Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó

1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya Hungarian Academy of Sciences Centre for Regional Studies „Alföld” Institute Debrecen Department PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOKBAN Baranyi Béla az MTA doktora, tudományos tanácsadó Határ menti és határokon átnyúló együttműködés Magyar Regionális Tudományi Társaság VII. Vándorgyűlése Szabadka, 2009. november 12-13.

2. Mottó: Az összeurópai modellnek nincs reális alternatívája I. Határrégiók szerepe az EU-ban és Magyarországon 1. Az európai integrációs folyamat új kihívásai • A kelet-európai rendszerváltás, az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés, a határrégiók bővülő szerepköre. • A határ menti együttműködés az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása. • A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: • a fejlettségbeli különbségek mérséklése; • az elmaradott régiók felzárkóztatása és fejlesztése; • a kohézió és az európai integráció erősítése.

3. 2. Határrégiók növekvő jelenléte a terjeszkedő Európában • Az 1989/90-es rendszerváltás és a keleti bővítés nyomán új államalakulatok, korábbi térszerkezeti egységek felbomlása, új határrégiók születése → az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada (32,2%) él. • Európában az átlagosnál is több a „határsűrűsödési metszéspont”. • A határmentiség nemcsak hátrány, hanem előny is lehet.

4. Az EU 25-ök és a 2007. január 1-től tag (Románia, Bulgária) országok határrégióinak mutatói, 2001* Forrás: Unity, solidarity, diversity for Europe, its people and its territory. Second Report on Economic and Social Cohesion. Volume 2. January 2001. 39. p. adataiból szerkesztve. * Az adatok a NUTS III. területre vonatkoznak. ** Vásárlóerő paritáson.

5. Határrégiók Európában

6. Néhány határsűrűsödési metszéspont Európában 60-100 km-es körzetben Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály

7. 3. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z.) • 2242 km hosszú államhatár • hét szomszédos ország • hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3-a érintkezik az államhatárral • A települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli • az ország területének és lakosságának 1/3-a esik a határrégiókba Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály

8. 4. A határrégiók értelmezésének szempontjai - definíciók • „A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt.”(Council of Europe, 2000.) • A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel.” (Schmitt–Egner, P. 1998.) • Határon átnyúló együttműködés „...transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, irányítása és fejlesztése érdekében.”(Schmitt–Egner, P. 1998.)

9. 5. A határrégiók szerepéről • a szomszédos országok közötti történeti, gazdasági-társadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémákés konfliktusok térszerkezeti egységei; • a határrégiók az interregionális együttműködések kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának színterei; • acentrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió); • pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetségescélterületei; • sokoldalú konfliktuskezelés területei; • az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei • a különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. eurorégiók) a határok nélküli Európa létrejöttének lehetséges térségi keretei;

10. A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianonlegsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése. • A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása. • A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői: • új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.); • sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.). 6. A határmentiség történeti dimenziói Magyarországon

11. A trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon

12. 7. Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága • Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén. • A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I., II.,III.). • Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte. • A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben.

13. Magyarok a szomszédos országokban, 2001-2002

14. II. Az intézményesített határon átnyúló együttműködések 1. Euroregionális és egyéb interregionális szerveződések • A határrégiók és az interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai”. • A különféle interregionális együttműködések és euroregionális szervezetek száma az EU-ban jelenleg kétszáz, Magyarország államhatárai mentén húsz. • Az interregionális szervezetek magas száma önmagában nem garancia, csak lehetőség, sok a formális intézményesült kapcsolat.

16. Eurorégiók és határon átnyúló interregionális együtt-működések Magyarország részvételével, 2004-ben

17. Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2 • Alpok-Adria Munkaközösség (1978) • Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990) • Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések • Kárpátok Eurorégió (1993) • Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997) • West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998) • Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20) • Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002) stb. • EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008) • Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések. 2. Határon átnyúló együttműködések szervezeti- intézményi modelljei Magyarországon

18. 3.1. „Működő régió vagy csak adminisztráció?” • a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározókül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása; • túlméretezettség(öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km2,16 millió lakos); • jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió); • alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség); • a„projekt (CBC) jellegű”operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés” dominanciája. 3. A transznacionális nagyrégiós modell működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján

19. 3.2. Általánosítható következtetések: • Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Kárpátok Eurorégió mára betöltötte történelmi szerepét. • A Kárpátok Eurorégió létjogosultságát és a tagsági viszony fenntartását illetően egyre több a kétség a tagrégiók és nagyvárosok részéről. • A jövőben inkább csak szimbolikus, az egykori rendszerváltó öt ország hátrányos helyzetű térségei közötti együttműködési készségét kifejező szerepre tarthat csak igényt. • Megnövekszik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések iránti igény (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC)

20. 4. A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

21. 5. Új euroregionális szerveződések a Kárpátok Eurorégió területén • Interregio (2000. október 6.) –Megyei szintű, kisrégiós bi- és trilaterális együttműködés, programrégió a Kárpátok Eurorégión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kárpátalja (Transcarpathia) megye és Szatmár (Satu Mare) megye között. • Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió (2002. október 11.)–Megyei szintű, bilaterális együttműködés • Bihar–Bihor Eurorégió (2002. április 12.) – határ menti kistérségi szintű, magyar–román bilaterális együttműködés • Kassa-Miskolc Eurorégió (2000. december 1.) – kistérségi szintű és megyeszékhelyek közötti magyar-szlovák bilaterális együttműködés • Zemplén Eurorégió (2004. április 23.) –kistérségi szintű, bilaterális együttműködés magyar-szlovák viszonylatban • Ung–Tisza–Túr Eurorégió (2007) • Karst–Bódva Eurorégió (2009)

22. A Hajdú-Bihar–Bihor és a Bihar–Bihor eurorégiók a magyar–román határon Forrás: Saját szerkesztés. MTA RKK Debreceni Osztálya

23. 6. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998) • Eurorégió, nagyrégiós modell. • Területe: 15,2 ezer km2; lakossága: 1,3 millió lakos. • Sajátosságai: • nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont; • multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány); • történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség; • nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén; • nagy együttműködési és innovációs készség.

24. 7. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6.

25. III. Paradigmaváltás a határon átnyúló együttműködésekben 1. Együttműködés határok nélkül • A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. december – Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága • Az eurorégió típusú együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális intézményesült interregionális együttműködések formái: • Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte. • EGTC-k, különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező együttműködési csoportosulásai (pl. Ister Granum EGTC). • Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése. • Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.

26. Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr.

27. Jelentősebb magyarországi városok partnerkapcsolatai a határrégióban Forrás: Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

28. Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

29. A vállalkozási övezetek Magyarországon Forrás: Baranyi B. 2007.

30. ...és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk Centrope régió • Innovációs nagy-centrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése. Forrás: www.centrope.com

31. IV. Következtetések – A paradigmaváltás új dimenziói • A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok; • A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és aszéttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését; • változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medenceitransznacionális makroregionális gazdasági térség létrejöttéhez; • A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege.

32. Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs. 2007.

33. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!