Innoratio Kutatóműhely Szeged, 2010. augusztus 25.

1. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a határon átnyúló kapcsolatokra, agráriumra és kereskedelemre című projekt kutatási eredményeinek bemutatása – Csongrád megye Innoratio Kutatóműhely Szeged, 2010. augusztus 25.

2. Módszertani bevezető:kvalitatív és kvantitatív adatgyűjtési technikák ötvözése

3. Módszertani iskolák álláspontjai a társadalomtudományokban • kvalitatív • kvantitatív

4. Adatgyűjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán

5. Megbízhatóság és érvényesség • Kvantitatív álláspont („n” növeli a megbízhatóságot, csökkenti az érvényességet) Kutatási probléma meghatározása Hipotézisek megfogalmazása operacionalizálás Kutatási eszköz megtervezése Adatgyűjtés Adatelemzés Következtetések Eredmények

6. Megbízhatóság és érvényesség • Kvalitatív álláspont Adatgyűjtés Kérdések felvetése Adatrögzítés Kutatási téma kiválasztása Tanulmányírás Adatelemzés

7. A kutatás eredményeikvantitatív kutatási szakasz

8. A két megye gazdasági szereplőinek területi kötődése A vállalkozások működésének egyik fontos jellemzője azok területi beágyazódása, területi kötődése. Ha a vállalkozók életútja felől vizsgáljuk a kérdést, akkor a földrajzi mobilitásról is képet kaphatunk. Ha például viszonylag magas a más térségből érkezett vállalkozók aránya, akkor ez az adott térség gazdasági vonzerejét is tükrözheti. Esetünkben azt láthatjuk, hogy a vállalkozók nagyobbik hányadának (60-68 százalékának) igen erősek a területi gyökerei, hiszen olyan településen gazdálkodnak, ahol születtek vagy legalább is gyermekkoruktól élnek. Nem ismerünk összehasonlító adatokat, ezért nem ítélhető meg pontosan, hogy más térségekhez viszonyítva ez az arány mennyire tekinthető magasnak. Mindazonáltal van észrevehető különbség a Csongrád és Temes megyék között: ez utóbbiban határozottan magasabb a más térségből (településről) érkezettek aránya. Ennek részben lehet magyarázata a térség gazdasági értelemben vett vonzereje, de természetesen összefügghet valamilyen más okból bekövetkezett népességmozgással is.

9. Az üzleti kapcsolati háló nemzetközi-területi jellemzői

10. Kutatási eredmények- Magyarország - Románia reláció: utazások a szomszéd országba

11. Kutatási eredmények- Gazdasági tevékenység szervezeti jellemzői

13. Foglalkoztatás Foglalkoztat-e alkalmazottakat, munkásokat a vállalkozásában?

14. Külföldi munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások aránya %

15. A határmenti áruforgalom jellemzői

23. Amióta mindkét ország tagja az Európai Uniónak (2007), változott-e az Ön romániai forgalma?

24. Segíti-e az Ön tevékenységét, munkáját, árujának értékesítését valamilyen szervezet?

25. Ismer-e Ön a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok segítésére létrehozott szervezeteket?

26. Adott-e be Ön, adtak-e be Önök határon átnyúló együttműködésre vonatkozó pályázatot?

27. A jövőben tervezi-e, tervezik-e (további) határon átnyúló együttműködési pályázat beadását

28. Az Európai Unióhoz való csatlakozás megítélése az egyéni gazdaságok, vállalkozások aspektusából, mindkét ország esetében összességében negatív. • Magyarország esetében 57,9%, Románia esetében pedig 68,2% válaszolt úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem járt előnyökkel a csatlakozás vállalkozása számára. A vállalkozásuk számára előnyt érzékelők inkább a Magyar csatlakozásban tapasztalják ezt, a válaszolók 19,7%-a érzékel előnyöket, a Román csatlakozás pozitív hatásait ennél kevesebben, 12,6% érzékeli. • A Románia Európai Unióhoz valócsatlakozásából származó előnyök megítélésénél fontos kiemelni, hogy a megítélés nagyban függ attól, hogy rendelkezik-e a válaszoló romániai kapcsolatokkal. A gazdasági kapcsolatok megléte, - különösen, az értékesítési kapcsolat – nagymértékű különbséget tesz Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásának megítélésében. Azok, akik eladnak valamilyen terméket, szolgáltatást romániai vásárlóknak lényegesen több előnyt látnak a csatlakozásban (ötfokú skálán 3,12-es átlag) azoknál, akik nem rendelkeznek ilyen kapcsolattal (ötfokú skálán 1,95-ös átlag).

29. Kvalitatív kutatási szakasz

30. Idézetek a szakértői-döntéshozói-politikusi interjúkból: • Az uniós csatlakozás? Hát mindenre, mindenre óriási hatással volt. Az elején még nagyon nehezen értették az emberek, hogy milyen hatással lesz az ő hétköznapi életükre, tehát ,hogy ő most hogy kaszálja a területét, vagy hogy eteti a sertésállományát. Nem is értették, hogy milyen hatással van az egészre. És utána jöttek azok az előírások, amelyek, hát legelőször özönlöttek át itt a csatlakozást megelőzően is és közvetlen utána is. Azzal nagyon sok problémája volt az embereknek. Tehát az értelmetlennek tűnő szabályokat nagyon nehezen fogadják el. • Románok már sokkal céltudatosabban tudtak készülni. Köszönhető ez annak is, hogy nagyon jók a kapcsolatok. Én azt gondolom, hogy nem csak kormányzati szinten, sőt leginkább nem azon a szinten, hanem az emberek szintjén. • Az embereknek a bizalma az elszállt a politikával szemben nem hisznek abban, hogy nekik jobb lesz és igazából ez a nagy tragédia. Az emberek már nem is nagyon pályáznak. • Unión belül, tehát mondjuk huszonhat ország úgy működik, van egy fejlesztés a fejükben és ehhez megkeresik a szükséges és megfelelő pályázati forrást. Magyarország a következőképpen működik: megnézzük, hogy milyen pályázatok vannak. Ezek közül melyek azok, amik le vannak osztva. Azt mi tudjuk informálisan. Azokra nem is érdemes. Ami marad, ahhoz pedig keresünk projektet. Az egész megfordult talpáról a fejére, és a magyar gyakorlat az az, hogy olyan pályázatírót kérünk föl, aki egyéb kapcsolatokkal is rendelkezik. Tehát most nem az a lényeg, hogy hogy írja meg a pályázatot. • A finanszírozás kérdése, tehát ez a jelenlegi utófinanszírozással működő rendszer, ez katasztrofális. Önkormányzatoknál van lehetőség különböző forrásokat igénybe venni, különböző szervezetektől, de például egy egyesület vagy egy alapítvány hitelhez nem tud jutni. Tehát ha mindjuk nyer 10 milliót egy 800 ezer forint éves forgalommal, annak az egyesületnek azt a 10 millió forintot az utófinanszírozás miatt előkeresni szinte lehetetlen. Saját példánkat itt látva, jelen projektünkben nyolc hónap után, ugye kezdéstől kezdve a nyolcadik hónapban vagyunk, még egy fillért nem láttunk. Az állami társfinanszírozási előleget megkaptuk, de magát az EU-s támogatást még nem láttuk.

31. Megbízhatóság és érvényesség • Kvalitatív álláspont Adatgyűjtés Kérdések felvetése Adatrögzítés Kutatási téma kiválasztása Tanulmányírás Adatelemzés

32. Köszönöm a figyelmet!