valóban elkerülhető lenne a változás bekövetkezése) és előtérbe kerül az alkalmazkodás szükségessége a bekövetkező változásokhoz

13. Alkalmazkodás = paradigmaváltás is • A célkitűzések olyan konzisztens menedzselésére van szükség, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a rendszerek működésében. • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer • Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, a fenntarthatóbb, fejlődőképesebb rendszert szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek. • Ezek a tanulságok teljesen eltérnek a szokásos modernizációs elvektől (hatékonyság, optimum, tervezhetőség, párhuzamosságok kiküszöbölése)

14. A GLOBÁLIS RENDSZEREKRŐL LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

15. Napjaink néhány globális rendszere • A földi klímát szabályozó természetes rendszer • A nemzetközi pénzügyi rendszer • Kontinensnyi méretű villamosenergia-hálózatok kialakulása • Európai unión belüli határok lebontása (kereskedelem, migráció, munkavállalás stb.) • Globálissá váló ellátási láncok

16. Napjaink néhány globális rendszere • Közös várakozás (a mesterséges rendszerek esetében) • Az egyesített rendszer nagyobb biztonságot jelent • Az esélyek kiegyenlítődnek, felzárkózás esélye nő • Tapasztalatok • Jóindulattal vegyesnek nevezhetők. • A sebezhetőség első számú veszélyforrássá nőtt, alapvető szükségletté vált a krízis-terjedés korlátozása, (a legjobban elemzett példa az elektromos hálózat)

17. Napjaink néhány globális rendszere • Villamosenergia-hálózat • van der Vleuten, Erik -- Vincent Lagendijk (2010) Transnational infrastructure vulnerability: The historical shaping of the 2006 European ‘‘Blackout’’ Energy Policy Vol. 38. No. 4. pp. 2042–2052 • 2006. nov. 4. „Blackout”Előzményei: Dél- és Közép-Európa országai hosszan törekedtek arra, hogy bekerüljenek az egyesített UCPTE rendszerbe. A skandinávoknak megfelelt egy külön északi rendszer, aszinkron csatlakozópontokkal. A Németországból indult áramkimaradás nem terjedt át ez utóbbi térségre. • Integráció és fragmentáció egyszerre jellemzi a folyamatot • A sebezhetőségi szempont felzárkózik a gazdasági és környezeti mellé • A bekövetkező esemény hatásait nagyon befolyásolja a felkészültség • Két interpretáció: nagyobb központosítás, -- vagy kisebb?

18. Napjaink néhány globális rendszere • Globális ellátási lánc két nézet • A termelés a fő kibocsátó, ehhez képest a szállítás jelentősége mérsékelt. • Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett, EU-15-nél 2004-re + 26 % (Ezzel a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 21 %-ra nőtt)

19. Közlekedési kibocsátások csökkentése • Kevesebbet közlekedünk • Kevesebbet közlekedünk gépkocsival(vasút, kerékpár, közösségi közlekedés, gyaloglás stb.) • Kisebb távolságról szerezzük be az árukat • Lassabban közlekedünk • Kisebb fogyasztású, jobb járművet / motort gyártunk • Jobb üzemanyagot gyártunk • Mindezeket a változásokat szabályozással ösztönözzük • Ezeket a változásokat más ágazatok intézkedéseivel elősegítjük (területfejlesztés, várospolitika, eü, oktatás!) • Ezeket a változásokat előírjuk (?) • A változások szükségességét tudatosítjuk (?) • stb. stb.

20. Közlekedési kibocsátások csökkentése • Erős a hajlam arra, hogy azokat a technológiai lépéseket lépjük meg, amelyek mögött erős érdekérvényesítő iparágak állnak, hardware oldalon (pálya, jármű, motor, üzemanyag) jelentenek beavatkozást, - de ugyanakkor valójában nem igényelnek szemléletváltást az eddigi gondolkodáshoz képest; nem kell változtatni a célokon. • Pedig • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések

21. ZÖLD ELLÁTÁSI HÁLÓZAT IRÁNYÍTÁS (GSCM) LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8.

22. Zöld ellátási hálózat-irányítás (GSCM) • GSCM Green Supply Chain Management • Testa, Francesco – Iraldo, Fabio (2010) Shadows and lights of GSCM (Green Supply Chain Management): determinants and effects of these practices based on a multi-national study. Journal of Cleaner Production Vol. 18 No. 10-11. 953-962. • Túl-tekinteni a szervezeti határokon, a vállalkozás termelésének és szolgáltatásának a teljes ciklusára; - először az ellátási láncra • Miért vezetik be? A cikk szerint két fő meghatározó erő • Külső nyomás • Belső tényezők, üzleti, stratégiai döntés • Sodródás vs. aktív alkalmazkodási stratégia • Stratégiák: reputation-led, efficiency-led, innovation-led & imitation-led • Rövid távon kevés gazdasági eredmény várható, hosszú távú beruházás

23. TANULSÁGOK • A fenntarthatóság szempontjai közül kiemeltük a rendszerben gondolkodást, és a külső feltételekhez való igazodásra történő felkészülés szükségességét. • Fenntartható rendszer ≠ nem fenntartható rendszer + környezeti védőintézkedések • Az alkalmazkodás egyben paradigmaváltás is, más vezérlő szempontok kerülnek előtérbe, mint a légüres térben tervezett optimális, hatékony stb. megoldás esetén. Átlapolások, tartalékok, horizontális kapcsolatok stb. • A globális rendszerek veszélyforrások is, mert a hibaterjedés is akadálytalanná és globálissá válhat bennük • A hibák hatásainak enyhítésében döntő szerepe van a felkészültségnek – katasztrófák esetében is de a mindennapokban is • A hosszú távú, stratégiai előretekintés nélkülözhetetlen

24. LOGISZTIKA & FENNTARTHATÓSÁG: GLOBÁLIS ÉS LOKÁLIS KIHÍVÁSOK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <tfleisch@vki.hu> LOGISZTIKAI KLUBNAP Magyar Logisztikai Egyesület, MTA Könyvtár Budapest, 2010. szeptember 8..